Pósfai Gábor (TISZA)

PÓSFAI GÁBOR belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az az igazság, hogy úgy szerettem volna kezdeni ezt a zárszót, hogy megköszönöm a konstruktív vitát, amit az elmúlt hetekben folytattunk a törvényjavaslat kapcsán. Némileg meglepődtem most egy-két hozzászóláson, én azt gondolom, hogy nagyon sok visszajelzést már tisztáztunk ezek közül, de akkor megpróbálok most is kitérni ezekre a kérdésekre, és majd a végén újra megköszönöm önöknek a vitát, mert azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat nagyon sok vitán átment, és nagyon sok mindent átbeszéltünk már ezzel kapcsolatban.

Viszont szeretném megköszönni ugyanígy a munkatársainknak, a szakmai vezetőknek, akikkel ezen nagyon sokat dolgoztunk. Valóban nagyon sok problémára nem tér ki. Nem tér ki a létszámhiányra, nem tér ki a rendőrség egyéb problémáira, de engedje meg, képviselő úr, hogy ezért ne én kérjek most elnézést, ami az elmúlt 16 évben kialakult, hogy miért van most létszámhiány, miért ilyen a bér, miért nem változott 2008 óta az illetményalap, miért ilyen a nyugdíjrendszer, miért nincsen életpályamodell, miért ilyenek a munkakörülmények. Ezekkel mind jönnünk kell és jönni is fogunk a közeljövőben, de ez a törvényjavaslat nem erről szól, úgyhogy ezért sem tértünk ki ebben a törvényjavaslatban ezekre a kérdésekre. Ezek mind komoly problémák és valóban megoldandó problémák most a teljes belügyi ágazat életében.

Azt gondolom, hogy minden visszajelzést meghallgattunk, és ellenzéki módosító javaslat nem érkezett a törvényjavaslathoz, úgyhogy ezért is csodálkozom most egy-két visszajelzésen, de van közöttük olyan, ami valóban releváns, és jó, ha beszélünk róla. Valóban sürgős reformokra van szükség a rendőrség életében, és arra, hogy a létszámcsökkenés folyamata megforduljon, de ez a törvényjavaslat létszámot nem növel valóban, de a hatékonyabb munkához nagy segítséget nyújthat, és végeredményben javíthat az állomány munkakörülményein is.

A célunk az - ezt is már elmondtuk az általános vitában -, hogy a feladatok egyértelműen egy felelős szervezethez juthassanak, és ezáltal egyszerűbbé váljon az irányítás és gyorsabb legyen a végrehajtás. Itt a múltkor is beszéltünk az általános vitán erről, hogy ez két külön iskola is lehet, hogy most a felderítés és a teljes terrorelhárítás egy helyen legyen, itt lehet különböző iskolákról beszélni. Azt gondolom, az idő majd eldönti, hogy melyik iskola az, amelyik ilyen szempontból érvényesülhet, vagy amelyik eredményesebb lehet.

Senki nem beszél beszántásról, senki nem beszél megszüntetésről. Azt gondolom, hogy ahhoz képest, ahonnan indultunk - erre Takács képviselő úr is kitért -, egy nagyon konstruktív és nagyon összetett megoldáshoz jutottunk. Az átalakítással így azt szeretnénk elérni, hogy kevesebb legyen a párhuzamosság - ezt is elmondtuk nagyon sokszor -, világosabb legyen a felelősségi rend, és ugyan ön ezzel nem értett egyet, de hogy gyorsabbak legyenek a döntések, és ezáltal erősebbé váljon a rendvédelem. Egy feladat, egy felelős szervezet. A felesleges párhuzamosságok megszüntetése, a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása a cél.

Nem költségcsökkentés, erről is beszéltünk múltkor. Novák képviselő úr nem volt itt akkor, ha jól emlékszem, az általános vitán. Akkor erről külön beszéltünk, hogy amikor hatékonyságról beszélünk, akkor nem költségcsökkentésről beszélünk, mert a rendvédelemben nem lehet az a cél, ha a biztonságról beszélünk, hogy költséget csökkentsünk. Amikor hatékonyságról beszélünk, nem erre gondolunk.

Csak röviden néhány lényegi elem a törvényjavaslatból: gyakorlati szempontból elmondható, hogy az egyik legfontosabb módosítás a TEK önálló rendvédelmi szervként történő működésének megszüntetése. Nem a TEK megszüntetése, hanem mint önálló rendvédelmi szerv megszüntetése - úgyhogy egységes rendőrséget látunk most a következő években üdvözítőnek -, valamint a TEK feladatainak és speciális képességeinek a rendőrségbe való beolvasztása. Nem szűnik meg speciális képesség. Az, amire ön utal egyébként a külföldi sporteseményeket illetően, arra szeretnék utalni, hogy erre nincs most szükség, ezt nem kell külön kezelni a törvényben, mert bármilyen esetben, tehát bármilyen esemény esetében eljárhat a TEK külföldön magyar állampolgárok érdekében, úgyhogy ezt biztosítja a törvény. Ez körülbelül egy éve került bele, úgyhogy ilyen szempontból ez sem releváns kérdés, de kezelve van a törvényben, hogy így fogalmazzak.

A személyvédelmi feladatok tehát a TEK-en belül egységes rendszerbe kerülnek, az átalakulással egyetlen szervezetben összpontosulnak a TEK, a Készenléti Rendőrség és az Országgyűlés elnökének személyvédelméhez kapcsolódó feladatok. A személyvédelem egy helyre kerül. Ez azt jelenti, hogy Magyarország legmagasabb szintű személyi védelmi képességei egy szakmailag egységes, országos hatáskörű szervezetben működnek tovább. Nem három különböző helyen lesz a személyi védelem, hanem egy helyen lesz, és ezáltal is nagyobb hatékonyság érhető el. Erre már az elmúlt hetekben is volt példa, hogy nagyon sokat tudtak egymástól nemcsak tanulni, hanem egymást erősítve együtt dolgozni, mert az integráció már elkezdődött.

Természetesen több oldalról merültek fel ezzel kapcsolatban kérdések. Azt gondolom, hogy ezeket nagyrészt sikerült megnyugtatóan tisztázni. Speciális képességek nem vesznek el, az ország biztonsága továbbra is garantált az új szervezeti struktúrában is. Természetesen még sokat kell dolgozni a teljes integrációig, sok kérdés van, és sok mindent a különböző állományokkal végre kell majd hajtani, és több külön részletkérdésre is ki kell majd térnünk.

A parlamenti viták során talán a legtöbb kérdés az Országgyűlés autonómiája kapcsán érkezett - erről a múltkor is beszéltünk -, ezért fontos tisztázni, hogy a javaslat hogyan választja szét az Országgyűlési Őrség feladatait. A személyvédelem az átalakuló TEK-hez, a létesítménybiztosítási feladatok a Készenléti Rendőrséghez, az Országházzal kapcsolatos tűzbiztonsági feladatok pedig a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hatáskörébe kerülnek.

De ismét fontos kiemelni, hogy a tárgyalási rend fenntartásához kapcsolódó, az Országgyűlési Őrség közreműködésével végrehajtható kivezetési feladatkört - ha itt bárki rakoncátlankodik - a rendőrség nem veszi át, így a hatalmi ágak megosztása és az Országgyűlés autonómiája nem sérül. (Dr. Latorcai Csaba: Ki viszi ki?)

(22.00)

Továbbra is a házelnök az, aki intézkedést elrendelhet, akár képviselőt vezettethet ki a teremből. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ki viszi ki?) A házelnök az, aki elrendelheti ezt, és a rendőrséget kérheti meg erre.

Egységes szervezeti keretet kapnak a bűnfelderítő... Bocsánat, még az Országgyűlési Őrséggel kapcsolatban. Említette, hogy 1912-től volt Országgyűlési Őrség még egy korábbi néven. A második világháború után egészen 2013-ig ez a Belügyminisztérium irányítása alatt volt, és csak 2013-ban került át, akkor alakult meg Országgyűlési Őrség néven. Előtte - (Dr. Takács Árpád a képviselőtársaival beszélget.) bocsánat, képviselő úr - Köztársasági Őrezred néven volt, más néven futott ez, és 2013-tól volt ez külön szerv.

Tehát egységes szervezeti keretet kapnak a bűnfelderítési és nyomozó hatósági feladatok. A Nemzeti Nyomozó Iroda önálló területi szervként működik tovább az Országos Rendőr-főkapitányság közvetlen irányítása alatt. A Készenléti Rendőrség szervezetéből kikerülnek a személyvédelmi és a Nemzeti Nyomozó Iroda működéséhez kapcsolódó bűnügyi feladatok, ugyanakkor idekerülnek az Országgyűléshez a képviselői irodaházakhoz kapcsolódó létesítménybiztosítási feladatok. Így a Készenléti Rendőrség Magyarország meghatározó bevetési, objektumvédelmi és létesítménybiztosítási szervezetévé válik.

A törvényjavaslat megszavazása esetén további lépésként kerül sor a végrehajtási rendeletek megalkotására, az érintett szervezetek szervezeti és működési szabályzatainak módosítására, valamint a végrehajtására.

A racionalizálással érintett szervezetek új állománytáblái elkészültek. A törvény elfogadását követően kerülhet sor a konkrét személyügyi elbeszélgetésekre.

A felvetődött kérdésekkel kapcsolatban fontosnak tartom megerősíteni a korábban elhangzottakat. A struktúraváltás nem a költségcsökkentésről, hanem elsősorban szakmai racionalizálásról, hatékonyságnövelésről szól. Nem spórolni szeretnénk, sőt, ahogy azt az általános vitán is említettem, épphogy költségnövekedés várható, hiszen az átalakítás során igyekszünk a bérfeszültségeken is enyhíteni. Törekedtünk arra, hogy az érintett állomány nagy része megtartsa eddigi bérezését, így például az országgyűlési tűzoltók bérezése is megmarad. Ez korábban is egy kérdés volt. Többeknek, több mint 250 főnek ugyanakkor a reform hatására emelkedni fog a bére, ez az egységesítésből következik, a párhuzamosságok megszüntetéséből, és csupán szűkebb kör, a funkcionális területen dolgozók esetében képzelhető el bércsökkenés, amire itt utaltak a százalékos meghatározásnál, de ez is a bérfeszültség csökkentését jelenti majd, mert ebből korábban a teljes rendőrség állományán belül bérfeszültség volt, hogy hasonló funkcionális területen vagy ugyanazon funkcionális területen dolgozók esetében különböző bérezési szintekről beszéltünk.

Ami az Országgyűlési Őrséget illeti, a személyi állomány alapfeladatot ellátó tagjainak illetménye nem változik, emellett a ruházatuk is meg fog maradni, sőt külön szervezeti egységet részükre szeretnénk létrehozni. Tehát különös tekintettel vagyunk azokra a speciális feladatokra, identitásra, ahogy ön is erről beszélt, melyeket ellátnak vagy amivel ők rendelkeznek.

A törvényjavaslatba egy fontos módosító indítvány is bekerült a Törvényalkotási Bizottság eljárása során, erre kitért képviselőtársam is, mely önmagában nem a rendészethez kapcsolódik, de azt hiszem, megéri róla egy szót ejteni, hiszen jelentős könnyítést tartalmaz több ezer honfitársunknak. Az előttünk lévő javaslat a módosítást követően lehetővé teszi, hogy az augusztus 3-ával érvénytelenné vált könyvformátumú, határidő nélküli személyazonosító igazolványok felhasználásának időleges meghosszabbítása megtörténhessen december 31-éig. Ezt már egy korábbi felszólalásomkor megemlítettem. Ez egy évek óta tudott határidő volt, amiről nem kommunikált a korábbi kormány, és az elmúlt hetekben mi több alkalommal erről beszéltünk. Ez néhány hete még több mint 160 ezer idős honfitársunkat érintette, és a kommunikációnak és a kormányhivatalok nagyszerű munkájának köszönhetően ez ma már 58 ezer fő alá csökkent. Az emberséges és működő Magyarországhoz, azt gondolom, az ilyen, mindenkire tekintettel lévő javaslatok is szükségesek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, amiről önök is beszéltek, a biztonság az egyik legfontosabb és legalapvetőbb értékünk. A TISZA-kormány mindent megtesz azért, hogy javuljon a közbiztonság, és az erőforrások leghatékonyabb felhasználásával mindenkinek garantálni tudjuk a legmagasabb szintű védelmet. A rendőrség, a rendőrök és valamennyi rendvédelmi dolgozó nagyobb megbecsülést érdemel. Teljesen egyetértek Novák képviselőtársam helyzetelemzésével.

A törvényjavaslattal megteremtjük annak a kereteit is, amivel a jelenlegi helyzet véleményem szerint már javítható. Ez valóban nem rendezi a bért, de egy nagyobb hatékonyságot eredményez.

A javaslat egy jól szervezett, hatékonyan működő, korszerű és párhuzamosságoktól mentes rendészeti rendszert hoz létre, ezáltal a rendvédelmi szervek összehangoltabban, gyorsabban tudnak majd reagálni a biztonsági kihívásokra. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos mérföldkő a rendészeti struktúra szempontjából. Semmilyen bosszúról nem beszélhetünk, hanem párhuzamosságokat szüntetünk meg. Célunk, hogy ezekkel az újításokkal és természetesen az önök támogatásával megerősítsük a magyar rendvédelmet. Éppen ezért kérem, hogy támogató szavazatukkal segítsék holnap a törvényjavaslat elfogadását.

A munka abszolút nem ér itt véget, a törvényjavaslat megszavazása esetén további lépésként kerül sor a végrehajtási rendeletek megalkotására, az érintett szervezetek szervezeti és működési szabályzatainak módosítására, valamint a végrehajtásra. Valamint az új struktúrában azon dolgozunk, hogy sor kerülhessen a bérrendezésre, az egyenruházat megújítására, a felszerelés javítására, valamint infrastrukturális fejlesztésekre is.

Gyorsan ránézek a jegyzeteimre, hogy mi az, amire esetleg nem válaszoltam képviselőtársaim visszajelzései során. Valóban, itt a Belügyi Érdekegyeztető Tanács fölmerült. Amint kineveztek miniszternek, mi egyeztettünk velük ezzel kapcsolatban. A funkcionális területeken dolgozóknak csökkenhet esetleg a bére, de nagyon sok embernek nőni fog a bére ezzel kapcsolatban. A tűzoltók bére nem változik. Nem megtakarítás a cél, és a létszámcsökkentést nem ezzel a törvényjavaslattal szeretnénk úgymond orvosolni, erre érkeznek majd a későbbi törvényjavaslatok.

Azt gondolom, minden másra kitértem a zárszó során. Én kérem önöket, hogy a holnapi nap során támogassák ezt a törvényjavaslatot a zárószavazáson, és a jövőben ugyanígy támogassák építő jellegű, konstruktív javaslataikkal a rendvédelem megújítását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)