Kanász-Nagy Máté (LMP)

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány családpolitikájával az a legnagyobb baj, hogy érdemalapú és szelektív. Ha valakire két feltétel egyszerre érvényes, akkor támogatják igazán: 1. A kormány által megfelelőnek minősített családtípusba tartozik. 2. A kormány által rendesnek minősített, jól fizető munkája van.

A magyar társadalom összetétele azonban ennél jóval komplexebb, hiszen ott vannak az egyedülálló szülők, a mélyszegénységben élők, az alacsonyabb keresettel rendelkezők, és még sorolhatnánk a lakhatásban érintett családosok körét.

(15.50)

A gazdasági válság és a lakhatási válság őket érinti a legjobban, családok tízezreinek megélhetése van veszélyben, és ez a szám csak növekedni fog a következő években.

A kérdés, hogy a magyar kormány miért csak az alapvetően stabil egzisztenciával rendelkező családokat támogatja, és miért nem terjed ki a családpolitika azon személyekre, akik a legjobban rá lennének utalva a segítségre. Ráadásul a kormány a CSOK Plusszal és a Babaváró hitellel határozottan bünteti a válást, ezzel nagyon szűken meghatározva és kijelölve az ideális család képét.

Ahogy Csák János miniszter úr a Népjóléti Bizottság ülésén megjegyezte: a válás az csapás. A kérdés az, hogy e csapás után miért sújtják további büntetéssel az embereket. A visszafizetési büntetés ugyanis hatalmas terhet ró a családokra, miközben egy válás már önmagában valóban csapás, jelentős egzisztenciális nehézséget is okozhat.

Az érintettek számának mértéke ugyanakkor nem egyértelmű, hiszen az LMP korábbi kérdésére érkezett kormányzati válaszukból tudjuk ‑ idézem -: nem áll rendelkezésre arról adat, hogy mennyi visszafizetés történt a házasságok felbontása és a nem teljesített gyermekvállalás miatt. Ha bevezetnek egy támogatást, akkor miért nem tudják, hogy az milyen hatással jár? Miért nem mérik ezt?

A szelektív családpolitika mellett problémát okoz az is, hogy az elmúlt évek intézkedései mind a magántulajdonra fókuszáltak. Habár Magyarországon még mindig jelentős a saját ingatlannal rendelkezők aránya, nem érdemes figyelmen kívül hagyni, eltagadni azt a tényt, hogy a mai fiatalok, tehát a potenciálisan gyermeket vállalók között egyre nagyobb kihívást jelent az önerő előteremtése is.

A kérdés, hogy mikor fogják érdemben támogatni azokat, akik nem tudnak és/vagy nem szeretnének saját ingatlannal rendelkezni. Mikor fognak olyan érdemi lakáspolitikát folytatni, ami minden, gyermekvállalásban érintett embert figyelembe vesz? Köszönöm szépen, várom a választ. (Taps a DK soraiból.)