Dr. Hantosi István (TISZA)

DR. HANTOSI ISTVÁN (TISZA): Köszönöm szépen, és ígérem, hogy nem fogunk olyan incidensbe keveredni, mint a múlt hétfőn, amikor ígéretemhez képest sikerült mégiscsak majdnem végigbeszélnem az időmet.

Próbálnék néhány olyan szakmai kérdésre és érvre válaszolni, mint például, hogy hány lépcsőben, milyen formában, és most akkor lesz médiaszabályozás újra, vagy ez most átmeneti. Ezt világosan elmondtuk már a médiatörvény benyújtását követő kísérő kommunikációban is, hogy több lépcsőben ‑ és ennek két fő lépcsője van ‑ gondolkodik a TISZA parlamenti többsége és a kormányzat. Tehát két lépcsőben fog erre a szabályozásra sor kerülni: most első körben az intézményi, garanciális és szervezeti átalakításokat teremtjük meg és tesszük le ennek az alapjait, és a második lépésben pedig olyan tartalomszabályozási kérdések fognak majd ősszel az Országgyűlés elé kerülni, amelyekben valóban meghallgat majd minden szakmai érvet. És nagyon-nagyon széles körű egyeztetést kívánunk folytatni, hogy tényleg minden szakmai szervezet kifejthesse az álláspontját.

Ha már a szakmai szervezetektől idézett Németh képviselőtársam, elmondhatom, nagyon-nagyon örülünk annak, hogy itt a Házban ez elhangzik, és főleg a Fidesz részéről, hogy a Fidesz meghallotta, hogy a médiaszakmai szervezeteknek van elképzelése és vannak gondolatai a médiaszabályozásról, mert az elmúlt 16 évben a médiaszakma nem nagyon kapott lehetőséget arra, hogy érdemben kifejtse az álláspontját, és bármilyen szabályozási koncepcióba a média kapcsán bevonják. Az önök médiaszabályozásában fordult elő az, hogy a közszolgálati testületben, ami a közmédia feletti társadalmi kontrollt gyakorolja, 15 szervezetnek van lehetősége részt venni: kulturális élet, Tudományos Akadémia, történelmi egyházak, Rektori Konferencia, művészeti élet, családok érdekeit képviselő szervezetek, csak éppen a sajtómunkatársak nem vehetnek részt a közmédia társadalmi felügyeletében. De ezzel együtt nagyon-nagyon üdvözlöm és örülök, hogy megfogalmaznak észrevételeket a sajtószervezetek és a különböző érdekképviseleti szakmai szervezetek. Erre mind-mind lesz lehetőségük az őszi társadalmi egyeztetésben.

Most anélkül, hogy részleteiben reagálnék Németh képviselő úrnak vagy akár többeknek az észrevételeire, inkább csak annyit tudnék mondani Szentkirályi Alexandra képviselőtársam aggályára, hogy mi lesz a közmédiában és mi fog történni a pénzzel, műsorokkal. Azt tudnám elmondani, hogy a vitát követő magyar állampolgárokhoz szólok: 2010 óta 2300 milliárd forintot költött a Fidesz-KDNP-kormány arra a propagandagyárra, amit MTVA, Duna Médiaszolgáltató, bárhogy nevezhetünk, csak közmédiának nem lehet hívni. És legalább a dupláját vagy legalább ugyanennyit ráköltöttek a kormányzati propaganda egyéb formájára, tehát a burkolt támogatásokra, a szatellitmédiájukra, az NKOH pályázataira, Balásy Gyula cégeire. Tehát a tévét néző magyar állampolgárok, akik a YouTube-on követik az adást: 4000-5000 milliárd forint! Hogy ebből mi mindent meg lehetett volna csinálni? Nemrég hallottam egy kormánytaggal való beszélgetésben, hogy megkérdezték a műtők klimatizálása kapcsán, tavaly a sajtót, médiát bejárta, hogy mennyibe került volna megoldani a teljes egészségügyi rendszert, a klimatizálását és csak a műtők klimatizálását. A legfontosabb, a legszükségesebb 5 milliárd forintból megoldható lett volna. Tehát elképesztő az, hogy aggódnak a közmédiára elköltött pénzért és a műsorok szakmai minőségéért ilyen pazarló gazdálkodás mellett.

Én azt gondolom, hogy egész biztosan megérne akár egy vizsgálóbizottságot is a közmédiában és a propagandára elköltött kiadások, de az is lehet, hogy a nemzeti vagyonvédelmi és -visszaszerzési hatóság eljárásában majd sor fog kerülni arra, hogy felelősöket is találjon, vagy rendszerszinten érzékelje azt, hogy milyen problémák merültek fel.

(21.10)

A kiegyensúlyozottság kapcsán Novák képviselőtársam és Csibi képviselőtársam részére tudnék csak reagálni. Ahogy elmondtam egy előző törvényjavaslat vitájában, vagy nem, ennek a vitájában mondtam el azt az elején, hogy milyen kritériumokat vett ki az előző kormánytöbbség a kiegyensúlyozottság mellől: már nem kell függetlennek, objektívnek, átláthatónak, hitelesnek lennie, ez nem elvárás; kiegyensúlyozott a műsorszám, amennyiben legalább utal arra a műsorvezető, hogy létezik eltérő álláspont. Mi azt gondoljuk, hogy ez nem kiegyensúlyozottság, és a következő lépcsőben, a most lefektetett alapokat követően lesz majd erre lehetőség.

És ha még egy zárógondolat belefér az öt percembe (Derültség.), akkor azért azt is szeretném, hogy tegyük tisztába azt, hogy a javaslat kapcsán fölmerül itt az a vád vagy félelem, hogy politikai befolyást fog megteremteni a TISZA a közmédia felett. Hát öntsünk tiszta vizet a pohárba! A napnál világosabb, hogy az elmúlt 16 évben volt politikai befolyás a közmédiában (Dr. Panyi Miklós: Levágták a köztársasági elnököt a képről! ‑ Tárkányi Zsolt: Előbb hadd szavazzuk meg, utána rendbe tesszük!), a Médiatanácsban, a közmédia felügyeletében, úgyhogy gyakorlatilag most ‑ nem csak 16 év után ‑ teremtjük meg azt, hogy civil szervezetek, szakmai szervezetek részt vehetnek majd a közmédia felügyeletében ‑ 16 év után! Köszönöm szépen. (Taps a TISZA soraiban.)