Bódis Kriszta (TISZA)

BÓDIS KRISZTA (TISZA): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az orbáni önkényuralom védelmezői az ellenzék padsoraiból folyamatosan olyan képet próbálnak festeni az intézkedéseinkről és a magyar valóságról, ami nemcsak hamis, de egyenesen sértő arra a több millió magyar emberre nézve, aki nap mint nap a puszta megélhetéséért küzd.

(10.40)

Egyetértek azokkal a szakértőkkel, akik az Orbán-rezsimet információs önkényuralmi rendszerként írják le. Az Orbán-kormány azért tudta 16 évig megtartani a hatalmát, mert rendszerszinten eltorzították, önkényesen leuralták a valóságot, meghamisították a statisztikákat, manipulálták az információkat. Sajnos ez a dezinformációs működés egy kormányváltással nem múlik el. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a Fidesz-KDNP azt a hamis valóságképet sulykolja, amit saját maga talált ki.

Nézzük a szegénységi mutatókat! Önök előszeretettel hivatkoznak az Európai Unió úgynevezett AROPE-mutatójára, amely a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatát mutatja. Milyen csodálatos mérőszám ez a korábbi kormánypárt számára! Lehet úgy magyarázni ezt a mutatót, hogy Magyarország nem a legszegényebb ország az Európai Unióban, hiszen Németország és Luxemburg is szegényebbnek számít hazánknál eszerint. Azért ez józan paraszti ésszel is elég hihetetlen, nem véletlenül. Ugyanis ezek az adatok nem az életszínvonalat mérik, hanem azt, hogy egy adott országban hányan élnek a saját országuk jövedelmi viszonyaihoz képest szegénységben. A jövedelmi szegénységi küszöb minden országban a nemzeti mediánjövedelem 60 százaléka, ezért egy német és egy magyar AROPE-érték közvetlen összehasonlítása enyhén szólva félrevezető.

A valóság ugyanis az, hogy amíg 2025-ben a magyar medián nettó kereset 427 500 forint volt, addig ugyanebben az időszakban Németországban 3 ezer euró, vagyis több mint 1,2 millió forint. Ez azt jelenti, hogy a német mediánjövedelem közel háromszorosa a magyarnak, vagyis előfordulhat, hogy valaki Németországban statisztikailag a szegénységi küszöb alatt él, miközben a jövedelme magasabb, mint egy magyar dolgozó teljes mediánbére. Van azonban egy nemzetközi mérőszám, ami a tényleges egyéni fogyasztás mérőszáma, ez tényleg a valóságot mutatja, és a valóság az, hogy Magyarország az EU sereghajtói között van.

Szalai képviselő asszony sűrű fideszes brüsszelezés ellenére is valamiért szeret európai uniós mérésekkel előhozakodni. Azt állítja, hogy az Eurostat szerint sem vagyunk az Unió legszegényebb országa. Csakhogy az Eurostat a magyar Központi Statisztikai Hivatal adataiból dolgozik. Márpedig éppen a KSH szegénységi statisztikái körül robbant ki olyan szakmai botrány, amely szerint az elmúlt évek adatai torzíthatták a valóságot. Nem véletlen, hogy az Eurostat adatainál külön jelölik, hogy a magyar adatok megbízhatatlanok.

Akkor most térjünk vissza ahhoz a nemzetközileg használt mérőszámhoz, amely a tényleges egyéni fogyasztást méri, vagyis hogy mennyi árut és szolgáltatást vesznek igénybe az emberek valójában. Igen, e szegénységi mutató szerint állunk az utolsó helyen az Európai Unióban. Erre a Fidesz-KDNP padsoraiban az a válasz, hogy azért fogyasztunk keveset, mert a magyarok megtakarítanak. Tisztelt Ház! Ez Mészáros Lőrincre talán igaz (Szórványos derültség a TISZA soraiban.), ő valóban megtakarít. Az átlag magyar azonban örül, ha él. Az Egyensúly Intézet reprezentatív, hiteles képet nyújtó szegénységkutatásai is azt bizonyítják, hogy a magyarok több mint negyede nem tudna kifizetni egy 100 ezer forintos váratlan kiadást, azaz több mint kétmillió magyarnak egyáltalán nincs 100 ezer forint megtakarítása sem. További 35 százaléknak komoly problémát okoz egy ekkora hirtelen kiadás. A magyarok közel fele kevesebb mint 300 ezer forint saját bevétellel rendelkezik havonta. A valóság az, hogy a magyarok közel harmada a megélhetési küszöb alatt vagy annak határán él, vagyis nemhogy nem tud megtakarítani, de alig tud megélni a fizetéséből.

Korábban a civil munkám során nap mint nap tapasztaltam ezt. A számok mögött gyerekek arcát látom, akik hideg lakásokban, éhesen hajtják nehéz álomra fejüket. Mégis fontos, hogy tisztában legyünk torzítások nélkül, számszerűen, hogy mi az a valóság, amit örököltünk, és ígérem, hogy mi az igazat mondjuk, nem csak a valódit, hogy a költőt idézzem, aki sose lódít. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ígérem, hogy mi nem hazudjuk el az adatokat. Mérni fogjuk azt is, hogy hány szegregátum, szegénytelep található Magyarországon.

Az utolsó adat ezzel kapcsolatban 2011-es: 1384 szegénytelepet számoltam. De ismétlem, a számok emberség nélkül…