Novák Előd (Mi Hazánk)

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános indokolásának háromnegyede totális tévedés, a törvényjavaslat iratmintájából bennmaradt oktatóanyag, hogy mit kellene egy törvényjavaslatnál beírni oda, illetve mi lesz a sorsa. Így olvashatjuk például, hogy a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. Egészen abszurd, hogy egy ilyen iratmintával dolgoznak, és ez is került benyújtásra az Országgyűlésnek.

Mindenesetre nyilvánvalóan tudjuk és értjük azért, hogy a törvényjavaslatnak a célja az akkumulátor-újrafeldolgozó üzem helyszínének kijelöléséhez kapcsolódó miniszteri jogkör megszüntetése. De volt itt még bőven visszaélés a veszélyhelyzeti rendeletekkel! Miután Debrecenben és Nyíregyházán a helyi lakosok a közmeghallgatásokon is erőteljesen tiltakoztak az akkumulátorgyárak építése ellen, a Fidesz-kormány veszélyhelyzeti rendeletben sietett az önkormányzatok és a befektetők segítségére: kimondta, hogy a helyi közmeghallgatások megtarthatók a helyi lakosok nélkül, a helyben érdekelt szervezetek képviselői nélkül, illetve az érintettek, felelősök személyes megjelenése nélkül is.

Az elmúlt időszakban egyébként több más településen is komoly feszültséget okozott egy-egy tervezett beruházás. Pilisjászfalun például botrányba fulladt a testületi ülés, amikor a polgármester rendőrt hívott a tervezett akkumulátorhulladékos üzem ellen tiltakozó lakosokra, és nem ez az egyetlen helyzet. Az ország számos pontján voltak tiltakozó akciók, polgári engedetlenségi akció is, ami mind bizonyítja, hogy elég erőteljes társadalmi ellenállás van. Másrészt szakmai érveket is felhoztunk bőven, amelyek alapján kimondhatjuk, hogy ez nem magyar érdek. A vendégmunkások érdekeit persze szolgálja, leginkább nekik épülnek az akkumulátorgyárak.

(18.40)

És aztán széttárja, széttárta a Fidesz-kormány a karját, hogy nincs elég munkaerő azokban a gyárakban, amiket azért hoztak létre, hogy vendégmunkások dolgozzanak ott, akikkel egyébként alacsonyan tudják tartani a munkabért. És lehet, hogy velük persze tudják pörgetni a GDP-t, de a magyar emberek jólétének semmiképpen sem forrása ez a politika. Ezért ezen mindenképpen változtatni kell.

Ami a veszélyhelyzeti rendeleteket illeti, az azok törvényi szintre emeléséről szóló 79 oldalas törvényjavaslat e ciklus első érdemi törvényjavaslata volt. Az ó-Fidesz és az új-Fidesz ‑ tehát a TISZA ‑ paktuma, melynek leggyalázatosabb része a gyors és teljes kapituláció a Big Tech cégek előtt, a reklámadó végleges eltörlése. A Meta-birodalom feltétel nélküli kiszolgálása ez, amit egyedül a Mi Hazánk Mozgalom nem támogatott.

Amit röhejesnek tart most a külügyi államtitkár, az sajnos a nagy magyar valóság. Emlékezetes, hogy a Fidesz annak idején meghátrált a Big Tech cégek megadóztatása elől, és jogtechnikai trükkökkel évről évre ‑ utoljára épp egy veszélyhelyzeti rendeletben ‑ lenullázta a fizetendő reklámadót. A TISZA azonban még ezt is felüllicitálta, és az évenkénti hosszabbítással sem bajlódott. Végérvényesen nulla százalékra állították önök az adókulcsot a Fidesszel karöltve. Persze, hiszen így szavazták meg.

Miután a Mi Hazánk Mozgalom módosító javaslatáról ‑ törvénysértő módon ‑ nem is rendeltek el szavazást itt, az Országgyűlés első ülésnapján e ciklusban, Sulyok Tamás köztársasági elnöktől kérte a pártunk, hogy ne írja alá a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényt, melyet már az alakuló ülésen a házszabálytól való eltéréshez szükséges négyötödös paktummal szavazott meg a Fidesz és a TISZA, hogy hozzászólást sem engedélyezve például eltöröljék a Meta reklámadóját.

Az elmúlt években joggal kritizálták a Fideszt, hogy gyakran egy nap alatt nyomnak át egy kényes törvényt az Országgyűlésen, de arra még a Fidesz uralma alatt sem volt példa, hogy egy törvényjavaslathoz egyetlen percben sem szólhat hozzá egy egész frakció sem.

A házszabálytól való eltérést biztosító négyötödös paktummal ezt is megoldották, ráadásul a nyilvánosságot sem tájékoztatták. Nem volt társadalmi vita a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről, a parlament.hu oldalra csak három órával a szavazás előtt került ki a 79 oldalas törvényjavaslat.

Bár a házszabálytól való négyötödös eltéréssel megtiltották a módosító javaslatok benyújtását is, de nem visszamenőlegesen, és addigra én már direkt benyújtottam egyet, hogy a reklámadót ne töröljék el, így arról érdemben dönteni kellett volna, hiszen nem úgy fogalmaztak a házszabálytól való eltérésben, hogy nem kell szavazni a módosító javaslatokról, hanem úgy, hogy nem lehet benyújtani onnantól fogva. Mégsem tették meg tehát azt, hogy érdemben döntsenek erről a már korábban benyújtott módosító javaslatról. Ezért az államfő például visszaküldhette volna az Országgyűlésnek a jogszerűtlenül és vita nélkül elfogadott törvényt, de a súlytalan Sulyok Tamás soha nem vétózott semmit.

Ez tehát nem a veszélyhelyzet megszüntetéséhez szükséges javaslatcsomag volt az önök részéről, ahogy az a hírekben tévesen szerepelt, hiszen a veszélyhelyzet tiszta megszüntetését a Mi Hazánk nyújtotta be a ciklus első törvényjavaslataként. Önök inkább maszatolnak tovább, mint ezt a jelen törvényjavaslat is mutatja.

Tisztelt Országgyűlés! A Covid-diktatúra után új apropót keresett a Fidesz-kormány, hogy rendkívüli jogrendben, korlátozások között tarthassa az embereket. Ez lett a háborús veszélyhelyzet, melyhez Magyar Péter is asszisztált, akkor még fideszesként.

Hivatalosan több mint hat évig volt veszélyhelyzet Magyarországon, ezalatt több mint ezer olyan veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el a kormány, aminek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához, vagy legalábbis rengeteg olyan volt közöttük, vagyis a koronavírus-járványhoz, illetve az Ukrajnában zajló amerikai-orosz háborúhoz. De például a korrupciót segítették vele. Ismertetek néhány pofátlan veszélyhelyzeti rendeletet még mindjárt az előbbi akkumulátorgyárral kapcsolatoson kívül is. Ezért is elfogadhatatlan a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelése.

A rendeletalkotás ugyebár gyorsabb, és kisebb a nyilvánossága, mint a szigorúbb jogalkotási eljárási szabályokhoz kötött törvényalkotás. Például nincs nyilvános vita, ami most viszont van, és ezért el tudom mondani, hogy a kényes ügyeket bár gyorsan le lehet zavarni egy rendeletalkotással, de mégsem ez a helyes.

Ami a veszélyhelyzetet illeti, számos kérdést vagy költői kérdést vet fel, például, hogy az egyetlen NATO-tagállam vagyunk, ahol háborús veszélyhelyzet van a Fidesz számára bizonyára most is, vagy a legbiztonságosabb országban élünk. Ezt az ellentmondást nem igazán sikerült eldönteni a fideszes kormánypropagandában. Vagy ha a Fidesz-kormány szerint háborús veszélyhelyzet van hazánkban, akkor miért küldték a katonáinkat a világ más részeire, például Irakba, Izrael határára, sőt akár Csádba is? Vagy ha háborús veszélyhelyzet van, akkor óvóhelyek miért nincsenek? És hogyan lehet egyáltalán háborús veszélyhelyzet egy NATO-országban úgy, hogy a többi tagállamban nincs? Az egyikben sem!

A Mi Hazánk Mozgalom nem támogatja az új világrendet, a szabadságjogaink korlátozását, az egymást váltó, de folyamatos rendkívüli jogrendeket, a Covid-diktatúrát és más Covid-típusú lezárásokat, korlátozásokat és kötelezéseket sem, mint amilyen kormányzati túlkapás volt a munkahely elvételével való zsarolás az oltások ügyében, a pedagógusok, az egészségügyi alkalmazottak és főleg a honvédek körében, Ruszin-Szendi Romulusz irányítása alatt. (Az elnök csenget.)