{"cycle": 43, "id": "15-82", "date": "2026-07-07", "ulnap": 15, "seq": 82, "speaker": "Dr. Bóka János (Fidesz)", "p_azon": "b130", "faction": "Fidesz", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/324 Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása", "iromany": "T/324", "duration_s": 920, "position": null, "chars": 14149, "paragraphs": ["DR. BÓKA JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Elnézést kérek a Háztól, hogy a demokráciával visszaélve hozzászólok a vitához. (Derültség a Fidesz soraiban, majd derültség a kormánypárti padsorokból.) Higgyék el, azért van erre szükség, mert feltétlenül indokoltnak tartom.", "Egy kis magyar abszurdnak lehetünk most tanúi az Alaptörvény módosításának a vitájával. Ha jól értem, az Alaptörvény módosításának két politikai indokát fogalmazták meg eddig a TISZA Párt képviselői. Az egyik politikai indok az volt, hogy a jelenlegi Alaptörvény ‑ mint az elmúlt 16 év bizonyítja a TISZA Párt szerint ‑ a közhatalom korlátozására nem volt alkalmas, ezért változtatni kell rajta. Tehát, ha jól értem, a közhatalom korlátozására nem alkalmas Alaptörvény állítólagos korlátaiba ütközve önök ezeket a korlátokat nem figyelembe veszik, hanem rögtön arrébb akarják tolni vagy át akarják lépni. Ez az egyik abszurd.", "A másik abszurd az, hogy önök szerint erre az alaptörvény-módosításra azért van szükség, mert önök erre demokratikus felhatalmazást kaptak, egész pontosan a választópolgárok 53 százalékától, és ez a felhatalmazás önöknek lehetőséget nyújt arra, hogy bármit megtegyenek. Ez a felhatalmazás, mint hallottuk önöktől, azért történhetett meg, mert a választópolgárok elolvasták az önök életrajzát, elolvasták az önök vállalásait, és önökre szavaztak. Önök szerint ez 2026-ban jó dolog, de valamilyen csodálatos ok miatt 2030-ban ez már nem jó dolog, hogy a választópolgárok elolvashatják a képviselőjelöltek életrajzát, a vállalásait, és eldönthetik, hogy kire akarnak szavazni. Szóval, ez nevetséges lenne, ha nem lenne ennyire szomorú.", "Az alaptörvény-módosítást érdemes abból a szempontból megvizsgálni, hogy milyen célt követ, és ezeket a célokat milyen eszközökkel kívánja elérni. Én úgy látom, hogy az alaptörvény-módosítás négy politikai célt követ.", "Az első politikai cél az az, hogy önök megszálljanak olyan alkotmányos intézményeket, amelyek megszállása nem következik a parlamenti választások eredményéből. Önök közvetlenül meg akarják szállni a köztársasági elnöki pozíciót, és közvetlenül meg akarják szállni az Alkotmánybíróságot; a Kúria elnöki pozíciója és az Országos Bírósági Hivatal elnöki pozíciója esetében a piszkos munkát a bírákkal akarják elvégeztetni. Ezeknek az intézményeknek a megszállását olyan módon akarják elvégezni, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, hogy bármely más további intézmény megszállása hasonló módon megtörténhet. Önök tehát a jogállamiságot a jogállamiság lebontása révén kívánják erősíteni.", "A másik politikai célja az alaptörvény-módosításnak az, hogy a parlamenti képviselettel rendelkező jelenlegi politikai ellenzéket gyakorlatilag kizárják a 2030-as választásokból és így a politikai küzdelemből. Akárhogy is misztifikáljuk a 2026-os választást, azért mégiscsak az történt, hogy az akkor legerősebb ellenzéki párt, a TISZA Párt elnöke országgyűlési mandátumot szerzett, és önök őt miniszterelnökké választották meg. Az a helyzet, hogy az önök módosítása 2030-ra vetítve lehetetlenné teszi, hogy a választók a jelenleg legerősebb ellenzéki párt elnökét országgyűlési képviselővé és utána miniszterelnökké válasszák. Ez a helyzet. Tehát önök a demokráciát úgy akarják megerősíteni, hogy közben a demokráciát korlátozzák.", "Az alaptörvény-módosításnak a harmadik politikai célja a jog és politika viszonyának meghatározása az elkövetkező időszakra. Ha jól értem, innentől kezdve a jog nem a politikai akarat korlátja lesz, hanem a politikai akarat eszköze. A törvény és a jog innentől kezdve senkit nem véd meg, mert ezek bármikor átléphetők. Önök tehát a jogot úgy akarják erősíteni, hogy valójában a jogon átlépnek.", "A negyedik cél pedig valamilyen, számomra érthetetlen okból ‑ erről fogok még részletesebben beszélni ‑ a sarkalatos törvények körének szűkítésén keresztül a garanciális elemek, illetve eljárási ellensúlyok körének a szűkítése. Tehát önök a garanciális elemeket, illetve a fékek és ellensúlyok rendszerét annak lebontásán keresztül akarják megvalósítani.", "Ez emlékeztet engem a szocialista jogtudomány nagy alakjainak, Visinszkijnek, illetve Szabó Imrének a műveire, ahol tudjuk, hogy a forradalmi kommunizmusban az állam a fokozatos erősödés révén fog elhalni. (Derültség az ellenzék soraiban.) Mert itt most az történik, hogy a jogállam a fokozatos leépülés révén fog erősödni. Gratulálok, hogy ide elérkeztünk!", "Most innentől kezdve, hogy látjuk, hogy valamennyi cél illegitim és kifejezetten káros, mélyen elítélendő és elutasítandó, függetlenül attól, hogy milyen eszközökkel és hogyan akarják önök elérni ezt a célt, az eszközök vizsgálata tehát igazából felesleges is lenne, de szeretnék néhány eszközről is beszélni, mert ezek között vannak annyira durva és penetráns megoldások, amelyekről talán érdemes néhány szót beszélni; itt nem fogom az előttem szólókat ismételni.", "(13.50)", "Ha jól értem, önök egy teljes alkotmányos felülvizsgálatra készülnek, és ez az alaptörvény-módosítás nem ennek a teljes alkotmányos felülvizsgálatnak a része, ez csak olyan sürgős rendelkezéseket tartalmaz, amelyek valamilyen ok miatt halaszthatatlanok addig is, amíg ez a teljes alkotmányos felülvizsgálat megvalósul.", "Nem teljesen világos számomra, hogy például a sokat emlegetett választójogi korlátozásnak, ami a legkorábban négy év múlva megrendezésre kerülő választásokon fog érvényesülni, az Alaptörvénybe iktatása miért szükséges most, miért nem lehetséges erről egy vitát folytatni a teljes alkotmányos felülvizsgálat során. Ugyanez a helyzet a sarkalatos törvények hatókörének a korlátozásával vagy a Kúria és az OBH elnökének a visszahívásával kapcsolatban. Ezek mind olyan koncepcionális kérdések, amelyekkel kapcsolatban érdemi vitát a teljes alkotmányos felülvizsgálat során kellene lefolytatni, nem pedig egy olyan alaptörvény-módosítással, ami ezt megelőlegezi.", "Vannak az alaptörvény-módosításban olyan csonka szabályozási elemek is, amelyekről nem lehet állást foglalni anélkül, hogy pontosan tudnánk, hogy mi van az előterjesztő, illetve a kormánytöbbség fejében. Ilyen például a Kúria elnökének és az OBH elnökének a visszahívása, ahol az Alaptörvény erről csak említés szintjén rendelkezik, és erről majd sarkalatos törvények fognak részletesen rendelkezni. Ilyen az önálló szabályozó szervek és ezek rendeletalkotási jogköreinek a kivezetése. Azt tudjuk, hogy ki akarják vezetni, de azt nem tudjuk, hogy mit akarnak helyette. Ezt önök is elismerik, hogy nem tudják, hogy mit akarnak helyette, azért tartják hatályban ezeket a rendeleteket a jövőre nézve is, mindaddig, amíg nem tudjuk meg, hogy ezt hogyan kívánják önök szabályozni.", "Ugyanez a helyzet a vármegye és a főispán kérdésével. Önök ezt át akarják keresztelni megyére, illetve kormánymegbízottra, de ehhez nem kapcsolódik egyelőre semmilyen közigazgatási reform. Tehát ha önök a vármegyét vagy a főispánt valamilyen feudális politikai rendszer maradványának tekintik, akkor ugyanúgy a feudális politikai rendszer maradványa a megye és a kormánymegbízott is, merthogy semmilyen közigazgatási reform ezeknek az elnevezéseknek a megváltoztatásához nem kapcsolódik.", "Az általános megjegyzéseken túlmenően néhány speciális megjegyzés. A köztársasági elnök elmozdítására vonatkozó javaslatról sokat beszéltek. Én az előttem szólóknál még határozottabb álláspontot képviselek. Szerintem ez nemcsak egyszerűen ellentétes valamennyi európai jogállamisági standarddal, hanem ez valójában nem is alaptörvény-módosítás; ez visszaélés az alaptörvény-módosítás címkéjével. Ennek a rendelkezésnek ugyanis nincs normatív tartalma, ez semmilyen, jövőre vagy akár jelenre alkalmazandó szabályt nem határoz meg. Nem szól arról, hogy a köztársasági elnök elmozdításának a rendjét önök átalakítanák, nem szól arról, hogy önök új alkalmassági vagy összeférhetetlenségi feltételeket fogalmaznak meg, vagyis ez nem szabályozás, ez nem norma. Ez egy konkrét személyi döntés, hogy valakinek, aki jelenleg a köztársasági elnöki hivatalt viseli, az Országgyűlés kétharmados döntésével megszűnik ez a megbízatása. Ez nem alaptörvény-módosítás, ez egy konkrét személyi döntés.", "Az Alaptörvény leírja, hogy hogyan lehet ilyen konkrét személyi döntést meghozni. Az Alaptörvény úgy rendelkezik, hogy az Országgyűlés kétharmada ilyen konkrét személyi döntést nem hozhat meg. Vagyis önök ezzel a rendelkezéssel nem Alaptörvényt módosítanak, hanem hoznak egy konkrét személyi döntést, olyan módon, ahogyan az az Alaptörvény értelmében nem lehetséges, ezt az Alaptörvény nem teszi lehetővé. Ez nyilván fölveti azt a kérdést, hogy ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság érdemében vizsgálhatja‑e, merthogy egyébként címkézése szerint alaptörvény-módosításnak minősül, de tartalmát tekintve nem az.", "Szó esett európai példákról, és arról, hogy vissza akarunk térni Európába és az európai intézmények kebelébe. Mi továbbra is várjuk a kormány és az előterjesztő jelzését arra, hogy meg kívánja‑e várni a kormány az elfogadással a Velencei Bizottság véleményét, vagy egyáltalán kéri‑e a kormány a Velencei Bizottság véleményét. Ez különösen fontos annak a fényében, hogy az előterjesztő miniszter asszony az expozéjában hosszan beszélt az előző alkotmányos berendezkedést érintő velencei bizottsági kritikákról.", "A rendelkezések között szerepel az Alkotmánybíróság elnökének és az életkorra való hivatkozással más alkotmánybíráknak az elmozdítása is. Lehet legitim vitát folytatni arról, hogy 9 vagy 12 éves a mandátum, ami megújítható vagy nem megújítható, vagy az életkor hogyan alakul, de ennek a rendelkezésnek egyértelmű célja az Alkotmánybíróság elnökének elmozdítása és az Alkotmánybíróság összetételének a jelentős átalakítása.", "A képviselői mandátumok korlátozásáról csak annyit szeretnék még megjegyezni az elhangzottakon túlmenően, hogy ez egyébként Magyarország nemzetközi kötelezettségeit is sérti, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát, illetve az emberi jogok európai egyezményének kiegészítő jegyzőkönyvét. Tehát ezzel a döntéssel Magyarország a nemzetközijog-sértés állapotába is kerül.", "Önök a sarkalatos törvények körét is akarják szűkíteni. Ezek között számomra érthetetlen, hogy a közérdekűadat-igénylésre vonatkozó szabályok vagy a rendkívüli jogrendre és a vizsgálóbizottságra vonatkozó szabályok esetében ez miért lenne szükséges. Itt alapvető garanciális elemek felszámolásáról van szó.", "Kicsit hosszabban beszélnék a bíróságok önigazgatásáról, illetve a Kúria és az OBH elnökének a visszahívásáról, mert ha jól értem, ezt az előterjesztő a bíróságok önigazgatási jogainak a kiszélesítésével és a visszanyert bírósági önigazgatással indokolja. Szeretném világossá tenni, hogy a bíróságok nem kaptak plusz önigazgatási jogokat, nem nyertek vissza semmilyen önigazgatást, nem történt ebben a tekintetben semmilyen modellváltás. Az történt, hogy a bírák két tisztviselő esetében visszahívási jogot kaptak egy később meghatározandó eljárásban.", "Itt két érdekességre hívnám föl a figyelmet. Az egyik az, hogy visszahívási jogot csak a bírák kaptak. A bírói szervezetben a bírákon kívül dolgoznak fogalmazók, titkárok, ügyintézők, leírók, a bírósági szervezetben dolgozók többségét ők teszik ki, lényegesen többen vannak, mint a bírák. Ezeknek a személyeknek az igazgatási jogosítványai nemcsak a bírákat, hanem a bíróságon dolgozó más személyeket is érintenek, de önök valamilyen okból ezt a jogot csak a bíráknak akarják megadni.", "Ez a jogosítvány a Kúria és az OBH elnökére vonatkozik. Az nem világos, hogy a Kúria elnöke miért esik ebbe a körbe. A Kúria elnöke igazgatási jogosítványokkal csak a Kúria tekintetében rendelkezik. A Kúria elnöke a bírósági rendszer egészére nézve igazgatási jogosítványokkal nem rendelkezik. Vagyis nem világos, hogy a bírói önigazgatásba hogyan tartozik bele az, hogy olyan bírák, akik fölött a Kúria elnöke igazgatási jogosítványokkal nem rendelkezik, miért kapnának visszahívási jogot.", "A másik. A Kúria elnökének vannak az ítélkezéssel és a jogegységesítési tevékenységgel kapcsolatos hatáskörei is, de a bírói önigazgatás az ítélkezésre és a jogegységi tevékenységre nem terjed ki, az nem igazgatási, hanem ítélkezési jellegű tevékenység, ahol nyilván a visszahívás nem értelmezhető.", "Ugyancsak érdekes, hogy a visszahívás az OBH elnökére vonatkozik, aki központi igazgatási feladatokat lát el. A bírósági szervezetben emellett helyi igazgatási feladatokat is ellátnak a bírósági elnökök, rájuk a visszahívási intézmény nem terjed ki, csak az OBH elnökére. Ezt nehéz másként értelmeznünk, mint hogy az Országgyűlés által választott tisztviselők visszahívására korlátozódik az előterjesztés, ami egyértelműen az egész bírói szervezetet a politikai erőtérbe fogja tolni.", "A nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal esetében a társadalmi konzultációra bocsátott szöveget ismerem én. Önök élesen tiltakoztak minden olyan hozzászólással szemben, ami szerint ez politikai rendőrség. Semmi okunk azt hinni, hogy ez ne lenne politikai rendőrség. Ha önöknek a korrupció elleni küzdelem lenne fontos, akkor a rendelkezésre álló intézményrendszert erősítették volna meg, például a rendőrséget és az ügyészséget; akkor nem olyan szervet hoztak volna létre, amelynek az eljárása nem minősül hatósági eljárásnak, így nincs vele szemben bírói jogorvoslat, sem eljárási biztosítékok; akkor nem olyan szervet hoztak volna létre, amely bármilyen ügyet magához vonhat jogorvoslat nélkül; és olyan szervet, amely a vele szemben benyújtott panaszokat saját maga bírálja el.", "Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az alaptörvény-módosításban szerepel egy olyan rendelkezés, ami a közvád kizárólagos képviseletének a jogosultságát az ügyészségtől elveszi. Erre nyilván a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal ügyészi vádképviseleti jogosítványai miatt van szükség, de jelzem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy ezzel az alaptörvény-módosítással önök nyilván az Európai Ügyészséghez való csatlakozás előtt készítik elő az utat.", "Magyarország államformája ennek az alaptörvény-módosításnak a hatálybalépésével abszurdisztánná alakul át. Én ehhez nem kívánok asszisztálni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a KDNP, a Fidesz és a Mi Hazánk soraiban.)", "(14.00)"]}