{"cycle": 43, "id": "13-50", "date": "2026-06-30", "ulnap": 13, "seq": 50, "speaker": "Melléthei-Barna Márton (TISZA)", "p_azon": "0017", "faction": "TISZA", "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/274 Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról", "iromany": "T/274", "duration_s": 690, "position": null, "chars": 11080, "paragraphs": ["MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON (TISZA), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Sajnálom, hogy ilyen kevesen vagyunk bent. 36 éve vagyunk a rendszerváltás után, és szerintem éppen ennyivel vagyunk megkésve ennek a törvénynek az elfogadásával. A TISZA-kormány a rendszerváltás adósságát kívánja rendezni azzal, hogy nyilvánosságra hozza a diktatúra során a hálózatokkal együttműködő személyek listáját, azok beszervezési kartonját a múlt megismerése és feldolgozása érdekében. A törvényhozó képessége ehhez megvolt eddig is, a szakértők tudása szintén megvolt, de a politikai akarat mindeddig hiányzott. Ebben az előző kormányok felelőssége egyetemleges, még akkor is, ha bizonyos kérdésekben a felelősség mértéke eltérő. Egészen biztos vagyok abban, hogy nem véletlenül alakult úgy, hogy mindig volt valamilyen kifogás, amiért nem ismerhettük meg a kommunista diktatúra állambiztonsági szerveivel együttműködők teljes névsorát.", "A Tisztelt Ház előtt fekvő jogszabály és a koncepció kidolgozása során számos alkalommal egyeztettem a szakma vezetőivel, levéltárosokkal és történészekkel. Az egyik ilyen alkalommal kiadták nekem a nagyapámra összeállított és évekkel korábban kért iratokat. Az első dokumentum, ami a kezembe került, dr. Balogh György „Róka” fedőnevű hálózati személy adatlapja volt. Ennek az iratnak a minősítését egészen a 2000-es évekig fenntartották, tehát ez az irat nagyapám számára, aki 92 évesen 1998-ban halt meg, nem volt hozzáférhető, nem ismerhette meg, hogy kik és mit jelentettek róla az 1956-os eseményekkel összefüggésben.", "Ugyan mi oka lehetett annak, hogy a minősítését fenn kellett tartani? Esetleg az, hogy dr. Balogh György 1990 után országgyűlési képviselő volt, és talán mindenkinek könnyebb volt, hogy nem kellett magyarázkodni. De hozzáteszem azt is, hogy ha ez az információ napvilágra került volna 1990-ben, akkor Balogh György nem lett volna országgyűlési képviselő, ahogy számos más volt országgyűlési képviselő sem lett volna az.", "A múlt feltárása, a múlt kutathatósága nem lehet politikai alku vagy mérlegelés kérdése. Ez egy döntés arról, hogy szeretnénk-e megérteni a múltat, vagy csak el akarjuk felejteni azt. De valójában, mint tudjuk: a titkokat sokáig el lehet rejteni, de idővel minden kiderül. És ha kiderül, csak akkor lehet elkezdeni a feldolgozást és a megbocsátást is.", "Ma már az érintettek jelentős része nincs közöttünk. Nincsenek közöttünk azok, akik jelentettek, és azok sem, akikről jelentettek. És bár a saját magára vonatkozó információk kikérhetők jelenleg is, valójában ezzel nagyon kevesen éltek. S ha ez a megoldás egyedi szinten adott is segítséget, társadalmi szinten egészen biztosan nem adott megnyugtató válaszokat. A mi célunk az, hogy a társadalom szembe tudjon nézni azzal, miként, hogyan működött az állambiztonság 1990 előtt, kik voltak ennek a rendszernek részesei, adott esetben a rendszerváltást követően milyen karriert futottak be.", "Röviden: a cél az, hogy szembenézzünk a múlttal, mert szembenézés nélkül nincs gyógyulás. De a cél semmi esetre sem a sebek feltépése, nem az, hogy a sok száz folyóméternyi jelentésben olvasható megannyi családi dráma, tragédia, gyarlóság mindenki számára korlátozás nélkül olvasható legyen az interneten.", "(11.10)", "A jelentések ugyanis jellemzően olyan emberekről készültek, akik maguk voltak a rendszer áldozatai. A kommunista rendszer őket figyelte meg, őket akarták zsarolni, beszervezni, börtönbe vetni. A jogalkotásnak tehát nem lehet az a célja, hogy ezeket az embereket a hatalom újra megalázza.", "Tisztelt Ház! Mi lehet akkor a jogalkotásunk célja? Egyfelől ‑ és az előttünk fekvő jogszabály ezt teszi lehetővé ‑ a nemzetbiztonsági minősítések lehető legszélesebb körű feloldása és az iratok átadása az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára részére, hogy azok kutathatók legyenek. Fontos feladat továbbá, hogy a hálózattal együttműködő és beszervezni kívánt, de az együttműködést megtagadó személyek azonosíthatók és megnevezhetők legyenek.", "Az iratok minősítésének feloldásával tehát igazi hőstörténetek is napvilágra fognak kerülni akár a beszervezések megtagadása, akár a szándékos, dekonspirációs történetek révén. A nyilvánosságra hozatal ezeknek a hősöknek is erkölcsi elégtételt fog adni.", "Ennek a feladatnak a hatékony ellátása érdekében első lépésként jelentősen szűkítjük a továbbra is minősített iratanyagok körét. A hatályos szabályozás szerint azon iratok minősítése például fenntartható, amelyek olyan személyekre vonatkoznak, akik 1990. február 14-e után a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartoztak vagy azokkal titkosan együttműködtek 1990. február 14-e után, akár csak rövidebb ideig is.", "Annak az elvtársnak az aktája, mondjuk, akit elfelejtettek kiléptetni 1990. február 14-ét megelőzően, még ma is titkos lehet, annak ellenére, hogy semmilyen valódi indoka nincs a titkosításnak. Ezt a szabályt egészen biztosan meg kell változtatni. Ahogyan a hatályos szabályok alapján szintén teljesen indokolatlanul fenntartható a minősítése az iratnak, amely a titkos információgyűjtés olyan eszközének vagy módszerének a felfedezéséhez vezethet, amelynek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, vagy nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsíthatná Magyarország rejtjelrendszerét vagy rejtjeltevékenységét. Kérdem én: bárki úgy gondolja közülünk, hogy a ’90 előtti eszközök, módszerek, rejtjelrendszer nem ismert széles körben, és ezekből az iratokból ismernék meg a külföldi titkosszolgálatok azokat? Vagy egyáltalán: felmerül, hogy ma Magyarország ezeket a rejtjelrendszereket használja? Ez egy rossz vicc, illetve egy rossz kifogás volt mind a mai napig.", "És mielőtt bárki azt állítaná, hogy ez egy örökölt, 1990-ből örökölt szabály lenne, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a hatályos Ábtl. törvény 2003-as, de ehhez a szakaszhoz, pont ehhez a szakaszhoz a jogalkotó 2025-ben hozzányúlt, éppen csak a lényeget felejtette el javítani, módosítani.", "Mi fog tehát most történni? A törvény hatálybalépését követően a titkosszolgálatok kötelesek lesznek a náluk lévő valamennyi iratot, adatbázist megnézni és rövid határidővel dönteni arról, hogy a minősítést fenntartják‑e, vagy sem. Azok az iratok, amelyek minősítését, fenntartását a titokgazda nem kezdeményezi, átkerülnek a levéltárba, ahol a szakemberek a szükséges elemzéseket és értékeléseket elkezdik, és felkészülnek a 2026. október 22-ei nyilvánosságra hozatalra. Ez az adathalmaz kiterjed a hírhedt mágnesszalagokon lévő adatok átadására és későbbi közzétételére is.", "Abban a körben, ahol a szolgálatok a minősítés fenntartását kívánják, a minősítés feloldása kapcsán egy bizottság is véleményt mond. A bizottság tagjai civil szakértők, illetve az érintett szolgálatok által kijelölt személyek. Több lesz benne a civil, mint a nemzetbiztonsági szakértő. Meggyőződésem, hogy a civil kontroll és a politikai akarat, ami eddig hiányzott, mind a kettő abba az irányba fogja állítani a szolgálatokat, hogy az iratok minősítését csak a lehető legindokoltabb esetekben tartsák fenn. Nem vitatom, hogy lehetnek indokolt esetek, de meggyőződésem szerint ‑ és a történészekkel és levéltárosokkal folytatott egyeztetések alapján ‑ ennek a száma egészen minimális.", "De ahogyan azt már jeleztem, ez még csak az első lépése a jogalkotásnak. A második lépés a hálózattal kapcsolatba került személyek nevének, beszervezési aktáinak és a róluk készült értékeléseknek a nyilvánosságra hozatala.", "Fontos, hogy az elgondolás szerint megszűnik az egyébként is nagyon problematikus hálózati személy ‑ vagy közkeletű nevén ügynök ‑ definíciója. A hatályos törvény ügynökdefiníciója alapján az összesen több mint 150-180 ezer hálózati személyből csak az lenne megnevezhető jogszerűen ügynöknek vagy hálózati személynek, akinek megvan a B- vagy Bt-dossziéja. Ezekben tartják nyilván ugyanis az aláírt beszervezési nyilatkozatot vagy az esetleges juttatások dokumentációját. Ez mintegy tízezer darab, azonban szinte egyetlen B-dosszié sem maradt fenn az 1980-as évekből, sőt az 1970-es évekből sem, ami ‑ azt gondolom, a rendszerváltás megértése szempontjából releváns ‑ abból az időszakból nagyon-nagyon kevés.", "A hatályos törvény szerint tehát B-dosszié hiányában nem nevezhető hálózati személynek az, aki szerepel az állambiztonsági intézkedési tervben éves, féléves vagy negyedéves beszámolókban, akinek konspirált vagy titkos lakásfelvétele dokumentált, akit mint hálózati személyt lefotóztak vagy lehallgattak, illetve akinek saját kézzel írt jelentései nem maradtak fenn, csak az arról készült összefoglalók és átiratok. Sőt, a magyar bíróságok adott esetben azt sem minősítették hálózati személynek, aki fedőnéven jelentést adott és ezért anyagi ellentételezésben is részesült, de a B-kartonja hiányzott. Könnyű belátni, hogy ez tarthatatlan állapot és a jogszabályi környezetet orvosolni szükséges.", "A kidolgozott koncepció szerint, amit az érintett szakemberek is megfelelőnek találtak, a múlttal való szembenézéshez, a hálózattal kapcsolatba került személyek nevének, beszervezési módjának, a hálózati személyek értékelésének nyilvánosságra hozatala elengedhetetlen, azonban a teljes jelentések teljes körű nyilvánosságra hozatala indokolatlan. A koncepció szerint ugyanakkor bővíteni kell a kutathatóság módját és körét, illetve pontosítani, jelentős mértékben könnyíteni szükséges a közzététel szabályait is. Ez számos egyéb jogszabály-módosítást is előrevetít.", "A szakma szerint a rendezéshez az Ábtl. törvényen kívül a levéltári törvény átfogó módosítása is szükséges. A koncepciónak ‑ a nyilvánosságra hozatalnak ‑ a véglegesítésére egy társadalmi egyeztetést követően kerül majd sor. Ismereteim szerint az egyeztetés hamarosan megkezdődik a széles nyilvánossággal, miközben a szűk szakma a koncepció jelenlegi verzióját már ismeri és elfogadja azt.", "Többen felvetették itt a nyilvánosságban, hogy ez már egy lejárt történet, minek ezzel foglalkozni most, ha elmulasztottuk ezt a kérdést rendezni a rendszerváltáskor. Erre azt tudom mondani, hogy jobb később, mint soha, de az állam feladata a kutatás elősegítése, a múlt megismerése és ennek elősegítése. Én is nagyon sajnálom, hogy erre nem került sor a 90-es években, de példaként szeretném hozni, hogy az NSZK-ban az NSDAP, tehát a náci párt tagnyilvántartásának a digitális elérhetősége 2026 óta adott. Az is egy civil kezdeményezés szerint, tehát ahogy mondtam, jobb később, mint soha.", "Tisztelt Ház! Biztos vagyok abban, hogy a közös múltunk megértése közös cél, a teljes Országgyűlés közös célja, sőt a teljes magyar társadalom közös célja. A rendszerváltás előtt az állambiztonsággal együttműködő vagy az azzal kapcsolatba került személyek listájának a megismerése egészen biztosan hozzá fog járulni a múlt és sok szempontból, azt gondolom, a jelen megértéséhez és feldolgozásához.", "A törvénytervezet elfogadása során minden észszerű és előremutató javaslatot meg fogunk fontolni, és bátorítom valamennyi képviselőtársamat, hogy a javaslatait, akármelyik oldalról is jön, terjessze elő. Kérem a tisztelt Ház támogatását a törvényjavaslathoz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)"]}