Steiner Attila

STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló Euratom tanácsi irányelv átfogóan szabályozza a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelését. Ez az irányelv előírja az erre vonatkozó tagállami nemzeti politika, nemzeti program, vagyis a nemzeti keretrendszer létrehozását és annak rendszeres felülvizsgálatát.

A nemzeti politikák kapcsán szükségesnek tartom felhívni a figyelmet arra, hogy az atomerőművek az Európai Unió által is elismerten tiszta energiát termelnek, így működésük nélkülözhetetlen a klímavédelmi célok teljesüléséhez. A nukleáris kapacitások által biztosított megbízható rendelkezésre állás jelenti az ellátásbiztonságunk egyik alapkövét, a szén-dioxid-kibocsátás nélküli áramtermelésük pedig hazánk emissziócsökkentési céljainak elérését szolgálja.

Magyarország villamosenergia-termelésének közel felét jelenleg a karbonsemleges nukleáris energia adja. A Paksi Atomerőmű immáron 40 éve látja el Magyarország lakossági és ipari fogyasztóit biztonságos, olcsó és egyben környezetbarát villamos energiával, illetve lehetővé teszi a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartását is. Paks évente önmagában 14 millió tonna szén-dioxid-kibocsátástól mentesít, és ez jelentősen hozzájárul a zöldátálláshoz, illetve klímapolitikai céljaink, így a hazánk által is vállalt karbonsemlegesség 2050-re kitűzött eléréséhez.

Összehasonlításképpen azt is szeretném megjegyezni, hogy a teljes magyar közlekedési szektor egy év alatt 12 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, maga Paks pedig 14 millió tonna szén-dioxid-kibocsátástól mentesíti az országot. Ezenfelül pedig, ha Paks II. is megépül, akkor az új reaktorok további 17 millió tonna szén-dioxid-kibocsátástól fogják mentesíteni hazánkat, és így az atomenergiának köszönhetően éves szinten összesen 4,5 milliárd köbméter földgáz energetikai célú elégetését tudjuk majd megspórolni.

(16.00)

A Nemzetközi Energia Ügynökség is rávilágít arra, hogy a dekarbonizációs célok megvalósítása érdekében ‑ a hatékonyság javítása és a megújuló energiával kapcsolatos beruházások jelentős növelése mellett ‑ szükség van az atomenergia alkalmazására is.

Az atomenergiáról szóló törvény 5/B. §-a előírja, hogy a nemzeti politikát ötévente felül kell vizsgálni, és a nemzeti politika első felülvizsgálata 2020-ban le is zajlott. A következő felülvizsgálat 2025-ben lenne esedékes, azonban álláspontunk szerint indokolt a nemzeti politika soron kívüli felülvizsgálata a következő okokból.

Elsőként szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy az Országgyűlés tavaly év végén nagy többséggel hozott döntésében elfogadta a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos határozatát, amely az ország energiaszuverenitási, klímavédelmi és egyben ellátásbiztonsági céljait is szolgálja. A további üzemidő-hosszabbítás előkészítése, illetve az egyes létesítmények üzemidő-hosszabbítása hatással van a létesítmény üzemeltetési időtávlatára, ezért szükséges, hogy azt beépítsük a nemzeti politikába is.

További fontos fejlemény, hogy az Országos Atomenergia Hivatal engedélyt adott a Paks II. Atomerőmű részére a paksi telephelyen létesítendő atomerőművi blokkok létesítésére; illetve át kell vezetni a nemzeti politikában azt is, hogy az Országos Atomenergia Hivatal 2022. év elejétől egy önálló szabályozó szerv, kiegészítve a jogállására vonatkozó rendelkezésekkel, valamint a jogalkotási feladataival.

Szeretném továbbá önöket arról is tájékoztatni, hogy 2022 tavaszán egy nemzetközi szakértői csoport látogatott Magyarországra, és megvizsgálta hazánk hulladékkezelési gyakorlatát. A közel kéthetes, úgynevezett ARTEMIS nemzetközi szakértői felülvizsgálat megállapította, hogy Magyarország átfogó, kiterjedt és jól működő rendszert dolgozott ki és működtet jelenleg is a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos és hatékony kezelésének fenntartása és annak továbbfejlesztése érdekében. A szakértői csoport külön jó gyakorlatként azonosította a kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló tároló biztonságának növelése terén mutatott magyar teljesítményt.

Kiemelten fontosnak tartjuk továbbá a helyben élő lakosság tájékoztatása mellett a létesítmények közvetlen környezetén túlmutató regionális és országos programokat is, amelyek hozzájárulnak az atomenergia társadalmi elfogadottságának növeléséhez, illetve az átláthatóság további biztosításához. Ezért is javasoljuk ezzel kiegészíteni a nemzeti politika egyik alfejezetét.

A tartalmi javaslatok közül szeretném még kiemelni, hogy átvezetésre kerültek az Atomenergia Hivatal már említett jogállásváltozása miatt szükséges módosítások; továbbá kiegészül a javaslat a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló tárolói létesítéssel kapcsolatos feladatokkal.

Emellett pedig a finanszírozás és a források területén a javaslat feladatul szabja a nemzeti politikában, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítására tekintettel értelemszerűen felül kell vizsgálni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetési kötelezettségre vonatkozó időszakot is, és ezzel összhangban aktualizálni kell a közép- és hosszú távú tervekben meghatározott hosszú távú feladatok ütemezését is. Kiegészül továbbá azzal is a nemzeti politika, hogy az atomerőmű Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetésére vonatkozó számítási módszertant is felül kell vizsgálni, és azt be kell építeni a nemzeti programba; illetve a tisztelt Ház előtt folyamatban lévő atomtörvény-módosítással összhangban bevezeti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő eseti befizetés jogintézményét is.

A politika ezen túl feladatul szabja, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása miatt keletkező többlet kiégett üzemanyag mennyiségéhez igazítsuk a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítési koncepcióját is; illetve „A radioaktív hulladék elhelyezésének politikája” alfejezetben indokolt a nagyon kis aktivitású hulladékok szeparált elhelyezéséről gondoskodni és az erre alkalmas tároló létesítésével kapcsolatos feladatokat rendezni.

A nukleáris létesítmények üzemeltetésének időtávlata kapcsán a javaslat kiemeli, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítását figyelembe kell venni, illetve hogy az oktatóreaktor 2027-ben időszakos biztonsági felülvizsgálatra készül, az üzemeltetésével viszont 2037-ig számolunk; illetve a kutatóreaktor üzemidő-hosszabbítása is folyamatban van, és az üzemidő-hosszabbítás esetén a leszereléssel a 2030-as évtized első felében számolni kell.

Emellett pedig, ahogy említettem, a nyilvánosság biztosítása nagyon fontos feladat, így az információs technológiák széles körű elterjedése okán a létesítmények közvetlen környezetén túlmutató programok fontosságát is javasoljuk beemelni a politikába.

Mindezek tekintetében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatot szakmai javaslataikkal, illetve majd a szavazatukkal is támogassák, annak érdekében, hogy hozzájáruljunk az atomenergia biztonságos, hosszú távú alkalmazásához, amely lehetővé teszi azt, hogy hazánkban a villamosenergia-termelés továbbra is biztos, olcsó és fenntartható módon biztosított legyen. Köszönöm szépen a figyelmet. (Bánki Erik tapsol.)