Dr. Salacz László (Fidesz)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! November első napjaiban véget ért az úgynevezett Hunnia-per vagy más néven Budaházy-ügy. 13 évig tartott a bírósági eljárás; a 15-16 évvel ezelőtti cselekmények miatt 2010-ben emeltek vádat.

Az első ítéletre hat évet kellett várni, majd a megismételt eljárás hét évig tartott. A köztársasági elnök tavaly decemberben kegyelmet adott az ügy hét vádlottjának, mert, ahogy fogalmazott: sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni. Döntését úgy indokolta, hogy „az eljárás további elhúzódása” az elnöki kegyelemben részesítettek számára „aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetésekhez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.”

A köztársasági elnöki közlemény azzal zárul, hogy „az úgynevezett Budaházy-ügy is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások észszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Felhívom a jogalkotó és a jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében.”

Tisztelt Államtitkár Úr! A közelmúltból is ismerünk olyan eseteket, amikor viszonylag egyszerű megítélésű, csak jogi mérlegelést igénylő polgári perek évekig húzódnak. A közbeszédben csak tanárpereknek nevezett eljárások még csak az előkészítő szakasznál járnak, a több mint egy évvel ezelőtti elbocsátások ügyében a bíróság még nem jutott el az érdemi tárgyalásig; az elsőfokú ítélet csak jövőre várható, és a fellebbezéseket is figyelembe véve jó, ha két éven belül befejeződik annak a kérdésnek az eldöntése, hogy aki megtagadja a munkavégzést, az elbocsátható-e.

Az elmúlt években a kormány az igazságügyi miniszter javaslatára több, eljárást gyorsító törvénymódosítást is az Országgyűlés elé terjesztett, és a parlament új polgári és büntetőeljárási törvényeket fogadott el, amelyek, legalábbis elvben, a bírósági eljárásokat felgyorsították. A bírósági szervezet vezetői az Országgyűlésnek benyújtott éves beszámolóikban előrehaladásról, az elhúzódó perek számának csökkenéséről beszélnek, és a számok valóban szépek.

De akkor miért van még mindig rengeteg panasz a bírósági eljárások hosszára? Az Igazságügyi Minisztérium beszámolóiból tudjuk, hogy a magyar állam évente milliárdos nagyságrendű kártérítéseket fizet ki a strasbourgi bírósághoz fordulóknak, a legtöbb magyar ügy a bírósági eljárások elhúzódása miatt van. Ebből a panaszból van a legtöbb Magyarország ellen. Közben pedig azt hallgatjuk Brüsszelből, hogy erősítenünk kell a bíróságok függetlenségét, meg hogy nincs minden rendben az igazságszolgáltatásunkkal. Államtitkár Úr! Az nem tartozik hozzá a jogállamisághoz, hogy a bíróságok ne üljenek évekig egy-egy ügyön? Az csak bennünket, magyarokat érdekel, hogy a független bíróságok hogyan dolgoznak?

Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat: mit tesz a kormány azért, hogy ne húzódjanak el a bírósági eljárások évekig? Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)