Dr. Koncz Zsófia (Fidesz)

DR. KONCZ ZSÓFIA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ma mérföldkőhöz érkezett az új Országgyűlés, ugyanis megkezdődött, sőt már egy ideje tart az újabb Alaptörvény módosításának a vitája, pontosabban az Alaptörvény újabb módosításának a vitája. Hiszem, hogy minden új kormányt egyébként megillet az, hogy nézzük meg, az első száz napban milyen intézkedéseket hoznak, és alapvetően milyen javaslataik vannak, milyen hangulatot hoznak létre akár itt a parlamentben, illetve milyen kommunikációt folytatnak. Száz nap mindenkit megillet.

Ugyanakkor amellett nem lehet elmenni, hogy itt alapvetően az új TISZA-kormány az első ötven napban odáig jutott el, hogy mind az aktív, mind a passzív választójogot alkotmányos szinten korlátozza. Én úgy gondolom, hogy hiába hivatkoznak arra, hogy erre a választók hatalmazták fel önöket, a visszamenőleges hatály tekintetében egészen biztosan nem kaptak felhatalmazást.

A rendszerváltás óta ez a tizedik parlamenti ciklus, és hatodszor van kétharmados felhatalmazása a kormánynak. Ehhez képest korábban senkinek nem jutott eszébe az és meg sem próbálta eltávolítani a köztársasági elnököt vagy akár az alkotmánybírókat anélkül, hogy kitöltötték volna a ciklusukat. A jelenlegi köztársasági elnök megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon megszűnik. Önök igazából ezzel az egy mondattal távolítják el az egyébként teljesen jogszerűen megválasztott köztársasági elnököt. Ilyen máshol, a nyugati demokráciákban abszolút elképzelhetetlen.

Vajon ez személyre szabott alkotmányozás? Hát, a válasz igen, hiszen a köztársasági elnök mandátumának megszüntetése klasszikus személyre szabott jogalkotás. A javaslat ugyanis nem általános, jövőre néző, semleges szabályt alkot, hanem egy konkrét, hivatalban lévő közjogi tisztségviselő megbízatását szünteti meg: egyedül egy személyre vonatkozik, ez pedig Sulyok Tamás.

Nincs felelősségi eljárás, nincs megállapított jogsértés, nincs alkotmánybírósági döntés. Van egy politikai akarat, amit igazából egy alkotmánymódosítással véghez visznek. Márpedig a jogállam egyik legalapvetőbb követelménye, hogy a jogalkotó általános szabályokat alkosson, ne pedig konkrét személyek sorsáról döntsön normatív formában. Egyébként pedig, ha jogsértés merül fel, annak is megvan az intézménye, hiszen ott van a megfosztási eljárás, amivel önök most nem élnek, tehát mindenféle garanciális utat kikerülnek.

A köztársasági elnökök mandátuma nem véletlenül öt évre szól. Ez nem esik egybe az országgyűlési ciklusokkal. Ugye, ez négy évre szól. Ennek az a szándéka, hogy sokszor nem esik egybe egy új Országgyűlésnek vagy akár egy új kormánynak a mandátuma, annak az időszaka a köztársasági elnök mandátumának az időszakával. Korábban is volt erre példa, és soha nem merült fel az, hogy akár Göncz Árpád, akár Mádl Ferenc esetében hasonló döntést próbáljanak meghozni az akkori Országgyűlésben.

Ha egy új kétharmad első döntése az, hogy lecseréli a neki nem tetsző államfőt, akkor a köztársasági elnöki intézmény megszűnik önálló közjogi ellensúly lenni. Igazából a jövőre nézve önök kiüresítik ezt az intézményt, ami azt gondolom, hogy nagyon-nagyon szomorú a jövőre nézve, hiszen ez egy olyan egység volt, és igazából politikai konszenzus volt abban, hogy ilyen a rendszerváltás óta elképzelhetetlen volt, hogy megtörténjen.

A TISZA azonban itt nem állt meg. Az alkotmánybírók tekintetében volt arról vita, és szerintem ez a vita igazából teljesen valid, hogy mondjuk, a korhatár elvi lehetősége probléma, nem probléma, erről lehet beszélgetni. Ugyanis itt is a probléma igazán a mi részünkről az, hogy ha a korhatár valóban általános intézményi szabály lenne, akkor a jövőben megválasztott bírákra kellene alkalmazni. Itt ismét szerzett jogokról van szó, és arról, hogy már igazából megválasztott bíráknak nem hagyják kitölteni a mandátumát, és ha viszont a jelenlegi bírákra alkalmazzák ‑ márpedig ezt fogják tenni ‑, akkor a cél a jelenlegi testület átrendezése. Tehát ugyanaz a probléma, ami igazából ezt az egész alaptörvény-módosítást jellemzi.

És itt érkezünk meg ahhoz a tényleg egyedülálló és a nyugati világban teljesen elképzelhetetlen, mondhatjuk úgy, hogy sajnos sajátos hungarikumhoz, hogy igazából az országgyűlési képviselők újraválaszthatóságát korlátozzák, de ezt nem úgy teszik, hogy a jövőre nézve, hanem ismét visszamenőleges hatállyal. Több probléma van ezzel, nemcsak a passzív választójog, mert az is egy probléma lehet, de sokkal inkább az aktív választójog tekintetében van probléma, hiszen a választókat tiltják el attól az önök döntésével, hogy egyébként maguk döntsenek arról, hogy mondjuk, kit szeretnének támogatni, hiszen ő maga el sem tud majd indulni ezen a választáson.

(Az elnöki széket Kőszegi Krisztián, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A másik probléma, amit látni kell, hogy ha nem visszamenőleges hatállyal vezetnék be, akkor még a demokratikus elveket el lehetne hinni, de mivel látjuk azt, hogy igazából az a céljuk, hogy az ellenzék jelentős része ne is tudjon elindulni a következő országgyűlési választáson, igazából önök a politikai ellenfeleiket szeretnék lefejezni. És ez meg is fog történni, hiszen nyilván ezt a javaslatot végig fogják vinni, nem tudjuk önöket ebben meggátolni, pedig higgyék el, hogy a jövőre tekintve ez egy nagyon fontos közös diskurzus lenne, hogy legalább ebben állapodjunk meg, hogy visszamenőleges hatály ‑ mert, ugye, miniszter asszony sokszor a jogállam helyreállításáról beszél és a különböző közjogi intézményekről, csak azt nem tudom, hogy mondjuk, az országgyűlési képviselők visszamenőleges hatállyal történő mandátumkorlátozása, az újraválaszthatóság kérdése a jogállamiság helyreállítását egyébként hogyan érinti.

(17.00)

Ezért rendkívül álságos egyébként ez a javaslat. Azt is szeretném kiemelni, hogy gondolják végig, hogy ezzel például mit üzennek a fideszes szavazóknak, azoknak a fideszes szavazóknak, akik egyébként szeretnének helyben támogatni egy Fidesz-KDNP-s jelöltet. De továbbmegyek: mit üzennek azoknak a TISZA-s szavazóknak, akik a mostani választáson nagyon-nagyon sok helyen egyébként pártlistán a TISZA-ra szavaztak, egyéniben pedig a Fidesz-KDNP jelöltjére. Nekik mit üzennek azzal, hogy önök egyszerűen fogják és egy alkotmánymódosítással ellehetetlenítenek embereket attól, hogy újrainduljanak választáson?

Én hiszem azt, hogy önök között nagyon sok olyan jó szándékú ember ül, akinek van egyéni választókerülete, és fogja látni, hogy ez egy nagyon-nagyon szép hivatás. A politika soha nem lehet cél, csak egy eszköz ahhoz, hogy embereknek tudjunk segíteni. Akinek egyéni választókerülete van, szerintem meg tudja tapasztalni, hogy azok a fejlesztések vagy azok a segítségek, amelyeket az ember oda tud vinni abba a térségbe, milyen sokat jelentenek. Én hiszem azt, hogy önök között is sokan lesznek, akik akár tíz év múlva újra lesznek választva és ott fognak ülni, és azt fogják érezni, hogy úristen, ez hihetetlen, én a szívemet-lelkemet odaadtam az embereknek, és igazából eltiltanak attól, hogy újraindulhassak.

Mondom, ha nem visszamenőleges hatállyal lenne meghozva ez a döntés, azt is mondanám, hogy értem a demokratikus elveket, de mivel itt is van visszamenőleges hatály, azt tudom mondani, hogy igazából ez az egész rendszer az önkényt építi tovább.

A javaslattal kapcsolatban szintén csatlakoznék sok képviselőtársamhoz, Nacsa Lőrinchez is, hogy tényleg nem értjük, miért van szükség számos további elemre, és itt most nemcsak az ÁVH-ra gondolok, hanem a sarkalatosság kivezetésére a termőföld védelmének ügyében, a nemzeti vagyont érintő alkotmányos garanciák vagy a nemzeti jelképekkel kapcsolatos szabályok tekintetében. Ugyanis a miniszter asszony azt mondja, hogy ne lássunk bele többet, de akkor nem értjük, hogy miért vannak itt ezek a javaslatok. Erre igazából nem kaptunk választ.

Arra sem, hogy érthetetlen, miért szüntetik meg a Költségvetési Tanács vétójogát, ami túlmutat sok mindenen, hiszen itt már a pénzügyi stabilitás és a felelősségvállalás kérdése is megjelenik.

Tudom, hogy úgy érzik, ezek az alkotmányosságot érintő kérdések nagyon messze vannak a mindennapoktól, és igazából ezeket miért is hozzuk szóba. De azokhoz csatlakoznék, akik már elmondták, hogy az Alaptörvény tervezett módosításának végső üzenete az, hogy innentől bárkivel bármi megtörténhet Magyarországon. Ezért jöjjenek el csütörtökön, és tiltakozzunk valóban az egész javaslatcsomag ellen! (Takács Péter: Így van! Bravó! ‑ Felzúdulás a kormánypárti padsorokból.) Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)