Szalai Piroska (Fidesz)

SZALAI PIROSKA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. Egy kicsit korábbi megszólalásokra szeretnék reagálni.

Ismét jött ez a gőgös, gúnyos dolog, ami az előző felszólalásom előtt történt, és ismét érzem azt, hogy ha valaki gőgös volt, akkor az a két hozzászóló a TISZA-tól biztos az volt, aki végigmondott egy hosszú listát, hogy mi minden bűnlistánk van. A bűnlista mellé azért hadd tegyem már azt oda, hogy és miért szavazott ránk mégiscsak az a 2,5 millió magyar állampolgár, aki meg igenis ránk szavazott. (Moraj a kormánypárt soraiban. Az elnök csenget.) Azért, mert önök azt mondják ugyan, hogy az államadósság megemelkedett, én ezt az előbb elmondtam, hogy az államadósság egyetlenegy esztendőben emelkedett az elmúlt 16 esztendőben, és az a Covid időszaka, és nem emelkedett annyival, mint az Európai Unió többi országa. Most már az Európai Unió átlaga alatt vagyunk.

Önök éppen most veszik ki, most fogják kivenni, Latorcai képviselő úr is pont erről beszélt, a termőföldet és a nemzeti vagyont a kétharmados védelem, a sarkalatos védelem alól. Ukrajna már kivette több mint tíz éve, és ott már nincs is igazából ukrán kézben föld. Nem tartott nagyon sokáig, hogy fölvásárolják az ő értéküket.

Nemzeti vagyon. Mondják azt, mintha ez a törvény is arról szólna, hogy a fideszesek a nemzeti vagyont elkótyavetyélték. Azért egy-két számot hadd mondjak! Akkor, amikor mi 2010-ben elkezdtünk kormányozni, csak a versenyszféra számát szeretném mondani, akkor a külföldi irányítású, nem pénzügyi vállalatok aránya a GDP-termelésben Magyarországon több mint 50 százalék volt, és egészen sokáig több mint 50 százalék volt, mert nem tudtuk a GDP-termelő cégeket gyorsan, időben visszavásárolni. A közműcégek is, amit Bencsik képviselő úr említett, de gondoljanak a reptérre, azt tényleg nem olyan régen vettük vissza. Igaz, hogy a MOL-nak éppen pont az oroszok általi megvásárlás folyamatában lévő részvényeit még 2010-ben el tudtuk csípni utolsó pillanatban, mert a Gyurcsány-Bajnai-, inkább Bajnai-kormány árulta akkor a magyar MOL-t, és ezzel az 50 százalékkal mi az egyik legnagyobb, több olyan esztendő volt, amikor a legnagyobb külföldi irányítású cégarányt tudtuk produkálni a GDP-ben.

Mit gondolnak, 2024-re az utolsó adat szerint mennyi ez az adat? 10 százalékponttal kevesebb, 40,3 százalékon állunk. Tehát a GDP-termelő vállalatok, bármennyire jöttek a nemzetközi beruházások, a külföldi beruházások, ezen vállalatokon belül a nem külföldi irányítású, nem pénzügyi vállalatok ‑ a pénzügyi szektort felejtsük el egy picit ‑ aránya a GDP-termelésben 10 százalékkal nagyobb lett, a magyar tulajdonú, a magyar irányítású vállalatok aránya 10 százalékkal nagyobb lett. Egyébként 2022-ben még negyvenvalahány százalék volt, és még akkor is Írország után az elsők voltunk, és Írországot érdemes ilyenkor azért külön kezelni.

Ettől a mostani, legutolsó 40,3 százaléktól sem kell igazán nagyon boldognak lenni, mert ez a hatodik legmagasabb még mindig az Unióban. Az Unió átlaga 24 százalék, de mondjuk, a franciáknál 15 százalék.

Ha nem figyelünk oda az idegenforgalmi nevezetességeink, az erdőink, minden más egyéb állami, nemzeti vagyonelem mellett azokra a vagyonelemekre, amelyek a versenyszférában termelik a GDP-t, és ezeket nem tartjuk meg saját magunknak, akkor nemcsak a gazdasági szuverenitásunkat dobjuk oda a semmibe, akár azért, mert az egyik évben van egy kis pluszbevételünk, tegyük föl, ezt csinálták a Horn-Bokros-időszakban, és ezt csinálták végig a Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-időszakban is, hogy ebből működtek, éltek. De ha erre nem figyelünk oda, akkor ez a magyar lakosság zsebéből is iszonyú méretű pénzeket vesz el, és utána egy következő időszakban, amikor egy szuverenistább, nemzetibb kormány jön ismét, akkor megint ott kezdhetjük, hogy újra vissza kell vásárolnunk a közüzemeinket. Tehát ez tényleg egy végtelen ciklus innentől.

Ezért nagyon fontos, emblematikus is, de ez több, mint emblematikus, egy olyan döntést meghozni, hogy kivesszük a sarkalatos törvények közül a termőföldet is meg a nemzeti vagyont is alapvetően.

(20.30)

Az államadóssággal kapcsolatban folyamatosan azt hallgattuk, hogy az idei esztendőben mekkora hatalmas hiány keletkezett az első negyedévben. Az első negyedéves hiányunk olyan 2000 milliárd forint volt összességében. Önök 10 milliárd eurós hitelt vettek föl tegnap. Ez a 10 milliárd eurós hitel 3500 milliárd forintnak megfelelő összeg, ha 35-tel számolunk. Ez a 3500 milliárd forint egyszeri hitel a tavalyi egész évben megtermelt hiány 86 százaléka, igazából ez az egy darab hitel! Lehet, hogy mi is ugyanarra az útra léptünk tegnap, mint amire Lengyelország? Amikor a mostani Tusk-kormány az Európai Unióból hazahozta hozzájuk azt az uniós pénztömeget, amit nem kaptak meg az előző kormányok, és mellette csinált egy 7-8 százalékos hiányt abban az esztendőben. Tehát ami év eleji hiányadatot önök nekünk magas értéknek mondtak, annál nagyobb mennyiségű hitelről döntöttek a tegnapi napon.

Még egy dolog: az év elején miért van nagyobb hiány? Mert a magyar gazdaság olyan, hogy a költségvetésnek az év elején kisebb a bevétele. Nem akkor folynak be a társasági adók és mindenféle más egyebek, nem akkor költjük a legnagyobb összegeket, a fogyasztás is novemberben-decemberben a legnagyobb és ezáltal az áfa is. Viszont januárban meg kell emelni a közszféra teljes keresetét, az éves keresetet, míg a versenyszféra alapvetően általában márciusban szokott emelni, a minimálbér fölötti kereseteket, akkor, amikor február végére elkészülnek az éves tervek, és akkor ők márciusban teszik fel ezeket a dolgokat. Emellett mi kifizettük a fegyveres testületek hathavi fegyverpénzét, emellett kifizettük a 13-14. havi nyugdíjat, és emellett a közszférában a lakástámogatást is kifizettük. Emellett természetesen januárban és februárban volt nagyobb mértékű a rezsitámogatásunk; mindig október 15. és április 15. között, a fűtési időszakban értelemszerűen magasabb a rezsitámogatás a költségvetésben.

Ezt csak azért mondom, mert ezeket a hosszú bűnlistákat most kétszer hallottuk. Én egyébként nem akartam ezt az egész történetet végigmondani itt, de amikor önök kétszer elmondják azt a bűnlistát, ami abszolút nem valós adatokra épül, ismét… (A TISZA sorai felé.) Köszönöm szépen, hogy megérkezett, képviselő úr. Öntől hallottuk a mai napon azt, hogy Magyarország a legszegényebb, legkorruptabb ország. Ezt akárhányszor elmondják, lesz türelmem és elmondom, hogy nem! Az európai uniós sztenderdek szerint a magyar szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatával élők aránya 2017 óta jobb, mint az uniós átlag. És nem növekedett ez az arány a Covid utáni időszakban sem. Nálunk csökkent a negyedik legnagyobb mértékben a szegénység kockázatával élők száma, több mint 1 millió 300 ezer honfitársunk ki tudott lépni a szegénységből. Ha gondolják ‑ én nem hiszem, hogy önök között van olyan, aki ezt még nem hallotta tőlem ‑, akkor a következő ülésnapokon is el fogom mondani. (Egy hang a TISZA soraiból: Nem kellene!)

A korrupcióra ugyanezt tudom mondani, hogy nem azt mondom, hogy nincsenek Magyarországon egyedi történetek, főleg a politikához kötődően, de ha a gazdaságban nézzük a korrupciót, akkor a Világbank adatai szerint Magyarországon a megkérdezés előtti esztendőben azoknak a cégeknek az aránya, amelyektől vagy kértek kenőpénzt azért, hogy a közszolgáltatásokban előnyt élvezzenek, vagy nem kértek, de fizettek, 1,2 százalék összesen a hivatalos világbanki mérés szerint. Az uniós átlag 2,5 százalék, az OECD átlaga 3,5 százalék; Lengyelországban 8 százalék körüli, Belgiumban 6,9 százalék. Belgiumban ugyanúgy tűntek el sms-ek Ursula von der Leyen telefonjáról, és egy csomó egyéb más sztorit is tudunk. Tudunk úgy kártyázni vagy pingpongozni vagy bármit csinálni, hogy mi is mondunk egyvalamit Magyarországról, de akár Belgiumból vagy más egyéb országból is tudnak ilyet mondani.

Számomra hihetetlenül irritáló, amikor akár a miniszterelnök, akár bárki egyéb más olyan adatokat mond, amelyekkel Magyarországot, a magyar emberek reputációját ‑ nem a politikáét, az majdnem mindegy; az előbb is hallottuk Apáti képviselő úrtól, hogy értelemszerűen nem a politikusok reputációja a legjobb Magyarországon ‑ és a magyar gazdaság reputációját aláásó, olyan abszolút igaztalan számokat hangoztatnak, sulykolnak és mondanak el ezerszer, amiknek nincsen semmilyen valóságalapja.

Az előbb emlegetett szegénységi mutatóval mérik az országokat az Európai Unióban, minket is. Nekünk annak a mutatónak az értékét kellett felvállalni, hogy mennyivel csökkentjük 2030-ra meg az előző tízéves stratégiában 2020-ra. Ha azokat a méréseket, amikkel hivatalosan mérnek bennünket, azokat a kötelező versenyszámokat nem hozzuk, akkor a nem kötelező, hanem a szabadon választott versenyszámokban lehetünk nagyon jók, de nem kerülünk föl még a listára sem.

Mi ezeket a számokat folyamatosan hoztuk. Amiket önök mondanak, azok valószínű, hogy nem a kötelező számok adatai, mert ha ugyanazt néznénk, akkor nem lehetne ennyire csak rossznak, csak feketének, csak használhatatlannak kimondani Magyarországot.

Én továbbra is azt szeretném, mert az Alaptörvény mostani módosításába az államadóssággal kapcsolatos témák bekerültek, valamint a termőföld és a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos módosítások szintén bekerültek, ha legalább ezt a három módosításcsomagot kivennék, és ezeket a módosításokat, ezeket a gyengítéseket nem tennék bele az önök által megszavazandó törvényekbe. Már ez óriási dolog lenne, és ez az egész társadalmunkra és a gazdaságunkra is csak pozitív hatással lenne.

Még egy dolog, ha még van egypár másodpercem: nem nagyon szeretem, ha azokat a tényeket, amelyekkel mérnek bennünket és a hivatalos riportokban, akár OECD, bemutatja a Pénzügyminisztérium, akár az Eurostatból vagy az Európai Unió bármely riportjából olvashatjuk ki, ezeket a konkrét tényeket bárki csúsztatásnak említené, ugyanis ezek nem csúsztatások, ezek a hivatalos adatok. Legalább a hivatalos adatokkal próbáljunk tisztában lenni. És a jegyzőkönyvekbe is hadd kerüljenek már be a hivatalos adatok is a mindenféle bűnlisták mellé! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)