{"cycle": 43, "id": "16-127", "date": "2026-07-13", "ulnap": 16, "seq": 127, "speaker": "Gallai Gergely", "p_azon": "004L", "faction": null, "kind": "Ismerteti a bizottság véleményét", "role": null, "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/324 Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása", "iromany": "T/324", "duration_s": 308, "position": null, "chars": 4660, "paragraphs": ["GALLAI GERGELY, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Sehr verehrte Frau Präsidentin! Geehrte Frau Ministerin! Hohes Haus! Im Namen der autochthonen Nationalitäten Ungarns bedanke ich mich dafür, dass ich in der Debatte erneut das Wort erhalten habe.", "Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! A magyarországi őshonos nemzetiségek nevében köszönöm, hogy újra szót kaphattam az Alaptörvény vitájában. Magyarország Alaptörvénye és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény értelmében a magyar állam 13, legalább egy évszázada közös hazánk területén honos közösséget ismer el államalkotó tényezőként. A 13 magyarországi nemzetiségi közösség a következő: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, az örmény, a roma-cigány, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén, az ukrán und selbstverständlich wir, die Ungarndeutschen, azaz mi, magyarországi németek.", "13 közösség eltérő hagyományokkal, saját nyelvvel, saját kultúrával és sokféle kihívással. Mégis, ahogy azt az előző, a témához kapcsolódó felszólalásomban is elmondtam, a magyarországi nemzetiségek, a bizottságunk egy témában biztos és feltétel nélkül egyetértett: a hazai nemzetiségek hosszú távú célja az önálló nemzetiségi biztos intézményének helyreállítása kell hogy legyen, és úgy gondolom, a jövő nemzedéke ugyanezt a kiemelt figyelmet érdemli meg.", "A bizottságunk által 2026. július 8-án T/324/7. számon benyújtott önálló, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat ehhez az önálló ombudsmani hivatalhoz vezető úton egy fontos mérföldkő. Ezt erősítette meg a bizottsági ülésünkön az előterjesztő képviseletében jelenlévő dr. Bódis Péter úr, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is. Mindezt annak ellenére mondom, hogy államtitkár úr egyértelművé tette: a tizenhetedik alaptörvény-módosítás keretében az előterjesztő a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának módosító javaslatát nem tudja támogatni. Ugyanakkor különösen fontosnak tartom azt a nyitottságot, amelyet válaszában jelzett, és azt a pozitív hozzáállást, amelyet a Törvényalkotási Bizottság elnöke, dr. Rák Richárd is megfogalmazott, illetve amit most Bilisics Zita képviselő asszonytól is hallottunk, miszerint a hamarosan kezdődő alkotmányozási folyamat során ezt a felvetést a jogalkotó érdemben kívánja megvizsgálni, és számít a magyarországi nemzetiségek véleményére, szakmai tapasztalataira, valamint az együttműködésünkre is. Engedjék meg, hogy ezért ezúton is köszönetet mondjak államtitkár úrnak a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és a magam nevében egyaránt. Meggyőződésem, hogy már önmagában az is előrelépés, ha egy szakmai javaslat nem zárul le a jelenlegi vita végével, hanem a felvetésünk további alkotmányozási gondolkodás részévé válik, és így fontos jelzés marad.", "Tisztelt Házelnök Asszony! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! A nemzetiségi jogok horizontális jellegűek, a közneveléstől a kultúrán át a közigazgatásig a közélet számos területét érintik. Ezt azonban egy pillanatig sem szabad akadályként értelmezni. Őszinte meggyőződésem, hogy a magyarországi nemzetiségek jelenléte nem kivétel a magyar államon belül, hanem annak gazdagító része, a nyelvi és kulturális sokszínűségük nem gyengíti, hanem erősíti a magyar demokráciát. Ahhoz, hogy valóban békében élhessünk egymás mellett, elengedhetetlen, hogy megismerjük egymást; a többségi társadalom minket, nemzetiségieket, és ami a mi helyzetünkből adódóan talán kicsit könnyebben megy, mi is a többségi társadalmat, amelynek szerves részei vagyunk.", "Engedjék meg, hogy beszédem zárásaként egy általam oly nagyra tartott írót, családunk egykori jóbarátját, Esterházy Pétert ‑ aki holnap tíz éve nincsen velünk ‑ idézzem egy 2006-os népszabadságbeli interjúból: „A békességhez (...) kell egymás tisztelete, nem sok, de egy kicsi kell. Meg a magunk tisztelete. Hát ehhez meg az kell, hogy tudjuk, kik vagyunk.”", "(17.20)", "A magyarországi nemzetiségek mindig a párbeszédben, az együttműködésben, a kölcsönös tiszteletben és az értékeink megismertetésében voltak érdekeltek. Meggyőződésem, hogy ezek az értékek a jövőben is biztos alapot jelentenek közös, alkotmányos munkánkhoz. Ezért kérem önöket, hogy a nemzetiségek ügyeire továbbra is közös, nemzeti értékként tekintsünk, mert amikor a magyarországi nemzetiségek hangja megszólal ebben a Házban, akkor Magyarország alkotmányos sokszínűsége szólal meg, és arra utal minden szavunk, mondatunk, hogy a magyarországi nemzetiségek megőrzése nem csupán a nemzetiségi közösségek érdeke, hanem közös alkotmányos felelősségünk.", "Danke für Ihre Aufmerksamkeit! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)"]}