Novák Előd (Mi Hazánk)

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A Fidesz-kormány veszélyhelyzeti rendeleteinek törvényi szintre emelésével kezdte a TISZA az új országgyűlési ciklust, de a korrupciót szolgáló veszélyhelyzeti rendeletek kivizsgálásával azóta is adós az új kormány.

(16.10)

Az elmúlt években joggal kritizálták sokan, kritizáltuk mi is a Fideszt, hogy gyakran egy nap alatt nyomtak át egy kényes törvényt az Országgyűlésen. De arra még a Fidesz uralma alatt sem volt példa soha, hogy egy törvényjavaslathoz egyetlen percben sem szólhat hozzá egy frakció. A házszabálytól való eltérést biztosító négyötödös paktummal a Fidesz és a TISZA összefogása ezt is megoldotta: megtiltották a hozzászólásokat.

Ráadásul a nyilvánosságot sem tájékoztatták. Nem volt társadalmi vita a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről, a parlament.hu oldalra is csak három órával a szavazást megelőzően került ki a 79 oldalas törvényjavaslat, melyben például a Big Tech cégek reklámadójának eltörlése is szerepel. Ez tehát nem a veszélyhelyzet megszüntetéséhez szükséges javaslatcsomag volt, ahogy az a hírekben tévesen szerepelt, ahogy azt önök is kommunikálták; hiszen valójában a veszélyhelyzet tiszta megszüntetését a Mi Hazánk Mozgalom nyújtotta be a ciklus első ellenzéki törvényjavaslataként.

A hivatalosan több mint hat évig tartó veszélyhelyzet alatt több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el a kormány, köztük rengeteg olyat, aminek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához, vagyis a koronavírus-járványhoz, illetve később az Ukrajnában zajló amerikai-orosz háborúhoz, de például a korrupciót segítették vele.

Ismertetek néhány pofátlan veszélyhelyzeti rendeletet. Például, miután Debrecenben és Nyíregyházán a helyi lakosok a közmeghallgatáson is erőteljesen tiltakoztak az akkumulátorgyárak építése ellen, a kormány veszélyhelyzeti rendeletben sietett az önkormányzatok és befektetők segítségére. Kimondta, hogy a helyi közmeghallgatások megtarthatók a helyi lakosság nélkül, a helyben érdekelt szervezetek képviselői nélkül, illetve az érintettek, felelősök személyes megjelenése nélkül is.

Vagy, egy másik veszélyhelyzeti visszaélés: a korábbi választások közeledtével fokozatosan fontossá váltak a különféle hirdetési felületek, így a villanyoszlopokra kihelyezendő reklámok is. A Budapesten ezekkel foglalkozó cég, a Garancsi István narancsbáróhoz tartozó ESMA Reklám Zrt. szerződése 2023-ban lejárt volna. Az ügy a Fővárosi Közgyűlés elé is került, ahol nem szavazták meg, hogy újra az ESMA-val kössenek szerződést. Ezután nyúlt a kormány a rendeleti kormányzás eszközéhez, és egy veszélyhelyzeti rendeletben meghosszabbította a szerződést, kikerülve a Fővárosi Önkormányzatot.

Miniszterelnök úr, tudnék még példákat mondani, nyújtottam is be interpellációban további példát erre. A kérdés viszont az (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy mit kívánnak tenni az ügyben. Ezért is elfogadhatatlan a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelése. Számíthatunk-e legalább a következőkben a korrupciót szolgáló veszélyhelyzeti rendeletek felülvizsgálatára? Várom érdemi válaszát. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)