Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta

DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Megjelent két markáns vélemény. Hát engedje meg, Tuzson képviselő úr, hogy azzal kezdjem, hogy most azt hallgattuk, hogy a szakmai egyeztetést hiányolta eléggé intenzíven (Tuzson Bence: Nem azt! Nem azt!), de meg szeretném kérdezni azt, hogy a 2022-es veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló és a veszélyhelyzeti szabályokról szóló kormányrendelet utáni rendeleti jogalkotás vonatkozásában mennyire hiányolta azt a szakmai egyeztetést és azt a társadalmi egyeztetést, amit most rajtunk számonkér (Tuzson Bence közbeszól. ‑ Balla György: Ez egészen döbbenetes!), azzal ‑ azzal! ‑, hogy ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalására sürgősségi eljárás keretében kerül sor (Tuzson Bence közbeszól.), hiszen alapvető érdek az, hogy hozzáférjünk ezekhez az uniós forrásokhoz. Mindannyian tudjuk, hogy ezek a szupermérföldkövek (Rétvári Bence közbeszól.) 2022 óta mindenki számára ismertek, ismertek ezek a feltételek, hogy mit kell teljesíteni, és ismert a záros határidő is. (Tuzson Bence közbeszól.)

Alapvető cél az, hogy a törvényjavaslat elfogadásra kerüljön, és ezeket a forrásokat haza tudjuk hozni. Ehhez mérten került benyújtásra egy sürgősségi indítvány, amit az Országgyűlés többsége támogatott. Önök először ekkor hozták meg az első döntést, amikor nem támogatták. A második döntésüket a mai nap folyamán hozták meg, és a harmadik döntés lesz az, amit holnap hoznak meg, miszerint mennyire fontos az a jövőkép, amely jövőképet a gazdasági versenyképesség biztosításában, az egyetemi autonómiában, az akadémiai szabadságban ez a törvényjavaslat-csomag megjelenít.

A szakmai egyeztetés keretében megkértük az OBT-nek és más szerveknek a véleményét, mi tiszteletben tartjuk ezt a véleményt természetesen, és az is kérdés, hogy milyen véleményezési kötelezettség van, milyen véleményezési kötelezettség az, amit az elmúlt évek után számonkér rajtunk. Ma is elhangzott több vonatkozásban, a miniszterelnök úrnak a napirend előtti felszólalásában is, hogy társadalmi egyeztetés az, amivel a meghatározó jogszabályok megjelennek majd itt, az Országgyűlés előtt. Ennek a jogszabálynak a társadalmi egyeztetésére ebből az okból kifolyólag, ami a sürgősségi tárgyalást tette szükségessé, ezért nem került sor.

Hankó országgyűlési képviselő úr, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vonatkozásában nem az egyetemekkel, nem az egyetemek által elért eredményekkel van probléma, ahogy ön ezt aposztrofálja, az egyetemek eredményeit elismerjük, hanem magát a rendezőelvet kell tekinteni az egész törvényjavaslatcsomagnál. Ha a rendezőelv az, hogy a közpénzek felhasználását és a közpénzek felhasználásához kapcsolódó ellenőrzést, az elszámoltathatóságot vizsgáljuk, akkor ez azt jelenti, hogy ha a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál a közfeladat ellátásához közvagyon járul, akkor ehhez képest is ugyanezeket a rendezőelveket vetítsük le a KEKVA-kra is, vagyis ami közvagyon, közvagyon, ami közfeladat, közfeladat, a közfeladathoz társuljon maga a közvagyon. Tehát nem az elért eredményekkel… (Dr. Hankó Balázs közbeszól.) Igen, igen, de ez nem jelenti azt; a KEKVA-k kivezetésével kapcsolatosan pont a közbizalom és a közvagyonnak a KEKVA-rendszeren keresztüli átmenetele vonatkozásában a nem ellenőrizhető volta az, ami az alapvető problémát jelenti. (Dr. Hankó Balázs közbeszól.)

Én is egyetemről jövök, ön is egyetemről jön, mind a ketten tudjuk azt, hogy az egyetemi életben ‑ tegye ön is a kezét a szívére! ‑ modellváltás nélkül és kuratóriumok nélkül, ezen szabályok mentén, amely szabályokat a versenyképességhez, az autonómiához, az egyetemi teljesítményekhez, a láthatósághoz, az akadémiai eredményekhez (Dr. Hankó Balázs közbeszól.) próbáljuk társítani, is elérhetőek ezek az eredmények.

(22.00)

Az is elhangzott, hogy 2024-ben a KEKVA-k vonatkozásában már az összeférhetetlenségi szabályok elfogadásra kerültek. Részlegesen kerültek elfogadásra, és éppen ezért volt az, hogy blokkolásra került az az összeg, ami az Alapjogi Chartából az akadémiai szabadsághoz kapcsolódóan ehhez a javaslatcsomaghoz kapcsolódó uniós forrást jelenti e vonatkozásban.

Az is elhangzott, hogy egy szenátust sem kérdeztek meg, és elegendő‑e a felsőoktatási KEKVA-k vonatkozásában ez az egyéves időintervallum arra, hogy a felsőoktatási intézmények saját döntési autonómiájuk mentén megvalósítsák és kitalálják azt a tervet, azt a modellt, amiben ők szeretnének tovább élni és továbblépni. Ez nem zárja ki azt, hogy ami adott esetben a beszerzéseket tekintve egyszerűbb életet jelentett a számukra, vagy éppen olyan metodikái vannak, ami az ő hétköznapjaikat, a kutatást, az oktatást, a tehetséggondozást támogatta, azt nem zárja ki semmi sem, hogy ezt ne inkorporálják ebbe a rendszerbe. Pont ezért áll rendelkezésre ez az egy év, mert ez alatt az egy év alatt eljárási garanciák mellett megtalálhatják azt a modellt, amiben ők tovább szeretnék a tevékenységüket folytatni. Itt egy egyéves időintervallum áll rendelkezésre, sőt, ha a törvény elfogadásától tekintjük, akkor több mint egy egyéves időintervallum.

Bennem élénken él az, hogy 2021. január elején vált nyilvánvalóvá és jelent meg a sajtóban az is, hogy közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában merül fel egyes felsőoktatási intézmények további működése. Még abban a hónapban a szenátusok döntöttek. Valószínűleg nem január 1-jén jött ez a hír. Január 1-je és január vége között megszületett a szenátusok döntése, és ezt követően május 1-jétől kezdődően már közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában működtek úgy, hogy nem volt tiszta az összes eljárási szabály, nem volt lekottázva az, hogy mit jelent egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány, nem volt lekottázva az, amikor a szenátus meghozta a döntését, hogy a támogatási szerződésnek mi a tartalmi eleme, nem volt lekottázva, hogy a támogatási szerződéshez kapcsolódóan milyen közfeladat-finanszírozási szerződéselemek jelennek meg. Ez ebben az idősávban nem volt tiszta. Most viszont egy több mint egyéves időintervallum áll arra rendelkezésre, hogy a felsőoktatási intézmények a saját képükre tudják formálni és maguk döntsenek arra nézve, hogy milyen módon, milyen formában fognak tovább működni.

Ez az elem került alapvetően kiemelésre a mai hozzászólások közül, úgyhogy én azt gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak az üzenete alapvetően az, hogy szeretnénk‑e forráshoz juttatni a magyar vállalkozásokat, önkormányzatokat, egyetemeket, szeretnénk‑e számukra jövőképet biztosítani, és támogatjuk‑e a korrupcióellenes fordulatot, a közpénz, a közvagyon felhasználásának az elszámoltathatóságát és az átláthatóságot. Valójában ez az, amiről dönteni fognak önök a holnapi nap folyamán. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a TISZA soraiban.)