Dr. Latorcai János (KDNP)

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy dologról még föltétlen kellene beszélni az ombudsmani beszámolóval kapcsolatban, mégpedig a tavalyi évnek a rendkívüli meleg időjárásáról, azzal, hogy a lehető legaszályosabb és legmelegebb év volt, ami a mai életünkben nyomon követhető volt. Ez nemcsak a lehullott csapadék mennyiségében, amit mindenki láthatott a folyók rendkívül alacsony vízszintjében, de a rendkívüli meleg napok számában is nagyon erős volt.

Mindannyiunk számára érzékelhető volt a hazai vízkészletek megcsappanása, és különösen fájdalmas volt a felszín alatti vizek ‑ amelyek számunkra a legfontosabbak, hisz az ivóvízkészletünket határozzák meg ‑ veszélyeztetése. Jól példázza ezt, hogy egyes területeken, egyes települések esetében vízkészlet-korlátozást, vízfogyasztási korlátozást is életbe kellett léptetni. Többek között erre utalt világviszonylatban is a tavalyi víz világnapja alkalmából az ENSZ által megfogalmazott jelmondat is: láthatóvá tenni a láthatatlant, azaz pontosan azokat a vízkészleteket, amelyek a föld alatt helyezkednek el. Ez az Alaptörvény P) cikkével összhangban kimondja, hogy közös örökségünknek, így a vízkészletnek a védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése közös feladatunk, ez célként fogalmazza meg, hogy mindennapi gondolkozásunk részévé váljon a tiszta, iható, mindenki számára elérhető víz.

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesre e téren külön feladat hárult és hárul, hiszen mindennap az ombudsmani munkához képest talán az ő esetében a leghangsúlyosabb a stratégia jellegű, inkább javaslattevő szerep. Ennek szellemében a vízvédelem kérdését a középpontba állítva, munkatársaival vizsgálta és véleményezte Magyarország elkövetkezendő évekre érvényes közös agrárpolitikájának stratégiáját is a 2023-tól ’27-ig terjedő időszak vonatkozásában. A fő cél ez esetben, hogy a táji adottságokhoz alkalmazkodva a táji diverzitást fenntartó és javító mezőgazdasági gyakorlatok támogatása legyen az elsődleges, és csak ezt követően célszerű az öntözött területeknek a növelése. A klímaváltozással kapcsolatos előrejelzések túlnyomó többsége szerint nem is annyira a csapadékmennyiség csökkenése, sokkal inkább annak extrém eloszlása és az azzal járó hatásmechanizmus fog majd problémát okozni. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az aszály okozta problémák kezelése mellett az árvíz és a belvíz kezelése, valamint a vízvisszatartás ügyében is képesek legyünk előre lépni, hiszen ‑ mint ahogy az ismert ‑ jelenleg több víz folyik ki hazánkból, mint amennyi ide befolyik.

Mindezek kezelése, megelőzése komplex szemléletű stratégiai terv megalkotását és gyakorlati alkalmazását teszi szükségessé, melynek során az Országgyűlés kifejezetten számít a jövőben is az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalára és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes szakmai munkájára. És ezzel kapcsolatban tisztelettel csak meg szeretném köszönni az eddig e tekintetben végzett munkájukat. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)