Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta

DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ma már másodszor hallatszik csúsztatás a derűs Magyarország kapcsán. Megköszönöm, ha Hegedűs Barbara sem csúsztatja azt, amit a derűs Magyarország vonatkozásában, a társadalom visszacsatolása érdekében mondtam.

Ma már nagyon sok képviselőtől hallottuk a patkó túloldali szárnyából a mostani, csütörtöki rendezvényre való, hát… (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Invitálást.) invitálást ‑ köszönöm szépen. Miután az egyik hozzászólásban elhangzott az is, hogy Áder János lesz az, aki köszöntőt is tart, illetőleg a mai nap folyamán, illetve az elmúlt hetekben is nagyon sok olyan hozzászólás érkezett, ami a Baka-ügyet hozta föl a köztársasági elnök vonatkozásában, éppen ezért én azt gondolom, hogy érdemes egy kicsikét közelebbről megnéznünk ezt a Baka-ügyet is.

Meg kell nézni azt, hogy egyáltalán vannak‑e hasonlóságok, másodsorban mi is ennek Baka-ügynek a lényege. Eddig a Baka-ügyre való hivatkozás mindig úgy történt, mintha egy messzi, távoli országban történt volna az a tényállás, amely a Baka-ügyhöz vezetett. Baka András 2009-ben lett a Legfelsőbb Bíróság elnöke, és 2015-ig tartott volna a mandátuma. Ő volt ebben az időszakban az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak is az elnöke, ezért az ő feladata volt a bírósági szervezetrendszerrel kapcsolatos jogszabályok véleményezése, adott esetben ő a bírók kényszernyugdíjazásával, a bírósági szervezetrendszer átalakításával kapcsolatosan is többször felszólalt.

Ugye tudjuk, 2010. május 15 én Orbán Viktor bejelentette, hogy egy új alkotmányozási folyamat indul, zajlik az alkotmányozás, készen van az Alaptörvény, és ehhez képest 2011. április 14-én elhangzik, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének személyében nem lesz változás. Július 6-án a magyar kormány biztosította a Velencei Bizottságot arról, hogy az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit nem használják majd fel arra, hogy a korábbi jogi szabályozás alatt megválasztott személyeket hivatalukból elmozdítsák.

Október 19-én az egyik kormánytag kijelentette, hogy ugyanazokkal a funkciókkal fog rendelkezni a Kúria, mint a Legfelsőbb Bíróság, és kizárólag a Legfelsőbb Bíróság elnevezése fog változni, semmilyen személyi változás nem fog bekövetkezni. November 19-én benyújtásra került egy törvényjavaslat a korábbi alkotmány módosítására azzal, hogy a Kúria elnökét legkésőbb ugyanezen év december 31-éig kell megválasztani. Rá két napra az országgyűlési többség benyújtotta a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslatot, amelynek értelmében Baka András mandátuma az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. A javaslat indokolása a szervezeti átalakításra hivatkozott.

A mai nap folyamán az egyik hozzászólásban már a kártérítés mértéke ránk vetítve ‑ s a többi ‑ megjelent. Ehhez kapcsolatosan azt érdemes látni, hogy egyrészről ez a Baka-ügy nem messzi, távoli országban történt, másodsorban pedig azt érdemes látni, hogy a Baka-ügy tanulságai és a Baka-üggyel kapcsolatos köztársasági elnöki mandátum vonatkozásában teljesen más a szituáció, teljesen más a kontextus.

Önök arra hivatkoztak, hogy a bírósági szervezeti rendszer alakul át. Gyakorlatilag ez az átalakulás annyit jelentett, hogy Legfelsőbb Bíróság-tábla le, Kúria-tábla föl. Ehhez képest ‑ már több alkalommal jeleztem a mai felszólalásaimban ‑ a köztársasági elnök intézménye esetében teljesen másról van szó.

Igen, kizökkentünk az időből, igen, kizökkentünk a normális alkotmányos demokráciából, és igen, teljesen más a szituáció, mint volt 2010-ben; akkor egy működő alkotmányos demokráciában voltunk. Ehhez képest önök már 2010-ben rögtön elkezdték ‑ ahogy az egyik országgyűlési képviselői hozzászólás megjelent ‑ szalámizni. Kezdték az Alkotmánybírósággal. Először is, a folyamat első lépéseként megváltoztatták a bírójelölés szabályait ‑ 11-ről 15 főre emelték, hogy önöknek kedvező legyen az Alkotmánybíróság összetétele -; megváltoztatták a 70 éves szabályt; teljesen átalakították, csökkentették a hatáskörét, és jogintézményről jogintézményre bontották le a jogállamiságot. Jelenleg ezzel az átmeneti szabállyal szükséges és arányos módon ezt a rendszert kell helyreállítani, és ez az, ami miatt ez az alaptörvény-módosítás most itt van, előttünk van.

Megjelent már megint az, hogy az NVVH bárkinél kopogtathat. Egyrészről az Alaptörvényből ezt nehezen lehet kiolvasni, másodsorban a beterjesztésre kerülő NVVH-törvényjavaslatból is nehéz lehet ezt majd kiolvasni, úgyhogy én azt kérem, hogy ezzel kapcsolatosan ne legyen dramatizálás. Egyrészről jogellenesen megszerzett közvagyonról van szó, másodsorban olyan eljárási garanciák kerültek ebbe a törvényjavaslatba beépítésre, amelyek erre a kijelentésre és arra, hogy kialakuljon csengőfrász, egyáltalán nem biztosítanak megfelelő alapot.

Igen, ez az alaptörvény-módosítás kivételes, és a hangsúly, a jogállamiság helyreállítása a Velencei Bizottság jogállamisági jelentései vonatkozásában ezen a kivételes jellegen van.

Az is elhangzott, hogy a társadalmi egyeztetés öt napig tartott, összemosva azzal, amit mi az alkotmányozási folyamat vonatkozásában ígértünk. A vonatkozó jogszabályi háttér alapján az Alaptörvényhez nem szükséges társadalmi egyeztetés. Ehhez képest, ha figyelték, társadalmi párbeszédnek hívtuk, pont azért, hogy már erről az azonnali, szükséges és arányos átmeneti szabályozásról is legyen társadalmi diskurzus.

(16.30)

Ami a társadalmi diskurzus második lépcsője, az az alkotmányozási folyamatnál fog megkezdődni, és az lesz az, amit egyébként a választás során a TISZA ígért, és a kormány is ígért: egy inkluzív alkotmányozási folyamat indul.

És elhangzott az is ‑ már nem is emlékszem, hova írtam föl ‑, hogy miért nem várjuk meg az alkotmányozási folyamatot. Pont azért, mert az alkotmányos demokrácia zavartalan működését kell biztosítani, vissza kell állítani egyes jogintézmények függetlenségét, mert csakis és kizárólag ez biztosítja a megfelelő átmenetet. Köszönöm. (Taps a kormánypárt soraiban.)