{"cycle": 43, "id": "15-112", "date": "2026-07-07", "ulnap": 15, "seq": 112, "speaker": "Szalai Piroska (Fidesz)", "p_azon": "004T", "faction": "Fidesz", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/324 Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása", "iromany": "T/324", "duration_s": 932, "position": null, "chars": 10689, "paragraphs": ["SZALAI PIROSKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel írásban előre jelentkeztem, otthon már összeírtam hat olyan szempontot, amit mindenféleképpen nagyon egyszerűen szeretnék elmondani önöknek a törvényjavaslattal kapcsolatosan.", "De mielőtt a hatot elkezdeném, azért egy hetedikkel hadd indítsak most, reagálva az előbb elhangzottakra. Én azt hiszem, hogy ha valaki gőgös és gunyoros, akkor azok nem itt ülnek közöttünk (Derültség, moraj a kormánypárti padsorokból.), és azt hiszem, ebben megegyezhetünk.", "A másik, hogy Orbán Balázs képviselőtársam az előbb említette, hogy mennyire sarkalatos pont az Alaptörvényben, milyen fontos feladat az államadósság csökkentése. Az államadósság 2010-ben 80 százalék fölött volt Magyarországon, de folyamatosan csökkent 2020-ig, és egy olyan évünk volt, amikor emelkedett, ez a 2020-as esztendő, de Európában mindenhol emelkedett akkor. 2019-re ez a 80 százalék fölötti érték 65-re lejött, majd az emelkedés után még mindig a 2010-es 80 százalék alatt volt, és most azóta is folyamatosan csökken. Tehát mielőtt itt bárki bármiféle gúnyos, meg nem gúnyos mondatot kimondana, egy olyan esztendő volt, amikor Magyarországon az államadósság csökkent (Balla Mihály: Nőtt!), az az esztendő, ami a Covid éve, és egész Európában mindenhol emelkedett akkor.", "(15.10)", "A hat pont, amit szeretnék nagyon leegyszerűsíteni. Alapvetően először, azt gondolom, beszéljünk a visszamenőleges hatályról. Nekem nagyon régen volt óvodás gyerekem, de az óvodás gyereknek is meg kellett azt tanítani, hogy a társasjátékozás közben, játék közben szabályokat nem módosítunk. Azt hiszem, hogy ezt a mostani óvodás gyerekeknél is ugyanígy tanítjuk. Akkor miért tesszük meg ezt a visszamenőleges hatályú jogalkotást itt a parlamentben? Mi azért már nem óvodások vagyunk, azt gondolom. Egyébként erről, azt hiszem, hogy Bóka képviselő úr pár nappal ezelőtt már beszélt. Aki ezt megteszi, azt a gyerekeknél is úgy mondjuk, hogy önkényt valósít meg, erőszakos cselekedetet végez akkor, amikor ilyet szeretne tenni. Hát akkor mi miért nem fogadjuk el, hogy egy visszamenőleges hatályú jogalkotás az önkényt valósít meg és erőszakos cselekedetet jelent? Egyébként meg, ha egy kicsit nem a gyerekek nyelvén beszélünk, akkor demokratikus jogállamban az állampolgár joggal számíthat arra, hogy egy korábban jogszerűen megszerzett jogi helyzetet az állam nem változtat meg váratlanul és indokolatlanul az állampolgár hátrányára. Ne is tegyük, azt gondolom.", "A másik olyan gondolat, amit szeretnék nagyon leegyszerűsítve elmondani, ez a választhatóság korlátozása, a 12 éves meg a háromszori választhatósági ciklus. Ezek mindenféle középiskolás történelemkönyvekben is benne vannak, hogy amikor Magyarországon történt bármilyen választhatósági szűkítés, akkor az az ellenzék önkényes megsemmisítéséért történt, azt célozta. Semmi köze nincsen a közélet megújításához és az önök által folyamatosan hangoztatott demokrácia meg jogállamiság visszaállításához. Soha senki nem állította, nemzetközi szinten sem, hogy a magyar demokrácia azért sérült volna, mert vannak a parlamentben 12 évnél régebb óta itt lévő politikusok is.", "Nem is állíthatta, mert ha bárki ezt állította volna, akkor olyan történelmi nagyjainkra is rásütötték volna az antidemokratikus bélyeget, mint például hazánk legelső, szabadon választott kormányának miniszterelnöke, Batthyány Lajos. Javaslom, nézzenek ide! (Felmutat a falra.) A teremben két freskó van, az egyik azt a pillanatot ábrázolja, amikor István nádor jobb válla fölött egy kopaszodó, szakállas úriember is ott van, és megalakul az első szabadon választott parlament. Batthyány Lajost a sárváriak küldték el a parlamentbe. Batthyány Lajos 18 éven keresztül szolgálta a hazát. Az én szülővárosom Sárvár, és sokáig kimutatható, hogy a családunk ott élt. Önök szerint antidemokratikusak vagy bűnösök voltak a sárváriak, amikor 18 éven keresztül nem hallották meg az idők szavát, és képesek voltak Batthyány Lajost küldeni az ő képviseletükre?", "Persze, tudom, az osztrákok azt mondták, hogy igen bűnös Batthyányi. Attól, hogy bűnösnek nyilvánították, innen nem messze, pár száz méterre még ki is végezték, ezért nem tudott 19 meg 20 éven keresztül parlamenti képviselőnk lenni. Ugye, önök nem az osztrák önkény példáját kívánják követni, s ugye, nem vár ugyanez a sors azokra a képviselőtársaimra, akik már több mint 12 éve itt dolgoznak a parlamentben?", "A harmadik gondolat. Szalámitaktika. Ezt is tanulta mindenki, azt gondolom, ezt a fogalmat, biztos emlékeznek rá. Honnan is hallottuk, amikor történelemből tanultuk? A második világháború után hazánkban az akkori szovjet megszállási zóna többi országához hasonlóan ‑ mondhatni, a keleti blokk többi országához hasonlóan ‑ ezzel a módszerrel vették át a hatalmat a kommunisták. Az eljárás lényege az volt, hogy az ellenzéket szép sorban, egyesével semmisítsék meg, többek között azzal, hogy a kommunisták számára rivális pártok vezetőit, vezéregyéniségeit kivonják a forgalomból. Ez a taktika vezetett aztán 1947-48-ban a kommunista egyeduralom kiépítéséhez, a Rákosi-féle önkényhez. Ott is az „önkény” szót használjuk. Ha ezzel az alaptörvény-módosítással ugyanezt teszik önök is, kivonják a forgalomból a legtapasztaltabb ellenzéki politikusokat, akkor mit építenek? Magyar-féle önkényt? Nem tudom.", "Önök azt mondják, hogy mindezt azért tehetik meg, mert az önök által megkérdezett emberek ezt várják önöktől. Önök szerint Rákosi nem mondott ilyet, hogy őtőle is azt várták az őáltala megkérdezett emberek?", "És önök tudják, ugye, azt, hogy igen, van olyan magyar állampolgár most is, aki nem választható. Ezek azok, akiket a közügyektől eltiltottak, de a közügyektől történő eltiltás határozott időre szól. A 12 év utáni nem választhatóság pedig életfogytiglan szól jelen tudomásunk szerint.", "Nézzünk egy negyedik témát! A köztársasági elnök eltávolításával kapcsolatban mi mindent tanultunk? Hát, hasonlót, igen. Először is azt, hogy jelen pillanatig 12 köztársasági elnöke volt hazánknak, akkor, ha Károlyi Mihályt, Tildy Zoltánt, Szakasits Árpádot, Szűrös Mátyást is beleszámoljuk. Márpedig bele kell, mert ők is azok voltak, Károlyi 70 napos köztársasági elnökségével együtt. És érdekes módon eddig egyetlenegyet sem menesztettek olyan szégyenteljesen, ahogy most tervezik kiiktatni Sulyok Tamást.", "Sőt, menjünk tovább! Még soha senkit nem fosztottak meg a hivatalától, pedig a megfosztás egy jogintézmény, erről már többször is hallottunk. A hivataltól való jogszerű megfosztásnak a magyar jogrendben szereplő egyetlenegy indoka sem jöhet szóba most sem, Sulyok Tamásnál sem. Ezt valószínűleg önök is tudják, ezért most önkényesen?, antidemokratikusan?, törvénymódosítással? szüntetik meg a megbízását? Ezt nem kellett indokolni, nem is indokolták, pontosan azért, mert nem nagyon lenne olyan indok, vagy én nem tudok elképzelni olyan indokot, ami helytálló lenne. Akárhogy akarjuk is fogalmazni, ez egyértelműen egy erőszakos önkény egyik formája.", "Szintén soha senki nem állította, hogy az önök által emlegetett demokratikus jogállam visszaállításához szükség lenne a köztársasági elnök eltávolítására. Ha ez így van, akkor lehet, hogy rosszabbak önök, mint a kommunisták voltak, amikor 1947-ben, a kékcédulás augusztusi választások után hosszú időn keresztül ugyan, ’48. július 1-jéig lemondatták formailag Tildy Zoltánt? Ez a lemondatás zsarolás volt, tény, de jogilag akkor is egy lemondás lett az outputja, a vége. Most lehet, hogy túltesznek ezzel a törvénymódosítással még ezen a Tildy Zoltán-os lemondatáson is? Azért Tildy Zoltánról talán annyit tudjunk, hogy ’89 júliusában a Nagy Imre-per vádlottjaival együtt, ugyanakkor egy felülvizsgálattal rehabilitálták.", "Lex Sulyok. Ezt a fogalmat már használjuk egy ideje, amióta szóba került, hogy törvénymódosítással fog a mostani elnök úr távozni. Ez a kifejezés, hogy lex Sulyok, szerepelt, mielőtt ez a törvénymódosítás szóba került volna, a magyar történelemben. Szerencsés Károly történész tanulmányát szeretném figyelmükbe ajánlani. E falak között már korábban született egy lex Sulyok; az a lex Sulyok a magyar alkotmányossággal és egyetemes jogállamisággal szemben történő jogszabály-módosítás volt. A történelem most ismétli önmagát?", "(15.20)", "Az első lex Sulyokot Sulyok Dezső ellen hozták. Sulyok Dezső annak idején, az 1947-es kékcédulás országgyűlési választásokon nem indulhatott, mert úgy döntöttek a kommunisták, hogy nem engedik indulni. Először rendőri erőszakot zúdítottak rá, a sajtóját megvonták, és aztán a választójogi törvényt módosították, és ezt hívják lex Sulyoknak; jogászi bravúrokat kellett ott is megvalósítani mindenféleképp, hogy ezt meg tudják tenni. Ezen túl viszont, amikor nem indult a kékcédulás választásokon, Sulyok Dezsőt folyamatosan lefasisztázták, az egész pártját dehumanizálták, ezért a vége az lett, hogy őneki külföldre kellett költözni számos társával együtt. Majdnem nyolcvan év telt el az előző lex Sulyok óta ‑ 79 ‑, most születik a második lex Sulyok?", "Szó volt közben az Aranybulláról. Mi annak idején, nagyon régen úgy tanultuk, hogy az Aranybulla az a legelső magyar írott alkotmány alapvetően, amelynek a fő tulajdonsága az volt, hogy a király a hatalom teljes koncentrációját önkorlátozta, és ezzel a zsarnokság kialakulását meggátolta Magyarországon. II. András király akkori törvényalkotása Európában egyedülálló volt, a Magna Charta sem tartalmazott ilyen szabályozást, de valószínű a világon is az egyik legelső lehetett. Az Aranybulla pecsétje az alkotmánybírók ünnepi eseményein az alkotmánybírók nyakában van, tehát ilyen szinten folytatódik az Aranybulla, azt gondolom, az Aranybulla szimbolikája Magyarországon. Tekinthetjük úgy, hogy már akkor tiltotta az olyan törvényhozói cselekményeket, amire most készül ezzel a törvénnyel a TISZA.", "Két olyan pontja van, amit mindenféleképpen a maradék fél percben is el szeretnék mondani. Az egyik a 2. cikkely, amely azt mondja ki, hogy szabad embert csak törvényes bírói ítélettel lehet elfogni, javakat elkobozni, a másik pedig a 26. cikkely, amelyik meg azt mondja ki, hogy nem szabad külföldieknek elajándékozni, eladni vagy külföldiek kezére juttatni sem a magyar földet, sem a magyar vagyont. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)", "Azt gondolom, hogy ennyi fért bele az időbe, a történelemórába. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból. Szórványos taps a kormánypárt soraiból.) Viszont mindenkit szeretnék én is megkérni arra, hogy ha egyetértenek azokkal a gondolatokkal, hogy nem kellene még egy lex Sulyokot és még egy, a magyar alkotmányos rendszert felszámoló rendszert létrehoznunk, akkor találkozzunk csütörtökön 18 órakor, a Sándor-palota előtt. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)"]}