Magyar Péter (TISZA)

MAGYAR PÉTER miniszterelnök: Köszönöm szépen, elnök asszony. Hát, magunk maradtunk, elnök úr. Elég uncsi lesz ez így (Derültség.), de mindenesetre igyekszem válaszolni. Az előbb elfelejtettem erre a nemzeti nem tudom, milyen rendezvényszervezői kérdésére válaszolni. Azt elfelejtette mondani a még meglévő szavazóinak ‑ a Balásy-féle cég százmilliárdos nagyságrendben nyert megbízásokat ‑, azt elfelejtette mondani, hogy ez a cég, amely megbízást nyert ‑ nem elsőként egyébként, amit a TISZA-hoz köt, mert egy önkéntesünkhöz kötődik ‑, az hány forintos szerződést is kapott? Elfelejtette mondani, elnök úr, segítsen! (Toroczkai László: Én a rendszerváltozásról beszéltem!) 700 ezer forintos szerződést. (Derültség, taps a kormánypárt soraiban.) És tudja, elnök úr, most utánaolvastam, mert én nem tudom, nem jártam ennek utána, de most utánaolvastam, és tudja, mit csinált ezért a szerződésért ez a cég? Szendvicseket. Egy sportrendezvényen, amely éppen összedőlt volna, mert Balásyék lenyúlták a pénzt, és elmentek, mint Orbán Viktor Amerikába. Volt egy cég, amely elindult egy versenyen, és 700 ezer forintért szendvicseket gyártott. Képzelje, mennyit lophattak ezekből a több ezer szendvics után 700 ezres szerződésből! Úgyhogy azt mondom, ez nagyon gyenge, elnök úr, próbálkozzon valami újabb uszítással. És egyébként valóban egy önkéntesünkhöz köthető a cég, de javaslom, hogy legközelebb ön is pályázza meg, és kenjen 700 ezer forintért szendvicseket, hátha valami hasznos dolgot is művelne. (Derültség, taps a kormánypárt soraiban.)

Azt mondta, elnök úr, hogy mi nem beszéltünk ezekről az óriási dolgokról, mint a szegregáció lehetséges megszüntetése meg a szélerőművek meg ilyen gonosz dolgok, mint az okosmérő. Elnök úr most figyel vagy telefonozik? Megtisztelő, ha idenéz. Szóval, hogy mi nem beszéltünk ezekről a dolgokról. Elnök úr, be vannak nyújtva jogszabályok. El kéne olvasni! Mi az, hogy nem beszéltünk róla? Hát, idézte Kapitány Istvánt, idézte Kármán Andrást. Pontosan beszéltünk róla sajtótájékoztatókon is, de megköszönöm, ha ön is tájékoztatja a lakosságot ezekről a dolgokról.

Azt szeretném kérdezni, valljon színt, önnek mi a problémája azzal, ha esetleg a szegregátumban élő emberek, gyerekek is valódi oktatáshoz jutnak? Ez probléma önnek? (Dr. Apáti István: Nem ezt mondjuk! Ez hihetetlen!) Ők esetleg nem magyar emberek? Kedves elnök úr, beszéljen világosan! Már nincsenek elegen, már nem lehet félrebeszélni. Ön szerint az itt játszó sükösdi tamburás gyerekek megérdemelnek valódi oktatást? Elnök úr, önhöz beszélek. Megérdemelnek a sükösdi tamburás gyerekek valódi oktatást, vagy ön szerint azok a roma és nem roma gyerekek, akik itt voltak, amikor önök kimenekültek, ők másodrendű állampolgárok? (Dr. Apáti István: Húúú!) Erről beszéljen, kedves elnök úr!

(14.30)

És még szeretnék önnek valamit mondani. Ezek, amiket ön felolvasott, akár a szélerőművek magasságáról ‑ hm? ‑, akár az okosmérőkről, ezek az Orbán-kormánynak voltak a vállalásai. Ezek olyan mérföldkövek voltak, amelyeket az ön által államférfinak udvarolt, körbeudvarolt Orbán Viktor fogadott el. Nem mi! Mi átvettük a kormányzást, kedves elnök úr, úgy, hogy körülbelül három-négy hetünk maradt arra a munkára, amit például önöknek, kedves Dúró Dóra, önnek, kedves elnök úr, minden képviselőnek el kellett volna végeznie az utóbbi három évben. Bizony!

Tudom, hogy nehéz ez a munka, mint a szendvicskenés, de önöknek kellett volna elvégezniük közösen és számonkérni ezt a kormányt, hogy nem hozza haza ezeket az uniós ezermilliárdokat. Mert lehet jajongani a vidék állapotáról, de önök is benne vannak, évek óta itt ülnek, és semmi, írd és mondd, semmi nem történt a magyar vidéken. Nem hozták haza a pénzt, nem kényszerítették rá a kormányt, hogy hazahozzák a pénzeket, hanem most is azt challenge-elik, most is azért kritizálnak minket, mert mi hazahozzuk ezt a több ezer milliárd forintot egészségügyet fejleszteni, kórházakat fejleszteni, oktatást fejleszteni, okosmérőket adni, ne adj’ isten, energiahatékonysági beruházásokat támogatni. Tudja, elnök úr, szigetelni alul, felül, oldalt, hogy kevesebb energiát fogyasszanak a magyar háztartások, a magyar vállalatok!

Volt ma egy megnyitó Kecskeméten, a világ második legnagyobb Mercedes-gyárává vált most ez az üzem, és ott is elmondták, hogy mennyire fontos az olcsó energia, a megújuló energia terjedése, hogy Magyarország versenyképes lehessen, hogy valódi béremelések lehessenek, hogy ne kelljen elmenni a magyar vidékről. Elnök úr, ön ezeket akarja éppen megakadályozni. Valljon színt! Baj‑e, hogy az ország nem eladósodik, mint Orbán Viktor alatt, mint az önök képviselősége alatt, hanem végre fejlődni fog, mint ahogy Lengyelország vagy éppen Szlovénia vagy Csehország fejlődik?

Én azt javaslom önnek, kevesen maradtak, most már csak önök az ellenzék (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy legyenek hazaszerető ellenzék, jöjjenek le erről a színházról, és inkább csatlakozzanak önök is a rendes, valódi nemzeti erőhöz. Dolgozzunk közösen Magyarországért! Köszönöm, ha ebben segít. (Taps a kormánypárt padsoraiból.)