{"cycle": 43, "id": "22-304", "date": "2026-08-10", "ulnap": 22, "seq": 304, "speaker": "Kovács Petra Judit (TISZA)", "p_azon": "0038", "faction": "TISZA", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/370 A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról", "iromany": "T/370", "duration_s": 242, "position": null, "chars": 2870, "paragraphs": ["KOVÁCS PETRA JUDIT (TISZA): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívül időszerűnek és elengedhetetlennek tartom a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megújítására tett közös erőfeszítéseinket. Mi, akik hiszünk a magyar földben, amiben őseink is hittek ezer éve, amióta a Kárpát-medencében élünk, pontosan tudjuk, ez a föld csodálatos terményekkel ajándékoz meg bennünket, ha alázattal, szakértelemmel műveljük, gondozzuk. Ezért fontos, hogy a földművelőknek legyen egy olyan szervezete, amely az ő érdekeiket képviseli.", "Az elmúlt 16 évben azonban a kamara nem volt más, mint a kormánypárt meghosszabbított karja, amelynek valódi feladata a gazdálkodók pórázon és szájkosáron tartása volt. Pedig az eredeti hivatása az én meggyőződésem szerint az agráriumban dolgozók érdekvédelme, a mindennapi ügyes-bajos dolgaik felkarolása, a helyi kezdeményezések, ötletek és társulások támogatása, a jó gyakorlatok elterjesztése kellene hogy legyen, ezért a NAK szerepfelfogásának és működésének alapjaiban kell megváltoznia.", "Ezen az úton indultunk most el a jelenlegi változtatásokkal, mert a kamara eddigi működése fenntarthatatlan. Nem a gazdák érdekeit képviselte, a befolyó milliárdokból egy szűk elit élt nagyon jól, miközben a magyar termelők alig-alig kaptak valamit a NAK-tól. A NAK urizálása akkor vált számomra teljesen világossá, amikor a 2025-ös pénzügyi adatokat láttam, azt, hogy milyen sok pénzzel gazdálkodott, miközben ebből a gazdálkodók, földművesek vajmi keveset éreztek.", "Nézzük a számokat! A magyar gazdák befizettek 15,5 milliárd forintos tagdíjat, emellett a hazai költségvetésből további 6,25 milliárd forintot, nemzetközi forrásból pedig 8,45 milliárd forintot kapott a NAK, így összesen a bevétele meghaladta a 31 milliárd forintot. Ha igazak a számok, az 1253 alkalmazottat foglalkoztató szervezetnél a személyi kiadások csaknem 19 milliárd forintot emésztettek fel. Ezen forrásból a NAK-nál mindenki rendkívül jól keresett, a gazdák pénzéből, tegyük hozzá: egy vezető átlagosan havi 2 millió 997 ezer forintjába, egy vezető tisztségviselő közel havi 2,5 millió forintjába, de még egy mezei munkavállaló is havi 1,1 millió forintjába került a gazdáknak.", "Ehhez képest különösen felháborítónak és furcsának tartom, hogy miközben a bürokrácia és a kamarai vezetés milliós fizetéseket vesz fel, a NAK mennyire nem volt a magyar gazdálkodók valódi támasza sem az aszálykárenyhítésben, sem az ágazati válságkezelésben, sem az edukációban. Egy olyan rendszerről beszélünk, amely a kötelezően beszedett milliárdokból luxusbürokráciát tartott fenn, miközben a valódi gazdatársadalmat cserben hagyta. Ez indokolja a mostani és a későbbi változtatásokat is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését illetően.", "Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem, támogassák szavazatukkal a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárt soraiból.)"]}