Dr. Miskolczi Orsolya (TISZA)

DR. MISKOLCZI ORSOLYA, az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság előadója: Köszönöm a szót, alelnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság 2026. június 3. napján kijelölt bizottságként lefolytatta az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló T/53. számú törvényjavaslat részletes vitáját. Megállapítottuk azt, hogy a javaslat megfelel a házszabálynak, majd megvitattuk a képviselői módosító javaslatokat is.

A TISZA már a választások előtt egyértelművé tette azt, hogy kormányra kerülve vizsgálóbizottságokkal tárja fel az elmúlt évek legnagyobb politikai botrányait. Az Országgyűlés ezért első döntései között öt vizsgálóbizottságot hozott létre. Az ellenőrzéshez azonban ‑ ahogy az már előttem is elhangzott ‑ hatékony eszközök kellenek, és a bizottság egyetértett abban, hogy a megfelelő működéshez a szabályokon változtatni kell. Egyetértettünk azzal is, hogy a vizsgálóbizottságok jogköreinek megerősítése mellett a hatékony jogorvoslat is elengedhetetlen a jogállamiság védelme érdekében. Pontosan emiatt a bizottsági ülésen üdvözöltük az előterjesztő nyilatkozatát, amely szerint mögöttes szabályként az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései alkalmazandók.

Tisztelt Ház! A képviselők hosszas vitát folytattak arról, hogy a bizottságok vizsgálatai és a meghallgatások mennyiben befolyásolják a folyamatban lévő büntetőeljárásokat. Egyetértés volt abban, hogy a parlamenti vizsgálatok nem veszélyeztethetik a nyomozást, és üdvözlünk minden olyan megoldást, amely ezt elkerüli.

A vita egyik lényeges kérdése volt, hogy mulasztás esetén a bírság kiszabásának joga a vizsgálóbizottság elnökét vagy a testületet illesse‑e meg. A bizottság végül többségi döntéssel elutasította az erről szóló ellenzéki módosítókat, támogatva az előterjesztőt abban, hogy a döntés joga az elnöké legyen. A bizottság részletesen foglalkozott a vizsgálóbizottság előtti megjelenési kötelezettség elmulasztásából fakadó jogkövetkezményekkel, különösen azzal, hogy a büntető törvénykönyv új tényállásában megfogalmazottak elkövetői körébe beleértendők‑e a mentelmi joggal rendelkezők.

A bizottság egyetértett abban, hogy a vizsgálatok alapján általános érvényű megállapítások tehetők, és a jelentésekben jogalkotási feladatokat is megfogalmazhatunk. Egyetértés alakult ki arról is, hogy az új szabályokat a már létrehozott vizsgálóbizottságok munkájában is alkalmazni kell, tehát annak az öt bizottságnak a munkájában is, amit már felállítottunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság tartalmas egyeztetés után zárta le a részletes vitát, és bár bizottsági módosító javaslat nem született az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság ülésén, a vita során számos olyan, a hatékony munkát segítő szándék kristályosodott ki, amelyek az összegző módosító javaslatban visszaköszönnek, amit már az előbb egyébként meg is ismerhettünk.

Meggyőződésem, hogy a jelenlegi és a jövőbeni vizsgálóbizottságok eredményes munkáját segítő törvényjavaslat fekszik előttünk, amellyel az Országgyűlés ellenőrzési funkciója meg tud erősödni. Kérem képviselőtársaimat, támogassák a javaslat elfogadását. Nagyon köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)