Magyar Péter (TISZA)

MAGYAR PÉTER miniszterelnök: Ez jó hír, elnök úr, hogy önök nem akarnak velünk jóindulatúak lenni, ne is legyenek! Én ugyan figyeltem, hogy ön szerint mi ez a liberálglobalizmus, de ezt azért nem sikerült elmondania.

Viszont az ismét kiderült, hogy összenőtt, ami összetartozik. Én tényleg javaslom önnek, látom, hogy nagyon közel vannak, hogy kérje a felvételét a Fideszbe! Most már úgyis menekülnek onnan, egyre kevesebb tagja van, hátha ajánlanak önnek egy frakcióvezető-helyettesi posztot.

Tudja, elnök úr, most már mindenki látja, hogy önök semmi érdemire nem képesek; gyűlöletkeltésre (Derültség a Mi Hazánk soraiban.), félelemkeltésre, kivonulásra innen, amikor magyar gyerekek játszanak, önök erre képesek. (Toroczkai László: Nincs más?)

Ön a szájára vette Kapitány Istvánt és Kármán Andrást. Ön irigy. Ennek a két embernek ‑ figyeljen, elnök úr! ‑, ennek a két embernek önnel szemben volt valódi munkahelye. (Taps a kormánypárt soraiban.) Képzelje el! (Toroczkai László: Neked nem volt?) Furcsa érzés lehet, furcsa érzés lehet önnek. Furcsa érzés lehet olyan emberek mellett ülni, akiknek nemcsak végzettségük van, hanem valódi munkahelyen végeztek valódi munkát. Én megnézném önt, amikor a bármelyik említett cég board ülésére bemegy (Toroczkai László: Jaj, de nagy az arcod, csicska, kitartottak egész életedben!), és ott elő kell terjesztenie alapdolgokat. Megnézném önt, amikor félmillió… Mit mondott? (Toroczkai László: Te mondtad, hogy bohóc vagyok.) Ismételje meg!