{"cycle": 43, "id": "15-94", "date": "2026-07-07", "ulnap": 15, "seq": 94, "speaker": "Vitályos Eszter (Fidesz)", "p_azon": "z014", "faction": "Fidesz", "kind": "felszólalás", "role": "az Országgyűlés alelnöke", "event": "Általános vita lefolytatása T/324 Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása", "iromany": "T/324", "duration_s": 806, "position": "az Országgyűlés alelnöke", "chars": 11794, "paragraphs": ["VITÁLYOS ESZTER (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott, Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítására irányuló javaslat egy olyan csomag, amelynek preambuluma ugyan a jogállami demokrácia helyreállításáról beszél, de valójában a hatalmi ágak átrendezését, a politikai verseny korlátozását és a választópolgárok jogainak szűkítését valósítja meg. Ez a módosítás nem a jogállam megerősítése felé tett lépés, hanem egy határozott és igencsak erőszakos lépés az önkényuralom irányába. Gyakran halljuk önöktől a különböző törvényjavaslatok vitájakor, hogy önök erre kaptak felhatalmazást. Nos, arra egészen biztosan nem kaptak felhatalmazást, amire most készülnek.", "Tisztelt Országgyűlés! A javaslat szövegének elején az Országgyűlés alkotmányozó hatalomként kijelenti, hogy új alkotmány megalkotását készíti elő széles körű társadalmi és szakmai egyeztetésre hivatkozva. Ám már ebben az átmeneti időszakban olyan változtatásokat vezet be, amelyek az állam alkotmányos intézményrendszerét úgy rendezik át, hogy a mindenkori parlamenti többség kétharmados felhatalmazására hivatkozva gyakorlatilag tetszése szerint formálhatja az intézményi kereteket. Ez az átmeneti állapot így nem a jogállam állítólagos helyreállítását, hanem egy politikailag rugalmasan alakítható ügymenetet jelent, amelyben egyre kevesebb valódi fék és ellensúly marad.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy elsőként a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszüntetéséről beszéljek. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása záró és vegyes rendelkezéseinek 34. pontja alapján a tervezett módosítás hatálybalépése utáni napon megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását, és az Országgyűlés új államfőt választ az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre. Ez a rendelkezés lényegében egy politikai döntéssel ‑ hiszen közjogi indok nem áll rendelkezésre, ezt önök is pontosan tudják ‑ lezárja egy demokratikusan megválasztott köztársasági elnök mandátumát pusztán az alkotmányozás átmeneti időszakára hivatkozva. Az államfő intézménye így ahelyett, hogy a nemzet hosszabb távú egységét és a jogállami stabilitást testesítené meg, a mindenkori többség által rugalmasan alakítható átmeneti tisztséggé válik. Ez nem a hatalmi ágak kiegyensúlyozott együttműködését, hanem a politikai ciklusokhoz kötött személyi újraosztást erősíti.", "Az Országgyűlési képviselők választhatóságának korlátozása mellett sem mehetünk el szó nélkül, mert ez nem pusztán egy technikai paragrafus, hanem egészen konkrétan a választópolgárok jogait szűkíti. Az új XXIII. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatását összesen 12 évig már betöltötte, vagy akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak. A javaslat indokolása szerint ezzel új társadalmi tapasztalatok és szemléletmódok jelennek meg, mérséklődnek a megmerevedő politikai struktúrák, és erősödik a képviseleti rendszer plurális jellege.", "Tisztelt Ház! A plurális demokrácia lényege nem az, hogy paragrafusok határozzák meg, hogy meddig lehet valakit képviselőnek választani, hanem éppen az lenne, hogy a választópolgárok szabadon dönthessenek. Ha egy képviselő rosszul dolgozik, leváltható egy ciklus után, ha jól dolgozik, akkor a választók akár húsz éven át is bizalmat szavazhatnak és szavazhassanak is neki. Ez a módosítás azonban nem a képviselőket, hanem a választók jogait korlátozza, hiszen kimondja, hogy bizonyos személyeket pusztán az idő múlása okán vagy a többszöri bizalom alapján a választópolgárok többé nem választhatnak meg. Ez nálunk, a Dunakanyarban konkrétan azt jelentené, hogy az a mintegy 23 ezer választópolgár, aki a legutóbbi választáson a bizalmával engem tisztelt meg, a jövőben elveszítené az ehhez való jogát. Nem én veszítem el ezt a jogot, hanem a nekem bizalmat adó választópolgárok.", "Bár nagyra tartom Melléthei-Barna Márton képviselőtársam bizonyos megszólalásait, de azt azért szeretném visszautasítani, hogy önök valamiféle vélt morális felsőbbrendűséggel életvezetési tanácsokat adjanak nekünk. Hadd mondjam el önöknek azt, hogy én már húszéves koromban pénzügyi területen dolgoztam a versenyszférában, 21 évesen már vezető voltam, és aztán a saját elhatározásomból választottam a közszolgálatot, mert egész egyszerűen nem tudok magasztosabb munkát, mint hogy az ember a saját hazájáért dolgozzon. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) Tehát nem szeretném azt kérni, hogy kioktassanak arról, hogy hogyan kell a versenyszférában dolgozni, dolgoztunk ott elég sokan. Köszönöm.", "Viszont ezzel a tervezettel most elvágnak ettől a lehetőségtől engem is, és saját magukat is elvágják ettől a lehetőségtől 12 év után. (Közbeszólás a kormánypárti oldalról: Nem így van!) De igen, ez a helyzet, Magyarországon legalábbis. Egy tollvonással megállapítanák, hogy a választópolgár bizalma legfeljebb három ciklusig ér, utána a jogalkotó nála jobban tudja, hogy kire szavazhat és kire nem. Azt gondolom, hogy ez éles ellentétben áll a népszuverenitás elvével, amely szerint a hatalom a népé, és a nép szabadon választja képviseletét. Önök egész egyszerűen kizárják és kiiktatják a választás versenyéből a politikai ellenfeleiket. Én úgy látom, hogy semmi más indoka nincs ennek a tervezett módosításnak.", "Tisztelt Országgyűlés! A módosítás szintén súlyos területe az alkotmányos intézmények személyi összetételének és függetlenségének az átrendezése. Az Alkotmánybíróság tagjait ezentúl 9 évre választja az Országgyűlés, nem választhatók újra, és megbízatásuk a 70. életév betöltésével megszűnik. Ezek önmagukban kiegyensúlyozott szabályok is lehetnének, ha nem párosulnának olyan átmeneti rendelkezésekkel, amelyek kimondják, hogy az, aki a módosítás hatálybalépésekor már betöltötte a 70. életévét, két hónapon belül elveszíti a megbízatását. Ez tehát nem csupán jövőre néző általános rendezés, hanem konkrét személyekre visszamenőlegesen alkalmazott alkotmányos nyugdíjazás. Az alkotmányos többség ezzel egy mozdulattal cserélheti le az Alkotmánybíróság jelentős részét, majd az új, kétharmad által választott testülettől várja a jogállamiság védelmét. Így az a szerv, amelynek a feladata az Alaptörvény őrzése, maga is egy egyszeri politikai döntéssorozat foglya lehet. Ez megint nem a függetlenséget erősíti, hanem a politikai befolyás lehetőségét növeli az alkotmánybíráskodás felett.", "Ugyanez a logika érvényesül a bírói önigazgatás körében. Az Országos Bírósági Hivatal elnökét és a Kúria elnökét a bírák közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja 6 évre, újraválasztás nélkül, a visszahívás lehetőségével. Elegánsan fogalmazva: a függetlenség retorikája mellett olyan rendszer jön létre, amelyben a bírósági vezetők pozíciója folyamatosan fenyegetett, és az alkotmányos többség bármikor élhet az átalakítás eszközével. Ez a bíróságok függetlenségének látszatát, de nem a lényegét erősíti.", "(14.30)", "Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan a frázis is mondja: tovább is van, mondjam még? Az egyik, ha nem a legnagyobb, aggodalomra okot adó újítás az egész ország minden lakosa számára a nemzeti vagyonvisszaszerzési és vagyonvédelmi hivatal felállítása. Ez a hivatal a közvagyon védelmére, a jogellenesen felhasznált közvagyon felkutatására és visszaszerzésére jön létre, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének érvényesítője. Sokakban sejlik fel az egykori ÁVH réme: jogokat gyakorol a nyomozás során, közvádat képvisel a bírósági eljárásban és önálló vagyonvisszaszerzési, vagyonvédelmi feladatokkal rendelkezik. Ha történelmi távlatokra tekintünk vissza, egy olyan konstrukció rajzolódik ki, amely veszélyesen közelít egy, a vagyon felett büntetőhatalmat koncentráló, önálló államgépezethez. Az egykori Államvédelmi Hatóság is a nép vagyonának és a törvényességnek a védelmére hivatkozva működött, miközben valójában a politikai ellenfelek üldözésének, a gazdasági és társadalmi ellenállás megtörésének eszköze volt.", "Természetesen nem állítom, hogy ez a hivatal szó szerint az ÁVH visszahozatala lenne, de a logika: egy közvetlen állami büntetőigény-érvényesítő szerv, amely a vagyon körül nyomoz, vádat emel, vagyonról rendelkezik, túl közel áll ahhoz a struktúrához, amelyről az őseink elmesélték nekünk, hogy hogyan működött. Biztosan mindenki emlékszik az ilyen és hasonló történetekre. Remélem, hogy nem akarják visszahozni a tízmillió házmester országát, hogy egymást feljelentgető, irigységen alapuló bejelentők közössége legyen ez az ország.", "Amikor egy ilyen hivatal létrejön, és a részletes szabályokat a kétharmados többség által megalkotott törvényre bízzuk, valójában szabad kezet adunk abban, hogy később kiket tekintenek jogellenesen közvagyont felhasználó szereplőknek. Lehetnek ezek ellenzéki politikusok, korábbi kormányzati tisztségviselők, de lehetnek nemkívánatos gazdasági szereplők, nyugdíjasok vagy akár civil szervezetek, bárki a hivatal ügyfele lehet, bárkit vizsgálhatnak, félreértés ne essék, politikusok, üzletemberek, vállalkozók, egyszerű munkavállalók.", "Ha a vagyonvisszaszerzés címkéje alatt politikai leszámolás zajlik, akkor ez az intézmény a jogállam védelmezője helyett az önkény eszköze és jelképe lesz. A hivatal függetlensége ebből a szempontból csak forma és álarc, ha a kinevezés, az elszámoltatás és a szabályozás teljes mértékben a politikai többség kezében van.", "Végül, de nem utolsósorban szót kell ejtenem a sarkalatos törvények körének drasztikus visszavágásáról. Mindössze egyetlenegy kérdést tennék fel, mert nagyon megy az idő: mi indokolja a nemzeti vagyonról szóló törvény kétharmados védettségének az eltörlését? Ezt az egyszerű kérdést szeretném ezzel kapcsolatban feltenni.", "Tisztelt Ház! Képviselőként kötelességem kimondani, hogy ez a módosítás és annak egyik pontja sem fogadható el. Nem fogadható el a jogszabályok szerint megválasztott köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése; a képviselők választhatóságának időkorlátja sem, mert a választó jogát korlátozza. Nem fogadható el a vagyonvisszaszerzési hivatal jelen formája, mert a jogállami büntetőhatalom és a politikai akarat veszélyes összefonódását hozza létre. Az alkotmányos fékek védelmét biztosító sarkalatos szabályok tömeges feloldása sem fogadható el, mert védtelenné teszi a polgárokat a többségi önkénnyel szemben.", "Tisztelt Országgyűlés! Személy szerint nemet mondok az önkényre, nemet mondok a demokrácia lebontására, és nemet mondok arra, hogy Magyarországot visszataszítsák történelmünk legsötétebb évtizedeibe. Nem fogadom el a személyre szabott jogalkotást, és azt sem fogadom el, hogy bármilyen jogsértést azzal próbáljanak igazolni, hogy erre kaptak felhatalmazást. Nem, nem erre kaptak felhatalmazást. A választók nem arra adtak önöknek megbízást, hogy a jogállamot lebontsák, hogy az alkotmányosságot kiüresítsék vagy a hatalom érdekeit a törvények fölé helyezzék. A demokratikus felhatalmazás nem korlátlan hatalom, hanem felelősség. A törvényeknek mindenkit egyformán kell szolgálniuk, nem a hatalmat, hanem az embereket. Ezért egyértelműen kimondom: nemet mondok minden olyan törekvésre, amely a szabadságot, a jogbiztonságot és a demokráciát veszélyezteti.", "Most még szégyenkezés nélkül módosíthatják vagy visszavonhatják ezt az elfogadhatatlan javaslatot (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.), jövő héten kedden már késő lesz. Éppen ezért tisztelettel, de határozottan kérem képviselőtársaimat, ne támogassák a T/324. számú javaslatot a jelen formájában. És ezúton is szeretnék felszólítani minden, a hazánk jövőjéért aggódó honfitársunkat, hogy vegyen részt csütörtökön 18 órától a Sándor-palota elé tervezett tüntetésen. (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.) Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)"]}