Dr. Hantosi István (TISZA)

DR. HANTOSI ISTVÁN (TISZA): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném először is azzal kezdeni, hogy elhangzott már a médiatörvény-módosításnak mind az elsőkörös, mind a másodikolvasatos vitájában, hogy itt most alapvetően egy szervezeti átalakításra kerül sor, és olyan tartalmi kérdések, amik fölmerültek itt a képviselő urak részéről, azokat pedig egy következő körben, majd egy részletesebb, valóban szakmai és társadalmi vita keretében szeretnénk kinyitni, hiszen elhaladt mellettünk, azt gondolom, az idő. A médiaszabályozás 2010-ben született, most, 2026-ban, ha csak a technológiai kérdésekre gondolunk, amit nem implementált és nem ültetett át ‑ több európai uniós szabályozás is született ‑ az előző kormányzat, tehát masszívan benne vagyunk a streaming, a digitális szolgáltatások és a digitális médiafogyasztás világában, míg a médiatörvényünk pedig nagyon erősen a lineáris médiaszolgáltatásokra koncentrál, tehát azt, hogy utólag történt volna valamifajta konzultáció, azért utasítom vissza, hiszen ez a lépés kezdi meg az érdemi tartalomszabályozási folyamatot előkészíteni.

Köszönöm azt, hogy hallhattunk érdemi kérdéseket és érdemi hozzászólásokat is, nem megsértve Németh Balázs képviselőtársamat azzal, hogy kevésbé az érdemi, aktuális kérdésekkel foglalkozott, de ez a parlament, itt beszélhetünk, amiről akarunk, vagy legalábbis mi azt gondoljuk, inkább szakmai kérdésekről szeretnénk beszélni, de megvan a terepe annak, hogy az ellenzék kérdezzen. De nagyon szépen köszönöm Nacsa Lőrinc és Szabadi István képviselőtársamnak a szakmai kérdéseit, hogy elolvasták, utánajártak; ez mindenképpen haladás az előző törvényjavaslat vitájához képest.

Azért egy gondolatban hadd reagáljak Németh Balázs képviselő úr kérdésfeltevésére, hogy liberális globalista átalakulás zajlik az M1-en, merthogy az M1-ben történt átalakulás. Ha megnyitjuk a mediaklikk.hu oldalt, ahol tudjuk nézni, hogy az M1 műsorfolyamában milyen műsorok mennek, tulajdonképpen egy depolitizálása történt az M1-nek, tehát nem a híradó zajlik folyamatosan. Itt pár műsort kiírtam: például „Frakk, a macskák réme”, „Mesék Mátyás királyról”, „Másfélmillió lépés Magyarországon” (Derültség a kormánypárt soraiban.), „Nevetni kell, ennyi az egész” Bajor Imrével, vagy Magyarország történetéről látunk összefoglalókat naponta többször; nyilván a pollenjelentést, az időjárás-jelentést már nem említem a globalista liberális műsorok között. (Derültség és taps a kormánypárt soraiban.)

De én értem, hogy mire utalt a képviselő úr. Azért a kollégáim segítenek abban, hogy monitorozzák, mert élőben megy az M1-en, ezek a szalagcsíkok élőben mennek, meg a Kossuth rádiót is lehet hallgatni. Itt ilyen híreket tudok felolvasni belőle: „Magyar Péter megköszönte Polgár Juditnak, hogy megfontolta a felkérést, tisztelettel tudomásul veszi a döntést. A kormányfő hozzátette, vállalja a felelősséget, hogy a lelkesedése okozta kommunikációs hibák hozzájárulhattak a kialakult helyzethez és döntéshez.” Pont. A Fidesz szerint: „Polgár Judit az egyetlen jó döntést hozta, és a kialakult méltatlan helyzetért Magyar Péter felelős.” KDNP: „A miniszterelnök első látványos kudarcának tartja, hogy Polgár Judit nem vállalja a köztársasági elnöki jelöltséget.” Ez egy hír. M1, Kossuth rádió. (Németh Balázs Lajos felemelve a telefonját: Meg tudom mutatni önnek a tegnap estit is. ‑ Nagy Ervin: Önök is ott lesznek. Ritkaság! ‑ Németh Balázs Lajos: Nézzék meg a tegnap estit!) Kövessék nagyobb figyelemmel, mert egy olyan közmédiát akarunk építeni, amelyikben valóban megjelennek politikai szempontból kiegyensúlyozott tartalmak. De még egyszer mondom, itt az átalakítás elején járunk.

Egyelőre itt a napirend előtti hozzászólásoknál elhangzott, hogy vajon mekkora a nézettség, és a képviselő úr is utalt arra, hogy a futball-világbajnokság húzta fel a közmédia nézettségét. Nyilván különböző módszerekkel lehet mérni, én azt gondolom, hogy az almát almával, a körtét körtével hasonlítsuk össze. Tehát az előző 16 évnek a háborús riogatásait és a háború borzalmait virtuálisan a hálószobákba és a konyhákba, nappalikba behozó M1-es félelemkeltő, gyűlöletkeltő műsorok és az M4 azért egy másik kategória. Sportműsorok korábban is mentek, a sportműsorok nézettsége korábban is jelentős, kiemelkedő volt.

Azt viszont el tudjuk mondani, hogy a „Frakk, a macskák réme” és a „Mesék Mátyás királyról” mesével kiegészült, filmeket sugárzó, alapvetően filmtartalmakat sugárzó M1 nézettsége a négyszeresére nőtt az elmúlt egy hónap alatt. (Taps a kormánypárt soraiban.) Szóval értem én az aggódást a liberális globalista átalakulással kapcsolatban, amit önök vélelmeznek, de azért azt szögezzük le, hogy a magyar embereket négyszeres mértékben jobban érdeklik az előbb felsorolt mesék és tájékoztató műsorok, mint az önök háborús riogatása.

Akkor még pár kérdésre reagálnék. A testületben többsége lesz‑e a kormánypártnak? Milyen szereplők fognak megjelenni benne? A törvényjavaslat egyértelmű, az elfogadott törvény egyértelmű: a Független Közmédia Testületbe három tagot fog delegálni a kormányoldal, három tagot az ellenzék ‑ az önök kérésére ‑, és emellett három kategóriában civil szervezetekre is fog javaslatot tenni az a Közszolgálati Tanács, amelyiknek a jelenlegi neve: Közszolgálati Testület, amely a 2010-ben elfogadott médiatörvény keretei között létezik 16 taggal. Ebből vannak állandó és vannak sorsolással kijelölt vagy választott tagok. Ennek a testületnek a sorsolására 2026. január végén került sor, még a választások előtt, tehát ennek a testületnek az összetételére ‑ a tisztelt nézőkhöz fordulok elsősorban, a magyar állampolgárokhoz ‑, akkor el tudják képzelni, ha 2026 januárjában került sor ennek a testületnek megalakulására, hogy ebben mekkora befolyása volt a jelenlegi kormánytöbbségnek, a kormányoldalnak.

Szóval ez, az egyébként civil szervezetekből álló, civil szervezeti tagokból álló testület fog javaslatot tenni arra a három szakmai szervezetre, amelyik bekerülhet. Tehát, ha ismerik a szervezeteket, nem akarom végig fölsorolni, de az összes történelmi egyház benne van, a Tudományos Akadémia, a Rektori Konferencia, a Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége. Tehát olyan szervezetekről beszélünk, amelyek, azt gondolom, garanciát adnak arra, hogy valódi szakmai szervezetek fogják majd a mérleg nyelvét képezni, ha úgy tetszik.

A Médiatanácsnál pedig ugyanez a helyzet, ott meg egy elnökválasztásra fog majd sor kerülni.

(14.00)

Az ütemezésről kérdezett Nacsa Lőrinc képviselőtársam, teljesen jogosan, mert szerintem mindenkit érdekel, hogy mi fog történni. Annyiban reagálok még, hogy több időre lett volna‑e szükség vagy sem. Azt gondolom, hogy a választópolgárok határozott lépéseket és gyors fellépést vártak tőlünk azzal kapcsolatban, hogy ami a közmédia hírszolgáltatásával kapcsolatban zajlott, ott azonnal húzzunk egy cezúrát. Ezt megtettük, ez választási vállalásunk volt, megtettük, és minden átalakulás esetén fölmerül, hogy ez most túl gyors vagy túl lassú. A 13. pont kapcsán egyébként a határozati javaslat indoklása tartalmazza azt, hogy tulajdonképpen itt előkészítő feladatok zajlanak. A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma előkészíti ezt az átadás-átvételt, és egyébként a 10. pont tartalmazza az átadás-átvételt követő átmeneti időre, amíg nem kerül megválasztásra még a Független Közmédia Testület, ebben a helyzetben tovább működik és jogfolytonosságot biztosít a Közszolgálati Közalapítvány irodájából a Független Közmédia Testület irodájává alakuló szervezetrendszer, ebben az átmeneti időben a Közszolgálati Tanács elnöke, akinek a kiválasztásába semmilyen beleszólása nem volt a politikának, hiszen egyrészt civil szervezetekből álló testület, másrészt ez a szervezet március végén, április elején alakult meg, és még januárban választották meg őket, tehát ebbe semmilyen beleszólásunk nincsen, ők fogják ebben az átmeneti időszakban irányítani.

A terv ‑ javaslat, elképzelés ‑, amiről egyeztettünk már a Művelődési Bizottság elnökségével is, nyilván majd házbizottsági vagy házelnöki kompetenciában fog eldőlni, de azt gondolom, hogy a jogszabály hatálybalépését követően ‑ amire most, július 26-án, vasárnap fog sor kerülni ‑ mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a lehető leghamarabb fölálljanak azok a testületek. Egyrészt azért, mert ezt kívánja minden magyar érdeke, hogy a közmédia körüli viszonyok és a médiafelügyelet minél hamarabb rendezett legyen. Másrészt meg 16 év után megjelenhetnek kormánypárti mellett ellenzéki szereplők is ezekben a testületekben, és azt gondolom, hogy ez önöknek is az érdeke lesz, hogy ott legyenek az önök által delegált személyek és lássák a döntéshozatali folyamatokat, hangot tudjanak adni adott esetben az aggályaiknak, részt tudjanak venni ezekben a döntéshozatalokban. Szóval én azt gondolom, hogy itt a következő egy-másfél hónapban sor fog kerülni a megfelelő személyek megválasztására.

Milyen kérdés maradt még esetleg, amire választ várnak tőlem? (Nacsa Lőrinc: A négy év vége, az új Országgyűlés alakuló ülése.) Alakuló ülés, négy év, igen, igen, tehát általánosságban úgy szól a szabályozás, hogy az új tagok, a Közmédia Testület tagjai az adott ciklus végéig látják el a feladataikat, és azt követően rotáció keretében, majd az új Országgyűlés megalakulása után kerül majd sor a megválasztásra. Ősszel, ahogy mondtam, tervezünk egy átfogó médiaszabályozási reformot. Ha úgy érzi a képviselőtársam, hogy itt még valami pontosítást igényel, akkor mindenre lesz lehetősége, erre is.

Gyakorlatilag szerintem minden kérdésre igyekeztem választ adni. Azzal tudom igazából zárni, hogy a változás elkezdődött a közmédiában. Ezt mindenki látja, mindenki érzékeli, és kérem továbbra is, hogy támogassák ezt a határozati javaslatot, mert ez a következő lépés abban, hogy egy független, valóban kiegyensúlyozott, közszolgáltatást nyújtó média, közmédia jöhessen létre Magyarországon. Köszönöm. (Taps a kormánypárt soraiban.)