Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta

DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, érdemes tisztán látni azt, hogy mi történt, milyen helyzetben vagyunk most, miről szól maga ez az alaptörvény-módosítás, és mi az a státusz, amely státuszhoz képest új alkotmányos alaptörvény-módosítási eszközökkel kell élni.

Elhangzott az önök részéről az, hogy ha nem lenne alkotmányos demokrácia, akkor a TISZA képviselői most nem ülhetnének itt. De ez nem jelenti azt, hogy ez egy normálisan működő alkotmányos intézményrendszert feltételezne.

Hol tartunk, és április 12-én hol tartottunk? Alapvetően két szempontból fontos nézni ezt az egész folyamatot annak kapcsán, hogy mire van szükség. Egyértelmű egyrészről az, hogy szükséges az alkotmányos demokrácia, a jogállamiság helyreállítása, és nagyon fontos a megújulás. Ha az Alaptörvény rendelkezéseit nézzük, mind a kettő ebbe az irányba mutat, és ha megengedik, az utóbbi vonatkozásában bár nyomhattam volna gombot a személyes érintettség kapcsán, de nem tettem. Pont a megújulással van összefüggésben az a hozzászólás, amit Balla György képviselő úr tett, mert a megújulásban az is benne van, hogy hogyan szeretnének a választók, a magyar emberek élni: szeretnének egy emberséges, jó, igazságos, a jogállamiság mentén működő, és ha megengedik, egymásra odafigyelő és ‑ ha lehet ilyen ‑ derűs Magyarországot. (Taps a kormánypárt soraiban.) Úgyhogy éppen ezért nem szóltam hozzá.

Ha megengedik, Vitályos Eszter hozzászólása után szerettem volna hozzászólni, pont ezért. Viszont Vitályos Eszternek gratulálok a bronzérméhez! (Vitályos Eszter: Köszönöm.)

(Ujvári Szilvia és dr. Csuzda Gábor elfoglalja jegyzői helyét.)

Itt tartunk: a jogállamiság helyreállítása, illetőleg a megújulás. Önök azt mondják, hogy „Stop önkény!”, mert önkény van. Hogyha az önkény értelmezési tartományát tekintjük, az önkény egy egyoldalú akarat, egy egyoldalú akaratnyilvánítás, egyoldalú célok, feladatok, megfontolások megvalósítása. Nehéz ott önkényt mondani, ahol a választási program az Alaptörvény valamennyi főbb módosítási pontjára kitért. Nincsen olyan pontja, amely a választási programban ne jelent volna meg, és innentől kezdve az Országgyűlésnek, a képviselőknek, a kormánynak nemcsak joga, hanem kötelessége is végigvinni azt a felhatalmazáson alapuló döntést, amit a választás során az állampolgárok meghoztak. (Taps a kormánypárt soraiban.)

És ha már önkény: a mai nap folyamán megannyi alkalommal elhangzott az önök részéről a Velencei Bizottságra, az Unióra, az Emberi Jogok Európai Bíróságára hivatkozás, ezért én is kell hogy hivatkozzak az önök önkényfelfogására és önkénymegjelölésére. Az Európai Parlament a 7. cikk szerinti eljárás következtében és közepette egy 2022-es állásfoglalásában azt írta, hogy Magyarországon egy választásos önkényuralom hibrid rezsimje valósul meg, és ezzel le is szeretném zárni ezt az önkényre utaló kifejezést.

Az is elhangzott, hogy valószínűleg sok mindent másként látunk: másként látjuk a 16 évet, másként látjuk az alaptörvény-módosítást, másként látjuk azt, hogy ezekhez az alkotmányos demokrácia leépítéséhez kapcsolódó válaszokhoz milyen úton-módon jutottunk el. Ha megengednek még egy kitételt! Ha már a derűs Magyarországot hoztam fel, valószínűleg ugyanazt a filmet néztük, csak más felirattal. Ha miniszterelnök úr itt lenne, valószínűleg azt mondaná, hogy önök orosz felirattal látták, és a zárójelet be is szeretném zárni. (Taps és derültség a kormánypárt soraiban.)

És egy-két vonatkozás: a mi célunk az, most ott tartunk, hogy van egy ház, viszont annak a háznak a tetején a cserepek elcsúsztak, sőt a cserepeket lefújta a szél, és a gerenda is megbicsaklott. Most ezzel az alaptörvény-módosítással befoltozzuk a tetőt. Tudjuk, hogy megingott az alap, tudjuk, hogy repedezik a fal, azt is tudjuk, hogy más színű homlokzatot kellene hogy kapjon ez az Alaptörvény, de nekünk most az a legszükségesebb és a legfontosabb, hogy a szükséges és arányos alaptörvény-módosításokat kell végigvinni úgy, hogy a vállalásban szerepeltek ezek a kitételek, és szerepelt az is, hogy egy inkluzív alkotmányozási folyamat fog megindulni, eltérően attól, hogy 2010. május 15-én, az Országgyűlés alakuló ülését követő első napon csupán egy interjúban hangzott el először az, hogy egy új Alaptörvény fog majd kelteződni. Amit vállaltunk, amit a programban vállaltunk, az nyomon követhető.

És nagyon sok szó esett itt a köztársasági elnök mandátumáról. Hivatkoztak önök a Velencei Bizottságra, amellyel egyébként a viszony korábban azért nem igazán volt barátinak mondható az önök részéről. Ha a köztársasági elnök funkcióját tekintjük, amit az alkotmány jelöl, az a nemzet egységét kell hogy kifejezze, és az állam demokratikus működése felett kell őrködnie. Azzal a hatalomkoncentrációval, ami az elmúlt időszakban kialakult, nem volt lehetőség arra, hogy a köztársasági elnöki intézmény a valós funkcióját betöltse. Nem tudta megakadályozni a hatalomkoncentráció elmélyülését, és nem tudott a fékek és ellensúlyok eszközévé lenni. És azt mondják önök, hogy most tudna lenni, de nincsen, nem alakult ki pártpolitikai függetlensége a köztársasági elnöki funkciónak. (Zsigó Róbert: Most majd lesz!) Éppen ezért kiüresedett, és ezt kell helyreállítani.

És ha azt nézzük, hogy a jogállamisági kritériumoknak ‑ ahogy önök ezt többször megjelenítették ‑ miként felel meg: ha a frissített jogállamisági ellenőrző listát tekintjük, akkor ezen frissített jogállamisági ellenőrző lista azt mondja, hogy akkor, amikor a jogállam helyreállítása történik, azt kell vizsgálni, hogy a rendszer mennyire mélyült el, mennyi ideig tartott, és mennyire bicsaklott meg a társadalmi közbizalom. Plusz emellett azt kell vizsgálni, hogy az egyes érdekek milyen arányban állnak egymással.

Az egyértelműen látható, és a választás eredménye is ezt mutatja, hogy a köztársasági elnöki intézményben ‑ de azt látjuk, hogy más intézményekben is ‑ a társadalmi közbizalom teljes egészében megbicsaklott. És ha azt nézzük, hogy mihez fűződik nagyobb társadalmi érdek, a mandátumbiztonsághoz avagy az alkotmányos demokrácia és a jogállamiság helyreállításához, akkor egyértelmű lehet a válaszunk, és egyértelmű a válaszunk is.

Azt mondtam, hogy jelenleg be kell foltozni a tetőt. Ezek a rendelkezések, ezek az intézkedések átmenetiek, egyszeriek, szükségesek és arányosak. A köztársasági elnöki mandátummal kapcsolatos intézkedés, javaslat legitim célja ennek az alkotmányos demokráciának a helyreállítása, a jogállamiság helyreállítása, a rendszer egészének a javítása.

Felmerült több képviselőtől, hogy miért nem egy másik intézmény: ha végiggondoljuk, hogy miért nem a megfosztási intézmény, akkor ugyanebbe a körbe fogunk visszacsatlakozni, ugyanebbe a hatalomkoncentráció-körbe, mint az Alkotmánybíróság tagjainak a kinevezésénél vagy egyáltalán az Alkotmánybíróság hatáskörének a korlátozásánál. 2010-ben sor került erre a hatáskörelvonásra, de emellett ne felejtsük el, hogy 11 főről 15 főre emelték, átalakították az Alkotmánybíróságon belüli egyensúlyt. Eltörölték a nyugdíjkorhatárt, így teljesen egyoldalúvá vált az Alkotmánybíróság összetétele, ráadásul a köztársasági elnök korábban az Alkotmánybíróság tagja, elnöke volt. Azt a pártatlanságot, ami egyébként a megfosztási eljárás kapcsán megjelenik, kétséges elvárni.

Ami még a hozzászólások egyik központi magva volt, az az OBH és a Kúria elnöke vonatkozásában a bírói igazgatás, a bírósági szervezetrendszer függetlenségének a megjelenése. És volt olyan mondat, amely arra utalt, hogy jelenleg is biztosítható a bírói részvétel, a bírói önigazgatás, utalva az OBT-re. Igen, de azért azt zárójelben tegyük hozzá, hogy láttuk ezt Varga Zs. András kúriai elnök kinevezése kapcsán, amikor az OBT 13:1 arányban nem támogatta, jelenleg mégis ő a Kúria elnöke. (Taps a kormánypárt soraiban.)

És itt elhangzott az is, hogy a Kúria elnöke vonatkozásában miért kap a többi bíró is jogot. Az alaptörvény-módosítás erről nem beszél; nem beszél arra nézve, hogy a Kúria elnöke vonatkozásában kik azok a bírók, akik ezt a jogosultságot kapják.

(14.10)

Ahogy szerepelt az én expozémban is, illetőleg az Alaptörvényben is, erre vonatkozóan sarkalatos törvény, a Bszi., illetőleg a Bjt. lesz az, ami majd megfelelően tartalmi elemeket fog rendelni ehhez a kérdéskörhöz.

Az Alkotmánybíróság kapcsán összességében kell vizsgálni az összes alaptörvény-módosítást: 70 éves életkor, hatásköri szabályok, valóban a függetlenséget biztosítja a hosszabb időintervallum és az, hogy nem újraválasztható, viszont az, hogy az Alkotmánybíróság elnökét a tagok saját maguk közül választják meg, ez az egész összességében biztosítja az Alkotmánybíróság kiegyensúlyozottabb működését és a függetlenségét is, és ezzel kapcsolatosan is a Velencei Bizottság frissített jogállamisági ellenőrző listája. Ezzel kapcsolatosan, ha pontot szeretnék segítségül hívni, itt előre hívható, helyre hívható a társadalmi bizalom helyreállításának a fontossága, amely fontosság vonatkozásában a függetlenség biztosítása az, ami e vonatkozásban megjelenik.

A földtörvény vonatkozásában, most nincs itt a képviselő úr, de az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése azt mondja, hogy „a természeti erőforrások, különösen a termőföld (…) védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”, vagyis ezt továbbra is tartalmazni fogja a visszalépés tilalma, az e vonatkozásban nem jelenik meg.

Az NVVH vonatkozásában azt látom, hogy itt is van egy konszenzus arra nézve, hogy a jogellenesen megszerzett vagyon vonatkozásában bizonyos hatáskörökkel rendelkezzen az NVVH. Elhangzott itt az, hogy ugyanúgy, mint amikor az uniós csomagot tárgyaltuk az Integritás Hatóság kapcsán, az a félelem, hogy egy román hatósághoz hasonló szerv jön létre. Pont ezért varrunk be az NVVH-ról szóló külön törvénybe olyan eljárási garanciákat, amelyek ezt nem teszik lehetővé. Az NVVH társadalmi egyeztetésen volt, és most zárult le a társadalmi egyeztetése. Ott is megannyi visszajelzést kaptunk, amely visszajelzések mentén az NVVH-ra vonatkozó rendelkezéseket is e vonatkozásban fogjuk megfelelően módosítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)