Bencsik János (Fidesz)

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ez egy kicsivel összetettebb napirend, mint az előző volt, egy körmondatnál mindenképpen többet érdemel. A Magyar Fejlesztési Bank áramvonalasítása, ami a szervezeti felépítését, az átláthatóság javítását, az összeférhetetlenségi szabályok erősítését illeti, ezek támogathatók és támogatandók. Volt egy hiányérzetünk, amit az általános vita során el is mondtam, el is mondtunk. A Magyar Fejlesztési Bank portfóliójának, feladatrendszerének áramvonalasítása során kikerült az a fejezet, amely az önkormányzatoknak havária esetében biztosított támogatást, kedvező kamatozású hitelt annak érdekében, hogy a havária elhárítását követő újjáépítés során gyorsan, megbízható háttérrel legyenek finanszírozhatók a szükséges beavatkozások és fejlesztések. Természetesen a törvényalkotónak, a kormánynak lehetősége van arra, hogy ezt más területen pótolja, de az egy héttel ezelőtti felvetésünkre ezzel kapcsolatosan választ nem kaptunk, csak annyit, hogy majd jó lesz. Azért ennél egy kicsivel szofisztikáltabb választ szeretnénk hallani, hogy hogyan és miként, milyen szervezeti formában, milyen finanszírozási háttérrel lesz biztosítható azoknak az önkormányzatoknak a segítése, megsegítése és támogatása, amelyek egy haváriaesemény után szeretnék minél hamarabb a sérült szolgáltatást, legyenek azok közművek vagy éppen intézmények, rendbe tenni annak érdekében, hogy az ott élő emberek megfelelő körülmények között tudják azokat használni.

Ami igazán izgalmassá teszi ezt az előterjesztést és javaslatot, az az, ami nincs is benne, de már az előterjesztői expozéban, illetve a mostani kormányzati álláspont ismertetése, továbbá kormánypárti képviselőtársam felszólalása során is elhangzott. Ez pedig gyakorlatilag az RRF, az újjáépítési alap kérdése, amely menet közben egy jelentős változáson ment keresztül, ahonnan olyan érzékeny fejezetek kerültek gyakorlatilag törlésre, mint az egészségügyi beruházások finanszírozása, vagy a felsőoktatás támogatása és megsegítése, hogy csak kettőt említsek. Ami viszont megjelent, gyakorlatilag megizmosodva, ebben a fejlesztési tervben, az az energetikai szektor, az lett az igazi nyertese. Teszem hozzá, hogy szívemhez közel áll, de mint aki húsz évet polgármesterként is eltöltött, azért mindig tudtam, hogy persze vannak nekem kedvenc területeim a város működtetésében, üzemeltetésében, fejlesztésében, de azért oda kell figyelni, hogy egyenszilárdságú legyen egy költségvetés, és minden közszolgáltatásra megfelelő források álljanak rendelkezésre. Ha valahonnan ki kellett venni egy támogatási, beruházási összeget, mert a források máshonnan érkeztek és más feltételeket támasztottak, akár pályázati források vagy központi költségvetés által nyújtott támogatások, és egy nagyobb beruházást akkor meg lehetett valósítani egy szektorban, de át kellett csoportosítani forrásokat, akkor mindig meg kellett jelölnünk azt, hogy egy-két éven belül az onnan kieső forrásokat hogyan és miként pótoljuk azért, hogy egyenszilárdságú legyen az egész fejlesztési keretrendszerünk.

(19.30)

Na, most itt egyelőre azt látjuk, hogy az Európai Bizottság a REPowerEU program keretében, amely az uniós tagországok energiafüggetlenségét hivatott erősíteni, olyan fejlesztési feladatokat írt elő a magyar kormány számára, és kérte szerepeltetni az RRF-ben, amelyek egyébként úgy összességében szükségesek is: hálózatfejlesztési beruházások, energiatárolási beruházások, a dinamikus árazás feltételeinek megteremtése, de idetartoznak az energiaközösségek is, az energiaközösségek működésének megerősítése, szervezeti feltételeinek a javítása.

Itt most egyet emelnék ki, ez a dinamikus árazás, amely érintheti a rezsivédelmet is. Válasszuk rögtön ketté a dolgot! A dinamikus árazás az intézményi szektorban és a vállalkozói világban, azt gondolom, azt gondoljuk, hogy helyénvaló dolog. Ott lássák és kövessék nyomon az energiaárak napon belüli változását a fogyasztók, és tudjanak az okosmérők igénybevételével azonnal reagálni és a leghatékonyabban, költségvetés-takarékosabban vételezni a szolgáltatóktól, kereskedőktől a villamos energiát.

Ugyanez a lakosságra nem vonatkozik. A lakosságnál a biztonságot kell garantálni, és azt pedig a rezsivédelemmel. Reméljük, hogy az Európai Unióval, a Bizottsággal nem született egy olyan megállapodás, hogy a lakosságot érintő rezsivédelmet is le kell építeni annak fejében, hogy ez a pénzügyi forrás rendelkezésre álljon, és a dinamikus árazás feltételrendszereit az előírt beruházások keretében meg lehessen valósítani.

Elnézésüket kérem, hogy egy olyan kérdést is felvetek, ami nem biztos, hogy mindenkit kellő mélységben érint vagy érdekel, de én úgy vagyok az erőművi blokkokkal, kazánokkal, turbinákkal, mint Vitézy miniszter úr a vonatokkal és a HÉV-ekkel (Derültség a kormánypárti sorokból.), hevesen tudunk ezekről a kérdésekről beszélni, talán még valamilyen szinten értünk is hozzá.

Szélenergia. Itt az egész támogatásnak, beruházási támogatásnak az RRF-en belül az éle, a hegye, a tű a megújuló energiák befogadóképességének a növelését szolgálják, hogy minél rugalmasabb és ellenállóbb legyen maga a hálózati rendszer, hogy minél több zöldenergiát, akár fotovoltaikust, akár pedig szélenergiát lehessen betáplálni. Ez rendjén is van. Jelenleg van egy 8 giga mennyiségű napelemparkunk. A jelenlegi energiastratégia plusz 4 gigawattot irányoz elő 2030-ig. Ehhez most jön egy gigawattnyi szélerőmű-kapacitás, amelyet Kapitány miniszter úr már meghirdetett. Ennek a befogadóképessége, azt gondolom, hogy megteremthető azokkal a gázalapon működő CCGT-erőmű-beruházásokkal, amelyek elindultak akár Tiszaújvárosban, akár a Mátrai Erőmű telephelyén 1,65 gigawatt teljesítményben.

De óva inteném mindannyiunkat és a gazdasági kormányzatot attól, hogy a 2030-ig energiastratégiában bent lévő plusz 4 gigawattnyi napelem-beruházást megvalósítsa, és ehhez a 12-höz jöjjön hozzá az az egy gigawattnyi szélerőmű, aminek a pályázatát lesznek szívesek kiírni hamarosan, és még az a 3 gigawattnyi, amelyet bejelentett a miniszter úr. Ez 14 gigawatt. Tudják, hogy mennyi kiegyenlítő energiára lesz szükség még a továbbiakban? Még 2 gigawattnyi gyorsan indítható gázalapú erőműre. A mostani folyamatban lévő három nagy blokk, a két tiszaújvárosi és a mátrai fölé kapacitásban még 2 gigawattnyit ‑ ami megegyezik a Paks I.-es teljes négyblokknyi kapacitással ‑ kellene installálni.

Ezeknek a beruházásoknak az összköltsége, a hálózatfejlesztés, okosmérés, a dinamikus árazás feltételeinek a megteremtése, az ipari akkumulátorok mint tároló berendezéseknek az installálása, plusz ennek a 2 gigawattnyi erőművi kapacitásnak a megépítése olyan 5000-5500 milliárd forint. Ez a magyar GDP-nek egy ilyen 4,5-5 százaléka. Ennél kevesebbet költünk évente a költségvetésből egészségügyre…