Dr. Hantosi István (TISZA)

DR. HANTOSI ISTVÁN (TISZA): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Széchenyi Istvánt idézve „a kiművelt emberfők sokasága a nemzet igazi hatalma”. A XXI. században ezt mondhatjuk úgy is, hogy a tájékozott emberfők sokasága a nemzet hatalma.

Független és objektív közmédia nélkül nincs működő demokrácia, nincs elszámoltatható hatalom és nincs bizalom a közintézményekben. Mi, magyarok megelégeltük a korrupt és elfogult propagandacélokra használt közmédiát, amire évente több száz milliárd forintot költöttek az előző Fidesz-kormányok. A TISZA vállalta, hogy helyreállítja a közmédia függetlenségét és új médiaszabályozást alkot. Ezért és erre kaptunk felhatalmazást 2026. április 12-én.

A média függetlensége azt jelenti minden demokratikus jogállamban, hogy a közérdeklődésre számot tartó eseményekről sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan, kiegyensúlyozottan számolnak be. Ezt tartalmazza a BBC alapokmánya, a német médiaszabályozás és a legtöbb európai médiaszabályozás, és 2011-ig a magyar médiaszabályozás is ezt tartalmazta. Még a 2010-ben elfogadott médiatörvényből sem törölték el egyből ezeket a szabályokat. De 2011-ben valamiért úgy érezte fontosnak az akkori Fidesz-KDNP-kormányzat, nincs szükség arra, hogy sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos legyen a hírszolgáltatás. Láthatjuk, hogy hova jutottunk: hírhamisítás, manipuláció, gyűlöletkeltés, félelemkeltés.

A T/200. törvényjavaslat célja a szabad, sokszínű, független közmédia helyreállítása lesz, és ennek az alapvető intézményi garanciáinak a biztosítása. A közmédia ugyanis nem lehet a hatalom fenntartására, az állampolgárok megfélemlítésére és gyűlöletkeltésre, megosztásra használt hatalmi eszköz. A demokrácia csak akkor működhet, ha a közmédia a polgárokat nem félrevezeti, hanem segíti, hogy hiteles, pontos, kiegyensúlyozott információk alapján alkothassanak véleményt közös ügyeinkről. A javaslatunk célja világos: visszaadni a közmédiát a köznek ‑ ahogy legutóbbi alkalommal is elmondtuk a múlt héten ‑, a magyar embereknek, és biztosítani annak objektív és független működését.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita során többször idéztem az 1848. március 15-ei 12 pont első követelését: „Kívánjuk a sajtó szabadságát és a cenzúra eltörlését.” Ez a mondat ma sem vesztett erejéből, és sajnos nemcsak történelmi emlék, hanem demokratikus követelmény is, hiszen mi magyarok számtalanszor meg kellett küzdjünk érte, a sajtó szabadságáért mind a XIX., mind a XX. században, és úgy tűnik, hogy a XXI. században is megvívtuk ezt a harcot.

Egy idézettel folytatnám: „Hogy találtuk mi az országot? Nem írom le hosszan, néhány szóval is el lehet mondani. A sajtószabadság messze távolban lebegett előttünk, a szabadság hang, az alkotmány puszta szó volt.” Szemere Bertalan, az első felelős magyar kormány sajtóügyekért felelős belügyminisztere tette fel ezeket a kérdéseket 1848. július 21-én, 178 évvel és közel egy hónappal ezelőtt. Majd így válaszolta meg ‑ 1848. április 11-én fogadták el az első sajtótörvényt -: „És hogyan adtuk vissza az országot a hazának és a nemzetnek 1848. április 11-én? A sajtó visszanyerte a szabadságát, a népképviseleti óhajtása testté vált, magunk kormányozzuk magunkat, az alkotmány, a haza és a nemzet egészen újjászületett.” Bár a beszédem nem tartalmazza, de Szemere Bertalan a nemzeti vagyon visszaszerzéséről és védelméről is értekezett az osztrák-magyar viszonylatban, aminek különös aktualitása van, hogy miniszterelnök úr milyen bejelentéseket tett ma délelőtt.

Talán kevesekben tudatosodott még, hogy mennyire aktuálisak ezek a mondatok és mennyire aktuális 1848 és a reformkor szellemiségét idézni, hiszen történelmi felelősségünk van, és elképesztő lehetőségünk van ma, április 12‑e után. A reformkor, a ’48-as szabadságharc óta először állunk úgy, hogy lehetőségünk van a saját erőnkből, a saját akaratunkból újraépíteni a hazánkat. Nincsenek megszálló Habsburg-erők Magyarország területén, nincsenek megszálló román, német, orosz, szovjet vagy különböző más hatalmak Magyarország területén, mint a XX. században, amikor éppen egy rendszerváltáshoz, fordulóponthoz érkeztünk. Mi, magyarok egy békés rendszerváltással értük el ezt a lehetőséget. Magunk alakíthatjuk a sorsunkat. Ez rendkívül felemelő érzés azt hiszem mindannyiunk számára. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Különösen nagy tehát a felelősségünk abban is, hogyan biztosítjuk a magyarok számára, minden magyar számára a hiteles tájékozódás forrását és az információszerzés kereteit. Hiszen ahogy mondtam, a közös ügyeinkben való megalapozott, felelős döntés alapja az állampolgárok tájékozottsága. Az elmúlt években viszont a közmédia hírigazgatósága és a hírügynökség újságírói, szerkesztői -a munkatársak beszámolói és a sajtóban nyilvánosságra került információk alapján ‑ rendszeresen közvetlenül kaptak utasításokat a politikusoktól, a közszolgálati média által közzétett tartalmakat gyakran közvetlenül a Miniszterelnöki Kabinetiroda munkatársai írták vagy kérték. Nem ugyanez történt a Rákosi- vagy a Kádár-rendszerben? Soha többé ilyet! Soha többé nem működhet így a hatalom politikai eszközeként a közmédia Magyarországon.

A most zárószavazásra váró törvényjavaslat ezeket a célokat kívánja a XXI. századi magyar médiaszabályozásban érvényesíteni. A cél kezdettől fogva világos volt: megszüntetni az egypárti felügyeletet, megerősíteni a közmédia függetlenségét, és biztosítani, hogy a médiafelügyelet ne politikai, hanem szakmai és közérdekű szempontok alapján működjön.

Tisztelt Országgyűlés! A sajtó szabadságát és a cenzúra eltörlését célzó törvényjavaslatunk három alapvető területen teremti meg a független tájékoztatás intézményi garanciáit. A javaslat első pillére a közszolgálati médiaszolgáltatás szervezeti átalakítása, egyszerűbb, átláthatóbb és elszámoltathatóbb működést hozunk létre, megerősítjük a közmédia szakmai függetlenségét és a jelenlegi struktúrát, amely a korrupció és a propaganda melegágya volt. A javaslat második nagy pillére a vezetői kiválasztási rendszer teljes reformja. Véget vetünk a pártállami időket idéző egypárti irányításnak. A jövőben a közmédia és a médiafelügyelet irányítását és vezetőit nyilvános, átlátható és szakmai alapú eljárásban választjuk meg, összhangban az európai médiaszabadság-rendelet követelményeivel. A törvényjavaslat harmadik nagy területe pedig a médiafelügyelet reformja. A Médiatanács kiegyensúlyozottabb összetételével, szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokkal és nagyobb nyilvánosság mellett válhat a sajtószabadság és a XXI. századi médiapiac védelmezőjévé.

A részletes vita során számos észrevétel merült föl az ellenzék részéről és a szakma részéről is. Ezek közül többet megfontoltunk és beépítettünk a törvényjavaslatba.

(20.10)

Bővítettük egyrészt a Médiatanács összetételét, lehetőséget biztosítva arra, hogy valamennyi ellenzéki frakció, mindhárom ellenzéki frakció képviseltethesse magát a médiafelügyelet munkájában. Biztosítottuk a közmédia teljes függetlenségét a kormányzattól, meghallva azokat a hangokat, hogy a közmédia átmeneti vezetéséről ne a kormány, hanem az Országgyűlés Művelődési Bizottsága gondoskodjon. A nemzetiségi szószólók kérésére pedig megerősítettük a magyarországi nemzetiségek kulturális és nyelvi érdekeinek védelmét. A civil és szakmai részvétel szélesítése érdekében rövidítettük a független tagok mandátumát a közszolgálati közmédia-testületben, és a jogbiztonság érdekében több lépcsőben léptetjük hatályba az új szabályozást.

Tisztelt Ház! A sajtószabadságért folytatott küzdelem Magyarországon mindig többről szólt, mint a médiáról, arról, hogy a polgárok szabadon tájékozódjanak, és hiteles információk birtokában dönthessenek közös ügyeinkről. Ezért kérem önöket, szavazzák meg holnap a T/200. számú törvényjavaslatot, támogassák a közmédia függetlenségének helyreállítását és a sajtószabadságot, és a cenzúra eltörlését. (Taps a kormánypárt soraiban.)