karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Nagy Csaba (Fidesz)

2023-12-11 · 97. ülésnap · Ismerteti a bizottság véleményét · 4:46

napirendi pont: Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/6221 Magyarország Alaptörvényének tizenkettedik módosítása

Szöveg4 345 karakter · 12 bekezdés · JSON

NAGY CSABA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. december 7-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország Alaptörvényének tizenkettedik módosítása című T/6221. számú törvényjavaslatot.

(20.40)

Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. évi országgyűlési határozat 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény mint a legmagasabb szintű jogforrásunk 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az eddigi alaptörvény-módosítások rendre olyan módosítások voltak, melyek garantálták Magyarország polgárainak jogbiztonságát, valamint az ország biztonságát. Az utolsó, a tizenegyedik alaptörvény-módosítás 2022. július 25‑e óta hatályos.

Jelen törvényjavaslattal a benyújtók javaslatot tesznek a Magyar Honvédséggel kapcsolatos alaptörvényi rendelkezések módosítására, a digitális állampolgársággal és az idegenrendészeti joganyag változásával összefüggő módosítások Alaptörvényben történő átvezetésére, továbbá a javaslat a szuverenitásvédelem érdekében szükséges kiegészítést, az Alaptörvényben rögzítést is tartalmazza.

A Magyar Honvédség tekintetében a javaslat a honvédség hivatásos állományú tagjai jogállását érintő kérdések szabályozása vonatkozásában a kormánynak eredeti jogalkotói hatáskört állapít meg, és lehetővé teszi azt is, hogy e körben az alapvető jogokat és kötelezettségeket érintő szabályokat ‑ az Alaptörvény más, ehhez kapcsolódó garanciáját megtartva ‑ törvény helyett kormányrendelet rendezze.

Rögzítésre kerül továbbá, hogy a jogalkotással összefüggésben szakszervezet nem hozható létre, az egyéb érdekképviseleti szervezetekre vonatkozó szabályokat pedig szintén kormányrendeleti szabályozás tartalmazza.

Kiemelendő ugyanakkor, hogy a Magyar Honvédség működésére vonatkozó sarkalatos törvényi szabályozási kötelezettséget a módosítás nem érinti. A digitális állampolgársággal kapcsolatban az Alaptörvény 26. cikkének kiegészítése mögött az a felismerés áll, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlődése életünk gyökeres átalakulását hozza magával.

Az állam és a társadalom kapcsolatának digitális térbe helyezése, a modern kormányzati digitális felületek és szolgáltatások létrehozása érdekében az Alaptörvény módosítása a következőkről rendelkezik. A digitális állampolgársággal kapcsolatban rögzíti, hogy az ügyek digitális intézéséhez az állam mindenki számára egy egyedi, tartós azonosítót biztosít, amely általánosan használható, és mindenki önként döntheti el, hogy használja-e. Ezenfelül maga az Alaptörvény ad a digitális ügyintézéssel összefüggő adatkezelésre vonatkozó kormányrendeleti felhatalmazást.

Az idegenrendészeti joganyag újraszabályozása miatt szükséges a választójog kapcsán a „huzamos tartózkodásra jogosultság” terminológia bevezetése az Alaptörvénybe. Végül pedig a javaslat támogatja a demokratikus elszámoltathatóságot, a szabad és tisztességes választásokat azáltal, hogy egy olyan szerv létrehozását irányozza elő, amely tevékenységével hozzájárul Magyarország alkotmányos önazonosságának védelméhez. E független szerv az állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba való külföldi beavatkozásokat, valamint a választási folyamatok befolyásolására irányuló, külföldről támogatott tevékenységeket hivatott vizsgálni.

Erre azért van szükség, mert olyan történt 2022-ben, ami a rendszerváltozás óta nem fordult elő Magyarországon. Hazánkban volt egy közmegegyezés, hogy külföldről parlamenti választásokon induló politikai pártok nem fogadnak el pénzt. Voltak viták, de minden politikai szereplő betartotta, a baloldal azonban 2022-ben ezt megszegte, kiskapukat használt ki, és ezzel több mint 4,5 milliárd forintnyi dollár gurult be a pénztárcájukba, amelyet arra költöttek, hogy befolyásolják a parlamenti választásokat, ezzel negatívan befolyásolják hazánk önállóságát.

Önmagában ez világbotrány. Ez indokolta azt, hogy tekintsük át a törvényeket, és a kiskapukat azonnal bezárjuk. Ezt kell az Alaptörvényben is rögzítenünk. Mindezek tekintetében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Nagy Csaba — 2023-12-11, Ismerteti a bizottság véleményét. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/97-325.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-97-325,
  title = {Nagy Csaba — 2023-12-11, Ismerteti a bizottság véleményét},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/97-325.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}