Dr. Hargitai János (KDNP)

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ennél a törvénytervezetnél az ember lehet rövid, az általános vitában is alapvetően támogatóan szóltunk hozzá. Ami a szociális tűzifa kérdését illeti, TISZA-s képviselőtársam erről beszélt a legtöbbet. Igaza van Bencsik képviselő úrnak: bárhol húzzunk meg egy ilyen határt, 20 000-nél vagy 5000-nél, mindig megkérdőjelezhető.

(21.10)

Én nem feltétlenül helyeslem azt, hogy egyre följebb visszük ezeket a számokat, mert ennyi erővel az állam mindent megcsinálhat az önkormányzatok helyett. Azt kellene erősíteni, hogy ilyen típusú akciókra csak azoknál az önkormányzatoknál legyen lehetőség, ahol ez indokolt, mert egyszerűen az önkormányzat adóerőképessége, gazdasági teljesítőképessége alapján rászorul az állam külön segítségére.

Én egy aprófalvas térségből jövök, ahol a 2000 fős település egy metropolisz meg így is néznek rájuk. Boly egy kisváros, az ország egyik legdinamikusabb kisvárosa nem szorul rá az ilyen típusú segítségekre, és azt gondolom, ahol egy 20 000 fős város, vagy ne adj’ isten, még egy nagyobb város rászorul az ilyen típusú segítségre, ott nagyon nagy baj van. Tehát nem afelé kellene úgy általában menni, hogy az önkormányzatok helyett mindent csináljon meg az állam, ő osztogassa a tűzifát, hanem sokkal inkább azon kellene gondolkodni, hogy ez egy kivételes eset legyen, és ott segítsünk, ahol ez indokolt, mert a település eltartóképessége szerény, és ez nyilvánvalóan a falvak világában van. Ettől még nem helytelenítem azt, amit éppen csinálnak, csak mondom, ne ez legyen a gondolkodás iránya, hogy előbb-utóbb már a leggazdagabb városban, a fővárosban is ezeket a feladatokat innen, a parlamentből fogjuk ellátni, mert ez sehova nem vezet.

A másik, ez még mindig egy általános megjegyzés, és az én mondataimban, itt-ott, velünk szemben, a saját tevékenységünkkel kapcsolatban kritikát is látnak. Mi többek között attól mentünk gajra az európai világban, hogy mindenkivel konfrontálódtunk. Alapvetően én nem vagyok a konfrontáció ellen, de valahol meg kell húzni a határt.

Önöknél meg azt látom, itt az önök megszólalásaiban, hogy megfelelni, megfelelni, megfelelni, már a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv módosítása során megfelelni ott a brüsszelieknek, most a jogszabály módosításánál is megfelelni. Én szeretném, ha ezekhez a forrásokhoz hozzájutnánk. Nem a dolog ellen beszélek, de higgyék el, megfelelni egy másik központnak, az legalább olyan veszélyes, olyan veszélyeket rejt, ha mindig ezt képviselik, mint konfrontálódni állandóan. Tehát valahol meg kell találni a középutat.

A Magyar Fejlesztési Bankot érintő módosítások kapcsán az volt a véleményem és most is az, hogy nyilvánvalóan a pénzek egy részét rajtuk keresztül kell elkölteni, mert ez egy technika arra, hogy viszonylag gyorsan el lehessen költeni, és jól kell elkölteni azokat a forrásokat, amelyeket önök már sokszor megszereztek, de remélem, ez érdemben így is lesz.

A „Versenyképes járások” kapcsán csak egy gondolat, technikai kérdés, ami itt szabályozva van, az igazi kérdés az, hogy hosszú távon hogyan viszik tovább ezt a programot, és az azért számtalan kérdés újragondolását kívánja. Tehát a „Versenyképesek járások” ügye egy ilyen kiegyenlítő program, ilyenekre mindig szükség lesz a korábban elmondottak alapján az önkormányzati világban, mert az önkormányzatok normatív finanszírozása mindig termel elő olyan helyzetet, hogy lesznek gyengébb önkormányzatok, kisebb adóerőképességgel rendelkező önkormányzatok. És az jó, ha az önkormányzati források kapcsán egyfajta térségi szemlélettel nem a központi költségvetésbe kerül minden forrás, hanem helyben a polgármesterek, egymással birkózva szétosztják ezeket a forrásokat.

Azt is elmondtam önöknek, és ezzel be is fejezem, hogy én szkeptikus voltam ennek a programnak az indulásakor. Elmondtam, hogy a polgármesterek - megint a kistelepülési világra utaljak - össze fognak veszni ezeken a kérdéseken, és nem így volt: a polgármesterek, legalábbis az én választókörzetemben minden járásban megegyeztek ezeknek a forrásoknak a szétosztásában. Ezért én azt gondolom, hogy ennek a programnak a hosszú távú működtetése is az önök egyik jó feladata lehet a költségvetés technikai eszközein keresztül. Köszönöm a figyelmüket, támogatjuk a törvényt. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)