Paulik Antal

PAULIK ANTAL nemzetiségi szószóló: Ďakujem za slovo, pani predsedníčka! Köszönöm a szót, elnök asszony.

Vážený pán štátny tajomnik! Vážené pani predsedníčka, poslanci, hovorcovia! Vo svojom dnešnom príhovore chcem Vás oboznámit’ so stanoviskom Výboru pre národnosti v Mad’arsku k návrhu zákona T/340. o modifikácii niektorých zákonov súvisiacich s verejným školstvom. Národostný výbor návrh prerokoval na svojom riadnom zasadnuti včera, 13. júla. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselők! Nemzetiségi Szószólók! Mai felszólalásomban szeretném önökkel megismertetni a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának álláspontját a T/340. számú, a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló tervezetre vonatkozóan.

A nemzetiségi bizottság a tervezetet a tegnapi, július 13-ai ülésén vitatta meg. Előre szeretném bocsátani, hogy a bizottságunk munkája során kiemelt figyelmet szentel minden, a közneveléssel összefüggő jogszabálytervezetnek, mivel úgy látjuk, hogy a hazai nemzetiségek megmaradása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a közoktatásra vonatkozó törvényi háttér bármely érdemi változásának nemzetiségi vonatkozásaira a plenáris üléseken is felhívjuk a jelen lévő képviselők és kormánytagok figyelmét, illetve hogy adott esetben módosítási kezdeményezéssel éljünk.

Talán nem haszontalan, ha elmondom, hogy a nemzetiségi oktatási intézmények háromféle fenntartásban működnek. A legtöbb ilyen intézmény fenntartói ma is a tankerületek. Emellett kisebb számban vannak országos vagy helyi nemzetiségi önkormányzatok által működtetett nemzetiségi óvodák, iskolák vagy többcélú intézmények, és végül, de nem utolsósorban akad néhány egyházi fenntartású intézményünk is.

A most napirendre tűzött törvénytervezet szándékával és tartalmával egyetértünk. A korábbi időszakban, bár a nemzetiségi önkormányzati fenntartás nagyban hozzájárult az oda tartozó intézmények autonómiájának érvényesüléséhez, azért a többi, akár a tankerületi vagy az egyházi fenntartás esetében igen gyakran szembesültünk a kívülről történő irányítás hátrányaival.

Ugyanakkor az igazgatói hatáskörök visszaadása a jelen tervezetben a bizottsági vita során felvetett aggályokat is. Egyrészt üdvözöljük a szándékot, hogy az intézmény életét befolyásoló alapvető döntések meghozatala visszatér az iskolát irányító igazgató hatáskörébe. Szintén üdvözöljük azt a tényt, hogy az intézményi élet demokratizálódása jegyében fontos szerepet kapnak újra az intézményi nevelőtestületek és alkalmazotti közösségek.

Egyetértünk azzal is, hogy a pedagógiai program azon elemeivel kapcsolatosan, amelyek tekintetében a fenntartóra többletfeladat hárul, továbbra is szükség lesz a fenntartó egyetértésére. Azonban ezt az egyetértési jogot nem korlátoznánk csupán a többletkötelezettségek vállalására. Ennek oka elsősorban a nemzetiségi jelleg erősítése, illetve annak biztosítása, hogy az intézményekben folyó munka tartalma összhangban legyen az adott nemzetiség országos önkormányzatának programjával.

Ugyanakkor talán nem mindenki számára közismert, hogy a nemzetiségi iskolákban, elsősorban is a kisebb létszámú nemzetiségi közösségek esetében igen nagy a pedagógushiány. Ebből következően az igazgatók kiválasztásánál is szembesülünk olyan problémákkal, hogy nemigen jelentkeznek a vonatkozó pályázatokra, illetve hogy a végül kinevezett intézményvezető prioritásai között nem feltétlenül a nemzetiségi jelleg, a nemzetiségi nevelési-oktatási szempontok szerepelnek az első helyen.

Éppen ezért egyes szószólók felvetették, hogy talán kiegyensúlyozottabban kellene kezelnie a jogszabálynak az intézményi és fenntartói autonómia kérdését. Ez különösen is igaz olyan nemzetiség esetében, amelyik az utóbbi években hozta létre oktatási intézményeit, amelyeknél még a szükséges dokumentumok, követelmények és pedagógiai programok kidolgozása is folyamatban van, illetve ezek kidolgozása az alapító országos önkormányzat vagy az érintett nemzetiségi szószóló aktív részvételével zajlott. Itt elsősorban az ukrán iskolákra gondolok, ahol a létesítő országos ukrán önkormányzat és az ukrán nemzetiségi szószóló jelenleg lényegesen nagyobb szerepet játszik az intézmények életében, mint amilyet az előttünk fekvő tervezet biztosít a fenntartó számára. Ugyanakkor ezek az intézmények azért jöttek létre és azt szolgálják, hogy az ukrán nemzetiségi tudat átadása intézményi szinten is hangsúlyos legyen.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján pozitívan fogadjuk azt a szándékot is, hogy a pedagógustársadalom visszakapja a véleménynyilvánítás szabadságát, akár sztrájk formájában is. Ugyanakkor fontos eleme a tervezetnek, hogy részleteiben tartalmazza a sztrájkjog visszaadása mellett az úgynevezett elégséges szolgáltatás tartalmát és szervezési feltételeit a közoktatás területén. Ez elsősorban az érintett szülők számára fontos garanciális eleme a tervezetnek, de ezen feltételek ismeretében a pedagógusok is megalapozottan dönthetnek az esetleges sztrájk megkezdéséről.

Még egy megjegyzés: a vitában felmerült, hogy a tervezet szerint a tanévkezdésre az intézmény munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat is. Kérdésesnek tartjuk, hogy a tanév kezdetekor az intézmény igazgatója és nevelőtestülete birtokában van‑e minden olyan információnak, amely szükségessé teheti a tanítás nélküli munkanap elrendelését.

Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Összegezve: a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága mind a jelen tervezetben megfogalmazott szándékokkal, mind azok céljával egyetért. Az esetleges módosító javaslat benyújtásáról a mai vitában elhangzó felvetések ismeretében döntünk majd. Ďakujem Vám za pozornosť. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)