{"cycle": 43, "id": "21-65", "date": "2026-07-28", "ulnap": 21, "seq": 65, "speaker": "Dr. Csuzda Gábor (Fidesz)", "p_azon": "000E", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/405 A megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról", "iromany": "T/405", "duration_s": 511, "position": "jegyző", "chars": 8268, "paragraphs": ["DR. CSUZDA GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Előttünk van a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelynek tárgyalását most kezdi meg a tisztelt Ház.", "Egy törvényjavaslat preambuluma és indokolása meghatározza a szabályozás célját, szükségességét és azokat az elvi, elméleti kérdéseket, amelyek keretezik az adott javaslatot.", "A szóban forgó törvényjavaslat preambuluma így kezdődik, idézek: „Az Országgyűlés a történeti hagyományok tiszteletben tartása mellett, a közigazgatási szervezetrendszer átláthatóságának, közérthetőségének és egységes jogalkalmazásának elősegítése érdekében szükségesnek tartja a területi közigazgatás megnevezéseinek felülvizsgálatát.” A hangsúly az én olvasatomban a történeti hagyományok tiszteletben tartásán van, de erről majd egy kicsit később beszélnék.", "Kicsit térjünk át az indokolásra! Itt is idéznék: „A törvény célja a hatályos törvényi szabályozás terminológiai egységének megteremtése a területi közigazgatás és a kapcsolódó állami, önkormányzati, hatósági, igazgatási, közszolgáltatási, nyilvántartási és egyéb jogintézményi szabályozási területeken. Mindezek érdekében az egyes törvényekben előforduló ’vármegye’, illetve ’vármegyei’ kifejezéseket a ’megye’, illetve ’megyei’ elnevezésre, a ’főispán’ megjelölést pedig a ’kormánymegbízott’ elnevezésre vezeti át.", "A módosítások elsődlegesen jogtechnikai és terminológiai jellegűek. A javaslat nem irányul az érintett szervek feladat- és hatásköreinek érdemi átalakítására, nem változtatja meg a közigazgatási, hatósági vagy önkormányzati jogviszonyok tartalmát, és nem érinti az egyes eljárások anyagi jogi vagy eljárásjogi feltételrendszerét. A szabályozás célja az, hogy a jogrendszerben alkalmazott elnevezések egységesek, következetesek és a jogalkalmazók, valamint a jogkereső közönség számára egyértelműek legyenek.”", "Véleményem szerint itt meg kell állnunk egy pillanatra, tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogy tisztázzunk egy fontos kérdést. Amikor a törvényjavaslat előadója, a vidék- és településfejlesztési miniszter asszony azt írja a preambulumban, hogy a történeti hagyományokat tiszteletben akarja tartani, akkor pontosan melyik történelmi korszakra gondol? A kommunizmus évtizedeire, amikor a vármegyékből megyék lettek, vagy arra a 950 évre, amelyre büszkék lehetünk, arra a Szent István-i hagyatékra, amely a keresztény alapokon nyugvó államépítés folyamatát jellemezte?", "A kommunizmus alatt ideológiai, politikai alapon közelítettek a módosításhoz. A cél a hagyományos történelmi államiság helyett a szocialista állam identitásának hangsúlyozása volt. Jól tudjuk, hogy mi következett az 1949-es alkotmány után: a tanácsrendszer kialakítása, azé a rendszeré, amely már nem a történelmi vármegyék önkormányzati hagyományaira épült, hanem központilag irányított államigazgatási egységeket hozott létre. Itt tehát felvetődik a kérdés, hogy a TISZA-kormánynak mi a célja ezzel a módosítással. A névváltoztatás a kommunista rendszerben is inkább szimbolikus volt, és „csak” ‑ idézőjelbe téve a csak-ot ‑ a történeti alkotmányossággal és a közigazgatási hagyományokkal való szakítás volt a célja.", "Az önállóság igazi elvesztését azonban a közigazgatási rendszer későbbi átalakítása, a tanácsok kialakítása okozta, mert minden nagyobb átalakítás ilyen szimbolikus lépésekkel kezdődik: köztársaság helyett népköztársaság, vármegyék helyett megyék, azután következett a történelmi címerek és jelképek lecserélése ‑ megjegyzem, hogy önök az Alaptörvény tizenhetedik módosításával eltörölték, hogy a címer és a zászló használatának szabályait sarkalatos törvény határozza meg, kíváncsian várjuk tehát a folytatást ‑, majd végül a közigazgatás tényleges átalakításával fejezték be a folyamatot.", "Tehát értjük, hogy ennek a törvényjavaslatnak most még nincs valódi hatása a feladatkörökre és az önkormányzati jogviszonyokra, csak épp ennek, amit most önök csinálnak, nagyon rossz a szimbolikája a kommunizmus elmúlt évtizedeinek tükrében. Azzal is tisztában vagyunk, hogy ez csupán az előszobája annak, ami majd ezután következik.", "Ráadásul teszik mindezt úgy, hogy elmondásuk szerint üres az államkassza, miközben a törvényjavaslat hatástanulmányában leírták, hogy több mint félmilliárd forintba fog majd kerülni az elnevezések megváltoztatása, hiszen szükség lesz a hivatalok elnevezését tartalmazó táblák cseréjére, szükség lesz a hivatalokban használt hivatalos bélyegzők, hivatalos iratminták, dokumentumok cseréjére, és ezt a hivataloknak saját maguknak kell majd kigazdálkodniuk.", "Persze mondhatják, hogy az Alaptörvény tizenhetedik módosítása adott haladékot az átvezetésre, és a vármegyére utaló elnevezés mindaddig használható, amíg az új megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. De négy év sem telt el azóta, hogy az előző kormány a korábbi megye elnevezést vármegyére módosította, önök most pedig visszacsinálják ezt. Tényleg ez most a legsürgetőbb feladat a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumban?", "Én örültem tegnap annak a hírnek ‑ igaz, nem kapcsolódik szorosan az előterjesztéshez ‑, hogy a „Magyar falu” program keretében 22 milliárd forintos fejlesztési forrást fognak biztosítani. Én ezzel kapcsolatban egy kérdést szeretnék feltenni miniszter asszonynak ‑ bízom benne, hogy fogunk erre választ kapni ‑, hogy a már beadott pályázatok elbírálásáról lesz‑e szó, vagy pedig új pályázati felhívást fognak kiírni. Én a választókerületemből érkező települési igényeket és kérdéseket folyamatosan kapom ezzel kapcsolatban. Én azt gondolom, hogy mindenkit megnyugtatna a miniszter asszony, ha erre kielégítő választ tudna adni.", "Fontos kérdés azonban a területi közigazgatás is. 2010 után a kormányhivatali és a járási hivatali rendszer azért jött létre, hogy az emberek a hivatalos ügyeiket egységes, rendezett, átlátható és mindenki számára kellő közelségben és elérhető helyen lévő hivatalok útján intézhessék.", "A kormányhivatalokba integrálódtak a korábban széttagolt szakigazgatási szervezetek is, a járási hivatalok pedig szerte az országban és a fővárosban az emberekhez legközelebb lévő olyan hivatali struktúrát jelentik, amely az állam hatékonyságát, modernségét, ügyfélközpontúságát jelenítik meg. Ezt koronázta meg a kormányablak-struktúra, amely folyamatosan bővült, és ahol az állampolgárok szempontjából a legtöbb közigazgatási ügyet egy helyen el lehet intézni, illetve ott el lehet indítani.", "Tisztelt Képviselőtársak! A TISZA-kormány még mindig nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy tervezik‑e a kormányhivatali rendszer átalakítását. Takács Árpád képviselőtársam és jómagam is interpelláltuk már Lőrincz Viktória miniszter asszonyt ebben a témában, de érdemi választ a mai napig nem kaptunk még erre a kérdésünkre. Ezzel szemben majdnem három hónappal a kormányváltás után a területi közigazgatásnak még mindig nincs kinevezett államtitkára, és hét vármegye kivételével nincsenek a főispánok sem kinevezve. Ezek a valós problémák és a megoldásra váró feladatok, tisztelt hölgyeim és uraim, nem a vármegyék megyékre való visszanevezése.", "Önök valódi társadalmi párbeszédet hirdettek, alkotmányozási folyamat veszi hamarosan kezdetét. Talán szerencsésebb lett volna ezt a kérdést addig nyitva hagyni, hogy elmondhassák az emberek a véleményüket a következő hónapokban. A kormány közösségi oldalán a vonatkozó bejegyzés alatt ezt megtették nagyon sokan, talán önök sem erre az eredményre számíthattak.", "Összességében, tisztelt Ház, úgy vélem, hogy a benyújtott javaslat nem hoz semmilyen érdemi előrelépést a közigazgatás minősége szempontjából, sőt, inkább visszalépést jelent: visszalépést egy olyan korszakba, ahol az autonómiára és a történelmi folytonosságra nem értékként tekintettek; visszalépést más európai országokhoz képest, amelyeknek szintén fontos volt megőrizni történelmi, közigazgatási elnevezéseiket, gondoljunk itt Lengyelországra, Horvátországra, Svájcra vagy éppen Spanyolországra; és visszalépés a közigazgatásnak és az állampolgároknak, hiszen az átállás költségeit előbb-utóbb valakinek viselnie kell.", "Köszönöm megtisztelő figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)", "(12.40)"]}