Dr. Árvay Nikolett (TISZA)

DR. ÁRVAY NIKOLETT agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar mezőgazdaság az elmúlt években újabb és újabb nehézségekkel szembesült. A klímaváltozás hatására bekövetkező időjárási szélsőségek már nem egyszeri, rendkívüli események, hanem a mindennapi gazdálkodást meghatározó kockázati tényezőkké váltak. Az egyre gyakoribb, hosszan tartó aszályos időszakok, a hirtelen lehulló, nagy intenzitású csapadék, a jégesők, valamint a vegetációs időszakot sújtó tavaszi fagyok egyaránt sújtják az agráriumot. Ezek a jelenségek nem csupán a termésmennyiséget csökkentik, hanem a mezőgazdasági termelés kiszámíthatóságát és a gazdálkodók jövedelembiztonságát is veszélyeztetik. Különösen sérülékeny a kertészeti ágazat, hiszen a gyümölcs- és szőlőültetvények esetében akár egyetlen éjszakai fagy is elegendő lehet ahhoz, hogy a termelő akár a teljes évi bevételének nagy részét elveszítse.

(23.40)

Az idei évben a gyümölcsültetvények termőterületének csaknem felét, míg a szőlőültetvényeknek közel harmadát érintette a tavaszi fagykár. A 2026. évben tehát a tavaszi fagykárok nagysága meghaladta az előző évben tapasztalt mértéket. Ez egyértelműen jelzi, hogy a szélsőséges időjárási események intenzitása és gyakorisága fokozatosan növekszik.

A mezőgazdaság ugyanakkor nemcsak elszenvedője ezeknek a rohamos környezeti változásoknak, hanem alkalmazkodni is képes a klímaváltozáshoz. Az öntözésfejlesztés, a vízvisszatartás, az aszálykezelési intézkedések, a termelési szerkezet korszerűsítése és a modern technológiák elterjesztése mellett elengedhetetlen a pénzügyi kockázatkezelési eszközök folyamatos fejlesztése is. Magyarországon jelenleg egy olyan agrár-kockázatkezelési rendszer működik, amely számos tekintetben áthangolásra szorul ugyan, de kellő alapot teremt a gazdálkodói károk mérséklésére.

A kárenyhítési rendszer, a biztosításidíj-támogatás és a krízisbiztosítás együttesen azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodók a természeti károk ellenére is fenn tudják tartani termelésüket, és megőrizhessék versenyképességüket. A jelenlegi szabályozás szerint a kárenyhítő juttatások kifizetésére a káreseményt követő év tavaszán kerül sor.

A rendkívüli káresemények esetén azonban ez a konstrukció önmagában nem elegendő a termelők likviditásának megőrzéséhez. Hogy szemléletes példával éljek, egy súlyos tavaszi fagykárt szenvedett gyümölcstermesztőnek ‑ a termés elvesztése ellenére ‑ továbbra is viselnie kell többek között az ültetvények fenntartásának, a növényvédelemnek és a következő évi termelés előkészítésének a költségeit. Ha ebben az időszakban nem jut pénzügyi forráshoz, az akár a teljes vállalkozása működőképességét veszélyeztetheti.

Ezért a kormány javasolja a kárenyhítési előleg jogintézményének törvényi szintű bevezetését. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kockázatközösség tagjai közül azoknak a legalább 1 hektár termő szőlő- vagy gyümölcsültetvénnyel rendelkező termelőknek, akiknek tavaszi fagykárát az agrár-kármegállapító szerv igazolta, a végleges kárenyhítő juttatás megállapítását megelőzően pénzügyi segítség jusson. Ennek az észszerű és a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartó javaslatnak az alapelve, hogy a segítség gyors, célzott és felelős legyen: gyors, mert a károsult gazdálkodók a kritikus időszakban juthatnak forráshoz; célzott, mert kizárólag a súlyosan érintett, igazolt kárral rendelkező termelők részesülhetnek benne; felelős, mert az előleg a később megállapított kárenyhítő juttatás részét képezi, így a rendszer pénzügyi fenntarthatósága és a kockázatközösség stabilitása nem sérül.

A javaslat tehát nem új támogatási formát hoz létre, hanem a meglévő agrár-kockázatkezelési rendszer reagálóképességét erősíti. A klímaváltozás korában a mezőgazdasági politika egyik legfontosabb feladata az ellenálló képesség növelése. Az alkalmazkodás nem kizárólag technológiai vagy vízgazdálkodási kérdés, hanem fokozottan érinti a gazdálkodói jövedelembiztonságot. A termelőknek tudniuk kell, hogy a rendkívüli természeti káresemények bekövetkezésekor számíthatnak azokra az eszközökre, amelyek hozzájárulnak a termelőmunkájuk folytatásához és gazdaságuk fennmaradásához egyaránt. Ez a törvényjavaslat is ezt szolgálja.

A kárenyhítési előleg intézményén túl tovább egyszerűsíti a gazdálkodók adminisztrációs kötelezettségeit azzal, hogy lehetővé teszi a kárenyhítési és krízisbiztosítási hozzájárulások online, bankkártyás megfizetését, támogatva ezzel az agrárigazgatás digitalizációját és az ügyintézés egyszerűsítését.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk álló évtized egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás lesz. Magyarország csak akkor őrizheti meg mezőgazdaságának versenyképességét, élelmiszer-termelésének biztonságát és vidéki közösségeinek erejét, ha a vízgazdálkodási, aszálykezelési és kockázatkezelési intézkedések egymást erősítve, komplex rendszerként működnek. A most benyújtott törvényjavaslat ennek a célnak az eléréséhez egy fontos eszközt nyújt: gyors segítséget a rendkívüli fagykárral sújtott termelőknek, erősítve a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert a magyar agrárium klímaváltozással szembeni ellenálló képességének növelése érdekében.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjen. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)