Dr. Kiss Máté Zsolt (TISZA)

DR. KISS MÁTÉ ZSOLT, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2026. június 18. napján megtárgyalta „Az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről” címmel benyújtott T/53. számú törvényjavaslatot.

A bizottság megvizsgálta, hogy a törvényjavaslat megfelel‑e a házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat nem került benyújtásra, ugyanakkor a bizottság ‑ a kormánypárti tagjainak javaslatára ‑ módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg, és 14 igen szavazattal, 7 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül fogadott el.

A módosítások egy része jogtechnikai, ugyanakkor több rendelkezése pontosításra és kiegészítésre került. A módosítás egyértelművé teszi, hogy folyamatban lévő bírósági vagy hatósági eljárás önmagában nem akadálya a vizsgálóbizottság működésének, amennyiben a vizsgálat nem érinti az ügy érdemi eldöntését, valamint nem veszélyezteti az eljárás tisztességes lefolytatását. Megjegyzendő az együttműködésre kötelezett adatszolgáltatási, megjelenési, illetve nyilatkozattételi kötelezettségére vonatkozó szabályok új garanciális rendelkezéseket tartalmazó pontosítása, továbbá hogy az együttműködési kötelezettség megszegése esetén annak tényéről az Országgyűlés ülésén tájékoztatást kell adni.

Az eljárási szabályok körében a törvény egyes kérdésekben az Ákr. rendelkezéseinek alkalmazását írja elő. Kiegészítésre, illetve pontosításra került a jogorvoslatra, valamint a meghallgatási tilalmakra, titoktartásra, önvád tilalmára, forrásvédelemre és jogi képviseletre vonatkozó szabályozás. A vizsgálóbizottság tagjainak lehetőségük lesz különvéleményt vagy kisebbségi véleményt csatolni a jelentéshez. Fontos különbség a Btk. tekintetében, hogy a büntethetőség nem terjed ki a megjelenési kötelezettség megszegésére, csak az adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettségre. Büntethető az is, aki úgy teljesíti kötelezettségét, hogy az a vizsgálat érdemi lefolytatásra nem alkalmas, illetve aki lényeges tényt hamisan állít, elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, és ezzel érdemben akadályozza a vizsgálóbizottság munkáját.

A bizottság a házszabály 46. § (5) bekezdése alapján az általa megfogalmazott módosítást tartalmazó összegző módosító javaslatot nyújtott be.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság által támogatott módosítások közös célja, hogy az Országgyűlés ellenőrző funkciója ne pusztán elvi lehetőség, hanem a gyakorlatban is működő alkotmányos eszköz legyen. A parlamenti vizsgálat akkor tölti be valódi szerepét, ha az együttműködés nem esetleges, hanem világos szabályok szerint érvényesíthető, miközben az érintettek jogait megfelelő garanciák védik. A módosítások ezt az egyensúlyt kívánják megteremteni.

A magyar emberek joggal várják el, hogy akik közpénzről döntenek, állami feladatot látnak el, vagy közbizalmat élveznek, azok szükség esetén számot adjanak döntéseikről és együttműködjenek a parlamenti ellenőrzéssel. Ugyanis a parlamenti ellenőrzés nem formaság, nem politikai díszlet, hanem a demokratikus működés egyik alapvető feltétele. A bizottság által elfogadott módosítások azt az elvet erősítik meg, hogy Magyarországon a közéleti felelősség nem lehet önkéntes vállalás. Az Országgyűlés tekintélyét nem a szankciók adják, hanem az, hogy képes ellátni alkotmányos feladatát, például kérdéseket feltenni, vizsgálni és nyilvánosság előtt feltárni a tényeket. Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a TISZA padsoraiból.)