karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Soltész Miklós (KDNP)

2023-12-12 · 98. ülésnap · felszólalás · 3:23 · Miniszterelnökség államtitkára

napirendi pont: Vita kivételes eljárásban H/6393 A szkíták Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezésről

Szöveg2 634 karakter · 5 bekezdés · JSON

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bizottsági Elnök Úr! Először, amikor ezt a beadványt láttam, én azt hittem, hogy vicc. De mégsem az, valakik komolyan gondolják, még akkor is, ha minden józan ésszel szembemegy az előterjesztésük. Hiszen az egyik, amit nem vesznek figyelembe, hogy Magyarországon most már évtizedek, évszázadok óta 13 őshonos nemzetiség él a magyar nemzet részeként, érdemes is fölsorolni: bolgárok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, romák, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének és ukránok. Őket az Alaptörvény a magyar politikai közösség részeinek és államalkotó tényezőknek is nevezi; ők egyszerre vallják magukat magyar állampolgárnak és az adott nemzetiséghez tartozónak, elfogadják és megbecsülik Magyarország kultúráját, keresztény gyökereit, szokásait, törvényeit; hazánk dolgos és jó polgárai.

Ez az előterjesztés vagy beterjesztés sok mindennel szembemegy, és éppen ezért én csak a Magyar Tudományos Akadémia elnökének hivatalos állásfoglalását tudom ideidézni a szkíták honos népcsoporttá nyilvánításáról. Idézet következik: „Megismerve dr. Pócs Alfréd László magánszemély beadványát a Nemzeti Választási Bizottsághoz a magyarországi szkíta népcsoport honos szkíta nemzetiségként történő elismerése érdekében, továbbá a beadványhoz készült szakértői jelentéseket, az MTA II. osztálya szerint nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényes feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat ‑ mely megnevezés gyűjtőfogalomként több egykori népcsoport etnikumát, nyelvét és kultúráját öleli fel ‑ ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként lehessen elismerni Magyarországon.”

Mindezek alapján a kormány semmilyen körülmények között nem támogatja ezt a törekvést, nem lesz a parlamentben a közeljövőben 14. lehetséges szószólói hely a nemzetiségek számára.

Egy dolgot szeretnék ideidézni: a Törvényalkotási Bizottság elnökének volt egy teljesen jogos felvetése, amelyet egyébként egyöntetűen, ha nem is szavaztak róla, de a jelen lévő bizottsági tagok láthatóan támogattak, hogy fölül kellene vizsgálni ezt a törekvést, miszerint ha ezer ember aláír egy ilyet, és magát bármilyen nemzetiséghez tartozónak vallja ‑ az előbb fölsoroltakon kívül ‑, akkor ezzel az Országgyűlés is és sok mindenki más is foglalkozzon.

Sokkal inkább figyelembe kellene venni a Magyar Tudományos Akadémiának az ilyen jellegű észrevételeit, hozzászólásait, és akkor az megkönnyítené az ilyen késő esti vitáknak a dolgát is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Soltész Miklós — 2023-12-12, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/98-126.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-98-126,
  title = {Soltész Miklós — 2023-12-12, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/98-126.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}