Dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz)

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő törvényjavaslat módosítja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt.

A törvényjavaslat célja a közbeszerzési eljárások és az azokkal összefüggő jogorvoslatok hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb lefolytatásának jogalkotói részről történő elősegítése, összhangban a kormány által elfogadott, a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről szóló cselekvési tervvel. Így a törvényjavaslat a közbeszerzési verseny élénkítéséhez járulhat hozzá.

A jelen törvényjavaslat elfogadásával az Európai Parlament és a Tanács 2020/2092. rendelete szerinti kondicionalitási eljárásban az Európai Bizottság elé tett vállalások részét képező akcióterv egyes intézkedéseit hajtja végre. Az előterjesztő figyelembe vette az Integritás Hatóság 2023. éves elemző integritásjelentésében megfogalmazott, valamint az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény által létrehozott korrupcióellenes munkacsoport egyes javaslatait, valamint a gyakorlat igényeit az eljárások nagyobb rugalmasságára vonatkozóan.

Tisztelt Ház! Az illetékekről szóló törvény módosításának célja a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseivel szembeni közigazgatási perben fizetendő illetékek megállapítása esetén az egységes jogalkalmazási gyakorlat megteremtése. A módosítással az illeték mértékére az illetéktörvény 45/A § (1) bekezdése alapján a közigazgatási perekben irányadó mérték lesz egységesen alkalmazandó, ahogy államtitkár úr is elmondta az expozéjában, azaz 30 ezer forintos illeték megfizetése mellett teszi lehetővé a bírósági jogorvoslatot.

A törvényjavaslat szerint a közbeszerzési eljárás, illetőleg a közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megállapítható legmagasabb összege csökken mind az uniós értékhatár feletti, mind az az alatti közbeszerzési eljárások esetében. Az eljárást megindító felhívással és közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatos jogorvoslat esetén a díjakat a módosítás 50 százalékkal csökkenti a díj minimumának fenntartása mellett, ezzel segítve az ajánlatkérők esetleges versenykorlátozó előírásaival szembeni fellépést.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet segíti az átláthatóságot is. Ennek szellemében javítja a közbeszerzési adatokhoz való hozzáférést. A Közbeszerzési Hatóságnak közzé kell tennie valamennyi öntisztázási kérelem tárgyában hozott határozatát, így az elutasító határozatokat is, továbbá a szerződés megszüntetésének, felbontásának, érvénytelensége megállapításának vagy hatálybalépése elmaradása rögzítésének törvényi előírása az elektronikus közbeszerzési rendszerben javítja a közbeszerzésekkel kapcsolatos adatok elérését.

A bírósági ítéletek kézbesítése a közbeszerzésekért felelős miniszter számára a jövőben lehetővé teszi majd a jogorvoslatokra vonatkozó információk hatékonyabb elemzését, ami a közbeszerzések hatékonyságát mérő teljesítménymérési keretrendszer működését segíti.

A jogszabálytervezet a gyorsabb és hatékonyabb közbeszerzési bírálatot is ösztönzi, 180 napról 150 napra csökkenti azt az időtartamot, amelyet követően az ajánlatkérő már nem fejezheti be az eljárást eredményesen akkor, ha a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn. Ez a gazdasági szereplők oldalán az ajánlattételkor nagyobb kiszámíthatóságot is eredményez.

Szigorodnak az előzetes vitarendezés szabályainak megsértése esetére irányadó szankciók is. A közbeszerzés becsült értékének 10 százalékát kitevő bírság helyett 15 százalékos mértékű bírság kiszabása is lehetővé válik, ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek, és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban nem küldi meg az álláspontját és intézkedést sem tesz.

A jogalkotó szándéka az eljárások rugalmasabb lebonyolítását segítő változások bevezetése, a közbeszerzési eljárás egyes részeinek önálló kezelését biztosító törvényi lehetőségeik bővítése. Ennek keretében az ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzést az egyes részek tekintetében külön időpontban is közzéteheti, illetve megküldheti az ajánlattevők részére. Így lehetővé válik, hogy abban az esetben, ha az eljárásnak csak egyes részeiben jelentkezik valamilyen akadály a bírálat során, amely hátráltatja az eljárás befejezését, a nem érintett részek tekintetében sor kerülhet az eljárás befejezésére és szerződéskötésre.

A jelenleg alkalmazott szigorú jogértelmezés rugalmasabbá tétele érdekében változik az a szabály, amely a közbeszerzési dokumentumok ajánlattételi határidő előtti módosítását korlátozza. A jogalkotó folyamatosan figyelemmel kíséri a hatályos rendelkezések alkalmazását, a gyakorlat által indokolt módosításokat elvégzi, így az eljárás eredményeiről szóló tájékoztató megküldésének határidejét 3 munkanapról 20 napra javasolja emelni.

A nemzeti eljárásrend alkalmazása alóli kivételek közé beépül a személyszállításhoz kapcsolódó menetjegyek és bérletek beszerzése. Ezt egyébként jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szabályozza, amelyet a javaslat természetesen hatályon kívül helyez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében a módosítások célja a hatékony és szabályos jogalkalmazásnak, valamint a jogorvoslati eljárások könnyebb kezdeményezésének az elősegítése, az adatok jobb rendelkezésre állásának biztosítása, illetve szükség szerint a törvény szövegének technikai kiigazítása.

Mindezek ismeretében úgy vélem, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)