{"cycle": 43, "id": "10-288", "date": "2026-06-22", "ulnap": 10, "seq": 288, "speaker": "Tuzson Bence (Fidesz)", "p_azon": "t687", "faction": "Fidesz", "kind": "Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése", "role": null, "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/200 A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról", "iromany": "T/200", "duration_s": 189, "position": null, "chars": 3063, "paragraphs": ["TUZSON BENCE, az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Röviden szeretném összefoglalni álláspontunkat a törvényjavaslattal kapcsolatban. Engedjék meg, hogy egy kicsit messzebbről kezdjem, még ha három percben el is kell tudnom mondani, hogy hogyan néz ki a magyar alkotmányos szabályozás az 1990-es évek óta, és hogy miért van így.", "Már az 1988-as alkotmánykoncepció tartalmazta azt, hogy hogyan kell majd működtetni a különböző állami szervezeteket és az állami tisztségeket, hogyan kell elcsúsztatni az Országgyűlés mandátumához képest, pont garanciális szempontok alapján. Ez vonatkozik egyébként a köztársasági elnökre, a legfőbb ügyészre és az összes közjogi méltóságra és testületre is. Ezért alakult ki Magyarországon az a hagyomány, hogy elcsúszott egymástól a különböző testületek és tisztségviselők mandátuma az Országgyűlés mandátumától. Ennek az volt az elsődleges oka, hogy soha ne alakuljon ki olyan helyzet, hogy az előző Országgyűlés által megválasztott személy, ha a következő Országgyűlésnek esetleg nem tetszik, akkor le tudja váltani; ezért alakult ki ez az alkotmányos szokás.", "Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság gyakorlata is egységes abban, hogy hogyan kezeli ezt a kérdéskört, azaz, ha jogalkotással próbálják eltávolítani az egyik tisztségviselőt vagy valamilyen testületet, amelynek az alapvető szerepe nem változott meg, nos, azt nem engedi az Alkotmánybíróság. Itt is erről van szó. Arról van szó, hogy felállt egy testület, és ezt a testületet lényegi hatáskörök megváltoztatása nélkül lecseréli a jogalkotó egy másik testületre.", "De ennél súlyosabb az NMHH esete, hiszen az NMHH vezetőjének a szerepe nem változik meg, ugyanazt a hatóságot vezeti. Ez tulajdonképpen ugyanaz, mint az alkotmánymódosítással kapcsolatban, az alaptörvény-módosítással kapcsolatban, amit éppen Sulyok Tamással akarnak megcsinálni; a hírközlési hatóság vezetőjével is ugyanez az eset áll fenn.", "A kormányzati befolyás kérdése. Valóban felvetődött ez a kérdés a bizottság ülésén, és az előterjesztő módosította az előterjesztését, de csak egy szépségtapaszt tett rá, hiszen az átmeneti időszakban ugyan nem közvetlenül a kormány irányítja a médiát, hanem egy bizottság, egy országgyűlési bizottság, ahol egyébként kormánytöbbség van. Tehát azok a szép szavak, amelyeket az elnök úr az előbb elmondott, azok nem lesznek igazak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a kormánytöbbség fogja irányítani a teljes média működését.", "És amit szerettem volna még elmondani, nagyon fontosnak tartom azt, hogy egy struktúrához ne úgy nyúljunk hozzá, hogy egyébként az indokolásban szereplő mondatok a végén a szabályozásban nem lesznek igazak. Az európai uniós gyakorlatra hivatkozik, az európai uniós szabályozásra hivatkozik, de éppen az uniós rendelet szabályait éppenséggel nem vezeti át ez a mostani szabályozás az új törvénybe.", "Erre szeretném felhívni a figyelmet, és pont ezekre tekintettel nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)"]}