Dr. Bódis Péter (TISZA)

DR. BÓDIS PÉTER igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Megvártam, amíg vége a vitának, és mindjárt Nacsa képviselő úr is az elnök, alelnök jogállásával kapcsolatban megnyugtató választ fog kapni, ígérem.

Nagyon sok hozzászóló volt, jegyzeteltem, és sorban is haladnék, csak Apáti képviselő úr kérdéseit venném előre, hogy ha már kimentette magát előre, akkor ne kelljen sokat lapozni a jegyzőkönyvben, és azonnal választ kapjon.

(16.20)

Apáti képviselő úr egyébként olyan dolgokat vetett fel, amiket már nagyon sok más képviselő is jelzett a vita során, úgyhogy nagyon sok lesz az átfedés is. A későbbiekben majd csak külön reagálok azokra, amelyek egy-egy képviselőnél fordultak elő.

Az első ilyen, Apáti képviselő úr által felvetett kérdés a párhuzamosság kérdése több szervvel, ügyészséggel. Külön kiemelte, hogy az Integritás Hatósággal kapcsolatban is mi az NVVH viszonya. Ezzel kapcsolatban azt lehet elmondani, hogy az NVVH saját hatáskörbe vonhat ügyeket, amelyekben innentől kezdve kizárólag a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal járhat el, és amelyekért felelősséggel is innentől kezdve kizárólag az NVVH tartozik. Ez azt jelenti, hogy nem lehet az, hogy egyszerre az ügyészség is és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal is eljár. Magyarul: nincsenek hatásköri összeütközések.

Ezzel kapcsolatban még annyit mondanék, hogy igen, abban az esetben lehet ez, az NVVH specializált személyi állománya akkor vonhatja saját hatáskörbe az ügyet, ha megállapítja, hogy az eljárás nem halad megfelelően, és szakmai alapon vállalja annak hatékonyabb lefolytatását. Amint azt említettük is, egyébként az NVVH-nál is ügyészek fognak eljárni.

Ami az Integritás Hatóságot illeti, a hivatal felállítása nem érinti az Integritás Hatóság hatáskörét és önálló, független szervkénti minőségét. Ezzel kapcsolatban ezt tudom mondani Apáti képviselő úrnak.

Kérdést tett fel, hogy az elnök, elnökhelyettesek kinevezése határozott vagy határozatlan időre vonatkozik-e. Apáti képviselő úrnak azt tudom mondani, hogy az Országgyűlés által tegnap elfogadott tizenhetedik alaptörvény-módosítás tartalmazza ezt, ha jól emlékszem, az 5. cikk (4) bekezdése, ami alapján az elnök és alelnökök hatéves, határozott időre vannak megválasztva.

Ezzel kapcsolatban egy másik kérdése volt, hogy miért nem választhatók újra. Az újraválasztásuk azt vetné fel, hogy ennek reményében elvárásoknak akarnak megfelelni az elnökök, alelnökök, az egyszeri jelleg előírása a vezetői tisztségek politikai és intézményi függetlenségét szolgálná, kizárva az újraválasztásból eredő befolyásolási kockázatokat, a tisztségviselő az újraválasztása reményében elvárásoknak akarna megfelelni. De Apáti képviselő úrnak is csak ajánlani tudom, amit az összes többi képviselőnek, hogy amennyiben módosító javaslatokkal kívánnak élni, egész héten megtehetik, még úgy tudom, jövő héten is. A bizottsági eljárások során ezeket majd részletesen meg fogjuk tárgyalni.

Drága a fenntartása, ezt is több képviselő úr említette, ahogyan Apáti képviselő úr is. Ezzel kapcsolatban is elmondtuk többször, hogy az a vagyontömeg, amit vissza fog szerezni ez a hivatal, lényegesen nagyobb. Illetve felhívom arra is a figyelmet, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről is döntöttünk már korábban egy törvényjavaslat kapcsán. Ez azt jelenti, hogy évi 6 milliárd forintot csak ennek a hivatalnak az eltörlésével megspórol az állam.

Visszatérve ügyekre, Tuzson képviselő úr volt az első… (A jegyzeteit olvassa, pillanatnyi szünetet tart.) Tuzson képviselő úr említette, hogy Európában ilyen intézmény nincs. Valóban nincs ilyen, de ilyen mértékű ipari korrupció sem volt Európában, ami itt az elmúlt 16 évben Magyarországon volt. Ezt is azért elmondanám a képviselő úrnak, ennyi lopás Európában, az Európai Unióban nincs, a legkorruptabb tagállam Magyarország sajnos. (Taps a kormánypárt padsoraiból.)

Említette Tuzson képviselő úr azt is, hogy ez a hatóság majd válogathat az ügyek között. Ez abszolút nem így van. A szükségesség, arányosság, célhoz kötöttség elve érvényesül. Itt is ezt tudnám elmondani, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal hatásköre nem általános ellenőrzési jogkör, hanem szigorúan célhoz kötött, közvagyonvédelmi feladatokra korlátozott. Itt szeretnék szó szerint egy mondatot felolvasni. A törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, kimondja azt is, hogy az NVVH a feladatait a törvényesség, a függetlenség, az objektivitás, a pártatlanság követelményeinek megfelelően látja el, és a hatáskör gyakorlásával elérni kívánt célhoz képest szükséges és arányos intézkedéseket alkalmazhat. Hogy mit jelentenek ezek? Célhoz kötöttség, jogellenességhez kötött aktivitás, arányosság, függetlenségi garanciák ‑ ezek jellemzik a hivatalt.

Függetlenségi garancia ‑ ez is rengeteg képviselő úrnál felmerült. Semmilyen külső szerv által nem befolyásolható, nem irányítható politikailag sem, az országgyűlési képviselők hozzák létre, nekik tartozik elszámolással, de a kormánytól abszolút mértékben független az NVVH.

Ezzel kapcsolatban még Rétvári képviselő úr volt a következő felszólaló. Sajnálom, hogy nincs itt Rétvári képviselő úr, pedig a beszédének elején a korrupció elleni küzdelemről beszélt. (Rétvári Bence belépve az ülésterembe: Itt vagyok!) Képviselő úr, ön beszélt itt az elején a korrupció elleni küzdelemről, és még tanácsot is adott. Ez megmosolyogtató volt egy kicsit, már csak azért is, mert a 6000 milliárd forintos uniós forrást az önök korrupciója miatt nem kapta meg Magyarország, amelyet a TISZA-kormány most hazahoz. (Takács Péter: Tapsoljuk meg! ‑ Taps a kormánypárti padsorokból.) Azt megtapsolhatná ön is, 6000 milliárd forint, ami az ipari méretű korrupció miatt nem jött eddig, Takács képviselő úr! (Zaj az ellenzéki padsorokból. ‑ Takács Péter közbeszól.)

Rétvári képviselő úr említette azt is, hogy cél a politikai leszámolás, gazdasági leszámolás. Nacsa képviselő mást mondott, de majd arra is kitérünk. Ez nem az, hanem az ellopott közvagyon visszaszerzése, olyan mondatot nem szeretnénk hallani, hogy elvesztette közpénzjellegét a közvagyon.

Hatásköri problémákat és kérdéseket is feltett a képviselő úr. Erre már válaszoltam, hogy az ügyészség, az Integritás Hatóság és egyéb hatóságok hogyan működnek egymás mellett.

A következő képviselő Hidvéghi képviselő úr volt a sorban. Hidvéghi képviselő úr, én azt gondolom, hogy eltévesztette az épületet, ahol jár. Kiváló jogtörténeti előadást hallhattunk Romániáról, de érdemben egy mondatot nem mondott erről az előttünk fekvő törvényjavaslatról, így erre reagálni sem tudok.

A kétperces hozzászólások közül szinte egyedüliként Nacsa képviselő úrnak volt a témához kapcsolódóan kérdése, észrevétele. Az egyik az, hogy ön nem vitatja, nem kérdőjelezi meg a törvény célját, amit itt már Melléthei-Barna Márton képviselőtársam is említett, de a frakcióvezető-helyettes, elnök úr pontosan ezt mondta, ő megkérdőjelezi még a törvény célját is. Tehát először legalább egyeztessenek, mielőtt mondanak valamit! (Nacsa Lőrinc közbeszól.)

Illetve még egy fontos dolog, amit felírtam az ön hozzászólásával kapcsolatban. Arról beszéltünk, hogy az NVVH belső jogorvoslati rendszere mihez hasonlítható. Itt azt mondta, hogy mintha egy közös képviselő döntése elleni panaszt maga a közös képviselő bírálna el. Tájékoztatásul mondom, hogy az ügyészségi rendszerben is a felettes ügyész bírálja el az alárendelt ügyészség döntése ellen benyújtott panaszt, és az NVVH szabályozása a bírósághoz fordulás lehetőségét nem szűkíti jobban, mint a klasszikus ügyészségi modell.

Vitályos képviselő asszony, elnök asszony, szerencsére még a köznyelvet nem ön határozza meg. Ezt azért el kell mondanom. Az Országgyűlésnek tartozik beszámolással, külsőleg nem utasítható, független hatóságról van szó. Megismételni tudom magam, mert ezzel kapcsolatban volt kérdés.

Illetve a tízmillió házmester országa, ezt említette ön. Ezzel kapcsolatban is visszatérünk oda, amit önök már a választások óta folyamatosan folytatnak, hogy csak fenyegetnek, félelmet szítanak (Derültség, moraj az ellenzéki padsorokból. ‑ Zsigó Róbert: Persze!) ezzel kapcsolatban is, hiszen az NVVH közvagyonvédelmi vizsgálattal összefüggő hatásköre szűk, célhoz kötött és jogállami korlátok közé zárt, kizárólag a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás esetén aktiválható. Tehát még egyszer, ezt a részt megismétlem: kizárólag a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás esetén aktiválható.

A félelem attól, amire utaltam is már többször, hogy bárki bárkiről bejelentést tehet. Most is így van ez, ha a rendőrségre bemegyünk és feljelentést teszünk valakivel szemben, az első kérdésük az, hogy de ezt mire alapozzuk, legyen valami bizonyíték a kezünkben. Természetesen itt is erről lesz szó, hogy a hivatalbóli eljárásokat minden esetben megelőzi a kockázatértékelés, mely objektív, nyilvános módszertan szerint zajlik, és a közvédelmi vizsgálat csak közvagyonvédelmi kockázat megléte esetén folytatható le. Remélem ezzel választ adtam a kérdésére.

(16.30)

Bóka képviselő úr volt a következő; itt van még képviselő úr, igen. Visszacsatlakoznék, ehhez felírtam, hogy a hivatal bárkinél megjelenhet. Hát, nem! Természetesen először hivatalbóli eljárás a bejelentést követően, kell egy kockázatértékelés, tehát azt gondolom, erre is választ adtam.

Célhoz kötött, szükséges, arányos eljárásról beszélhetünk. És ön is említette, illetve Nacsa képviselő úr a nemzetbiztonsági ellenőrzést, hogy mindenkivel szemben kiterjed, kivéve az elnökökkel, alelnökökkel szemben nem. Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy de, rájuk is kiterjed. A törvényjavaslat 93. §-a tartalmazza, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés az NVVH teljes személyi állományára kiterjed, úgyhogy ezzel kapcsolatban, azt gondolom, hogy választ adtam.

Hegedűs képviselő asszony, szintén a hatáskörök, amelyeket már tisztáztunk, illetve ön, képviselő asszony, kritizálta a közvagyon körébe eső vagyontárgyakat. Nincs itt a képviselő asszony ‑ mindegy ‑, kritizálta, de tévesen a közvagyon fogalmát, ahogyan talán Bóka képviselő úrnál is ez felmerült. A társadalmi egyeztetés eredményeként ebben egyébként történt változás, a benyújtott szövegben a közvagyon fogalma pontosabb, szűkebb lett, úgyhogy erre kérem, figyeljenek oda.

Horváth képviselő úrnak minden kérdésére választ adtam.

Még egyedül Szalai Piroska képviselő asszony volt az, aki részletesebben beszélt. Képviselő asszony, ön nem igazán az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban mondott itt statisztikai adatokat, hanem a külföldre kiköltöző meg onnan hazaköltöző magyarokkal szemben (Zsigó Róbert: Nem figyeltél! Nem baj!), illetve egy-két statisztikai számjegyet. Abban egyetértünk, hogy minél jobb eredményeket kívánunk ennek a hatóságnak, és reméljük, hogy a jogellenesen elvett közvagyon minél nagyobb százaléka visszakerül az állam tulajdonába.

Az egyéb kétperces hozzászólások pedig nem a témával kapcsolatban voltak, ahogy én itt felírtam, úgyhogy köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)