Dócs Dávid (Mi Hazánk)

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Csak röviden szeretnék hozzászólni, hiszen Kósa képviselőtársam is arra ihletett, hogy osszam meg önökkel magvas gondolataimat. Hiszen valóban, még a Bokros-csomag idején én nem voltam polgármester, sőt még talán a csattogós lepkét tologattam, ám ha visszanézünk az időben, akkor az elmondható, hogy az önkormányzatiságra nem az volt jellemző az elmúlt három évtizedben, hogy a jobbnál jobb időszakok váltották egymást, hanem a rosszabb és a kevésbé rossz időszakok kora volt ez.

Kósa képviselő úrral abban teljesen egyet tudok érteni, hogy nem lehet minden önkormányzatot egy kalap alá venni, hiszen teljesen más a vagyoni helyzetük, teljesen más az eladósodás mértéke, teljesen más okból adósodtak el ezek az önkormányzatok. Éppen ezért ezekben különbséget kell tudni tenni, és ugyanúgy, ahogy mondjuk, a tiszteletdíjak és a javadalmazások is egy sávos rendszerben vannak megszabva az önkormányzatoknál, ugyanúgy fontos megszabni, mondjuk, azt is, hogy valamilyen szinten fontos a kistelepüléseknek növelni a forrásait és a normatíváját, hiszen egészen egyszerűen az elmúlt években tapasztalható áremelkedések és kiadások mértékét nem követte le ez az állami normatíva. Ezért egész egyszerűen a legtöbb kis és közepes nagyságú önkormányzat a működésképtelenség felé táncol. Na, nem jószántukból, hanem azért, mert egész egyszerűen a lehetőségek sajnos efelé kényszerítik őket.

Azt gondolom, ezt a kormánynak felül kellene vizsgálnia, szükséges lenne ez a felülvizsgálat, hiszen el kell dönteni, hogy a jövőben meghagyjuk az önkormányzatok önállóságát ‑ amiről kellene hogy szóljon ez a műfaj ‑, avagy megpróbáljuk központosítani őket, vagy tényleg egy gyám alá helyezni őket, hiszen ez a probléma nem az önkormányzatok 1 százalékát érinti, hanem igen nagy százalékát érinti. Majd ennek az évnek a végén fog kiderülni, hogy egészen pontosan hány százalékát, hiszen most az év végéhez közeledvén elég sok önkormányzat vakarja a fejét, ugyanis egész egyszerűen az az adósságcsapda, amit említettem a felszólalásomban, egyre csak nő, és egyre csak görgeti maga előtt a legtöbb önkormányzat. Erre kell valamilyen megoldást találni; én javaslom, hogy talán egy újabb adósságrendezéssel, ugyanakkor, amikor annak a szabályát is lefektetik, hogy hogyan kell a jó gazda gondosságával és módján egy önkormányzatot vezetni.

A túlkapásoktól tehát értelemszerűen meg kell tisztítani az önkormányzatiságot, de a működésképességüket fent kell tartani, úgy gondolom, minden körülmények között, teljesen függetlenül attól, hogy hány fős egy önkormányzat, hiszen az ott élőknek ez az önkormányzat adja az első fokú támaszt, éppen ezért a működésükre kiemelten nagy figyelmet kell fordítani. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)