Boda Nikoletta (TISZA)

BODA NIKOLETTA pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Itt most sok észrevétel érkezett. Megpróbálok gyorsan válaszolni, hogy ne húzzam itt az időt.

A legelső dolog, amit Bencsik úr kérdezett, hogy miért szolgálja ez a törvényjavaslat a Költségvetési Tanács függetlenségét. Elsősorban azért járul hozzá, merthogy a Költségvetési Tanács függetlensége azzal teremtődik meg a törvényjavaslat alapján, hogy a pénzügyi költségvetési függetlenség egyfajta garancia arra, hogy a Költségvetési Tanács a munkáját ezentúl befolyásmentesen, a megfelelő körülmények biztosítása mellett végezheti. Az éves költségvetésben ugyanis a dedikált költségvetési kerete kizárólag az Országgyűlés Hivatalára volt bízva, hogy miképp állapítja meg a Költségvetési Tanács éves működési keretét. Ezt megelőzően nem volt dedikált költségvetési keret, ami allokálva lett volna a Költségvetési Tanácsnak. Az Országgyűlés Hivatalával való egyeztetés eredménye volt, hogy mekkora költségvetést kapott a tanács, ez egy egyezkedés eredménye volt. Tehát azt gondoljuk, hogy a Költségvetési Tanács pénzügyi kerete önálló fejezeti kezelésű előirányzaton kerül meghatározásra, így kikerül az Országgyűlés Hivatala felügyelete alól, ezáltal saját maguk tudnak majd gazdálkodni, ez pedig hozzájárul a Költségvetési Tanács pénzügyi függetlenségéhez, illetve én azt gondolom, hogy a gazdálkodásának az átláthatóságához is.

A következő nagy kérdés az volt, hogy vajon hogyan kapcsolódhat a törvényjavaslat módosítása az államadósság-csökkentési kötelezettség betartásához. 2023-ban a GDP-arányos bruttó kormányzati adósság 73,3 százalék volt, 2024. év végén 73,5, 2025. év végén 74,6, és 2026 első negyedév végén 77,9. Tehát én értem az aggodalmat, hogy itt most mindenki fél az ellenzékben, hogy az államadósság növekedni fog, de az elmúlt három évben folyamatosan ezt tette. És ez mit mutat számunkra? Hogy a Költségvetési Tanács vétójoga semmit sem ér, tehát nem volt alkalmas eszköz arra, hogy az adósságnövelés újratermelődését meg tudta volna akadályozni.

Most megint elismételhetném, ami egyébként benne volt az expozéban, hogy a GDP-arányos hiányunk is hol áll. Tehát ez a 8,3 százalék nem vetít előre túlságosan jó helyzetet a 2026. évi költségvetés módosításával kapcsolatban, úgyhogy itt szeretném leszögezni azt, amit mindketten említettek: nincsen semmi titkolózás ebben a törvényjavaslatban. Nyilván dolgozunk most azon a megoldáson, hogy azt a helyzetet, amit önök teremtettek az államadósság, illetve a GDP-arányos hiány magas szintre emelésével, meg tudjuk oldani, és egy olyan költségvetést tudjunk elfogadtatni augusztus végéig, ami valamilyen szinten beleillik majd ebbe az adósságcsökkentési kötelezettségbe. Úgyhogy ezen a megoldáson dolgozunk, és ebben nincsen semmi titkolózás jelen pillanatban.

Az is egy kérdés volt, hogy miként kapcsolódik ez az RRF-vállalásokhoz. Azért kapcsolódik, mert a közpénzek átláthatóbb és hatékonyabb felhasználását írja nekünk elő, és azt gondolom, hogy a tervezés fegyelmezettebb, szigorúbb eljárásrendje, illetve a különböző információk, illetve követelmények közzétételi határidejének szigorú megszabása, hogy azt augusztus végéig közzé kell tennünk, illetve magának a tervezési intervallumnak a szigorítása, hogy október 1. és 31. között lehet csak a költségvetési törvényt benyújtani, ez mind hozzájárul ahhoz, hogy a közpénzek tervezése hatékony és átlátható legyen.

Még a Költségvetési Tanács vétójogával kapcsolatban szeretném önöknek felolvasni, hogy az Alaptörvény alapvetései között mi szerepel: mégpedig az, hogy Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, amiért elsősorban az Országgyűlés és a kormány felelős. Ez szerepel az Alaptörvényben. Ennek teljesen ellentmond az, illetve finomabban fogalmazva inkább nem támogatja azt az intézményt jelen pillanatban ‑ egyébként már nem jelen pillanatban, mert az Alaptörvény tizenhetedik módosítása eltörölte ‑, hogy egy külső szervnek vétójoga legyen a fölött a jog fölött, miszerint az Országgyűlés és a kormány felelős a költségvetés megtervezéséért és a gazdálkodásért is, úgyhogy a vétójog átalakítása, illetve megszüntetése teljesen jogos intézkedés volt. Ezt a vitát szerintem értelmetlen itt újrakezdeni, hiszen az Alaptörvény tizenhetedik módosítását az Országgyűlés már elfogadta. Ez most itt egy leképezése ennek a döntésnek.

Volt még egy olyan, Hargitai úr mondta, hogy ön nem hallotta, hogy puszta formalitásként emlékezett volna meg a Költségvetési Tanács magának ennek az egésznek a működéséről. Itt annyit tudok mondani, hogy ezt az idézetet Szabadi úr is említette, tehát ilyen említés volt a Költségvetési Tanács elnökének részéről. Úgyhogy ha a tanács elnöke így gondolja, hogy ez egy puszta formalitás, akkor szerintem mi is követhetjük az ő gondolatmenetét.

Illetve Szabadi úrnak volt egy javaslata annak kapcsán, hogy túlságosan sok költségvetési módosítás történt az elmúlt időszakban, ebben teljesen egyetértünk. Én viszont nem tartom szükségesnek azt, hogy meghatározzuk egy korláttal, hogy mondjuk, ötnél vagy tíznél nem lehet több, hiszen most nagyon szigorú szabályok közé helyeztük ezt azzal, hogy október végéig lehet benyújtani. Sokkal közelebb lesz a tervezési időszak a következő költségvetési időszakhoz, amit megtervezünk, illetőleg magának a szabályrendszernek az átláthatósága is biztosítja azt, hogy sokkal stabilabb és megbízhatóbb lesz ez a költségvetés.

Tehát én biztos vagyok benne, hogy a 2027. évi költségvetésünket nem fogjuk 56-szor módosítani, ezt le merem fogadni. Azt hiszem, hogy ennyi, amit szerettem volna mondani, és köszönöm szépen az észrevételeket és a megtisztelő figyelmet. (Taps a TISZA soraiból.)