Tompa Enikő (TISZA)

TOMPA ENIKŐ társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szükségesnek tartom röviden felidézni, miért volt elkerülhetetlen a médiatörvény gyors módosítása, és milyen problémákra kíván választ adni az az intézményrendszer, amelynek az első gyakorlati lépését ez az indítvány jelenti.

(13.00)

Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy a közmédia intézményi felépítése alkalmatlanná vált arra a célra, amelyre létrehozták. A közszolgálati média a társadalmi kontroll és a szakmai függetlenség helyett fokozatosan a politikai befolyásolás eszközévé vált… (A Fidesz képviselőcsoportja felé:) Mulatságosnak találja ezt, képviselőtársam? Miközben az adófizetők pénzéből mintegy 160 milliárd forintot költöttek el úgy, hogy ennek a felelőssége a mai napig nem volt egyértelműen megállapítható. Ennek oka nem esetleges mulasztás volt, hanem magának az intézményrendszernek a szerkezete. A döntéshozatal és a felelősség szétvált és eltűnt a megrendelő Duna Médiaszolgáltató Zrt., a végrehajtó MTVA, valamint a folyamatba bevont Médiatanács közötti szövevényes viszonyrendszerben. Ezek nem politikai vélemények, hanem tények, melyeket hazai és nemzetközi független szereplők egyaránt megállapítottak.

Ezzel a helyzettel szemben az új médiaszabályozás egy olyan rendszert vezet be, amely három, egymástól elkülönülő, egymást ellenőrző szereplőre épül: egy tulajdonosi jogokat gyakorló testületre, egy társadalmi kontrollt megvalósító tanácsra, valamint egy független felügyeleti hatóságra. Ez a hármas tagozódás biztosítja egyszerre a közmédia szakmai és szervezeti függetlenségét és azt is, hogy működése és gazdálkodása végre valóban elszámoltatható legyen. (A Fidesz képviselőcsoportja felé:) Látom, ez nagyon szimpatikus önöknek is, képviselőtársaim. Örülök neki.

A ma tárgyalt határozati javaslat ennek az új intézményrendszernek a gyakorlati, jogi és vagyoni végrehajtását szolgálja. Két, egymástól elválasztandó elemről van szó. Az első a jelenlegi Közszolgálati Közalapítvány megszüntetése. Az országgyűlési határozat elfogadásával az Országgyűlés visszavonja a közalapítvány 2010-ben, szintén országgyűlési határozattal elfogadott alapító okiratát, ezzel jogilag lezárva ezt az intézményi formát. A közalapítvány által kezelt vagyon a törvény erejénél fogva visszaszáll a magyar államra. A második, ettől elkülönülő elem az új, Független Közmédia Testület alapító okiratának elfogadása és induló vagyonának megállapítása. Az állam ugyanazzal a vagyonnal állapítja meg az új testületet, amellyel a közalapítvány korábban rendelkezett. A legfontosabb különbség azonban, hogy az új rendszerben a közmédiát és a Magyar Távirati Irodát megtestesítő vagyon az állam tulajdonában marad, a testület kizárólag a tulajdonosi jogokat gyakorolja. Hangsúlyoznám azt is, hogy az új testület összetétele alapvetően eltér a megszűnő kuratóriumétól. Eddig kizárólag a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok által jelölt tagok alkották az irányító testületet; az új testületben a hat, képviselőcsoportok által jelölt tag mellett három tagot a médiaszakmai szervezetek jelölnek, vagyis a politikai legitimáció mellett első alkalommal érvényesül a szakmai kontroll is a közmédia felső irányításában. Ez az új intézményrendszer egyik legfontosabb garanciális eleme.

A másik ilyen fontos elem a közmédia függetlenségének helyreállítása. Annak érdekében, hogy a közmédia tulajdonosi jogait gyakorló testület minél távolabb kerüljön a politikától, a törvény kizárja, hogy olyan személyt jelöljenek a testület tagjává, aki az elmúlt öt évben bármilyen értelemben pártpolitikai tevékenységet folytatott.

Emellett néhány további technikai jellegűnek tűnő, a végrehajtás szempontjából lényeges rendelkezést is tárgyal a javaslat, ahogyan azt Hantosi István előterjesztő is elmondta, úgymint a jogfolytonosság kérdését, az átmeneti irányítás kérdését, a munkavállalók tekintetében a foglalkoztatási jogviszony folytonosságát, illetve az induló vagyon kérdését is.

Tisztelt Ház! Összefoglalva: a ma tárgyalt határozati javaslat nem önmagában álló technikai aktus, hanem annak az új intézményrendszernek az első, nélkülözhetetlen végrehajtási lépése, amely a közmédia irányításában egyszerre kívánja érvényesíteni a parlamenti legitimációt, a szakmai kontrollt és a társadalmi részvételt. A határozat gondoskodik a régi intézmény jogilag rendezett megszüntetéséről, az új testület megalapításáról, induló vagyonának átlátható megállapításáról, valamint arról, hogy az átmenet a foglalkoztatottak, a folyamatban lévő ügyek és a közfeladat-ellátás folytonosságának szempontjából is zökkenőmentes legyen.

A kormány ezért a határozati javaslat elfogadását támogatja, és arra kéri a tisztelt Országgyűlést, hogy azt megszavazva tegye lehetővé, hogy a Független Közmédia Testület 2026. július 26-án a törvénymódosítással összhangban megkezdhesse a működését. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)