Dr. Fónagy János (Fidesz)
2023-11-20 · 90. ülésnap · interpelláció szóban megválaszolva · 4:09 · Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkáraSzöveg3 324 karakter · 9 bekezdés · JSON
DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Brüsszel valóban számos területen visszaél a hatalmával, különösen akkor, amikor teljesített gazdasági elvárásokat önkényes politikai szempontok szerint mérlegel. Visszaél akkor is, amikor ránk akarja kényszeríteni az extraprofitadó, a rezsitámogatás és a kamatstop megszüntetését.
A kormány vállalta, hogy megvédi a családokat, a munkahelyeket, a gazdaságot, egy számjegyűre csökkenti az inflációt. A kormány beavatkozása nélkül százezrek mentek volna tönkre. A magyar gazdaság ellenálló képességét, erejét tükrözik a munkaerőpiaci adatok: jelenleg több mint 4,7 millióan dolgoznak, a munkanélküliségi ráta 4 százalék alatt van, az Unióban a hetedik legkedvezőbb eredmény a regisztrált munkanélküliek száma. Aki tud és akar dolgozni, az el tud helyezkedni, ráadásul egyre magasabb bért kap.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának november 16-ai megállapodása alapján a felek, egy szakszervezet kivételével ‑ egyébként meggyőződésem szerint politikai okokból történő távolmaradása miatt ‑, aláírták a munkaadók és a munkavállalók megállapodását, mely szerint decembertől a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedik. A minimálbér és a garantált bérminimum több mint három és félszeresére növekedett a Gyurcsány-korszakhoz képest. Idő előtt teljesítette a kormány a vállalását az infláció ügyében, amely októberben 9,9 százalék volt, a GDP pedig Európában az egyik legnagyobb mértékben nőtt negyedéves alapon. Így nyugodtan és bizakodással mondhatjuk, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés éve lesz.
A most indult nemzeti konzultációban a kormány három olyan gazdasági intézkedésről várja a lakosság véleményét, melyekkel kapcsolatban Brüsszel támadja országunkat: mit jelentene hazánknak a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofitadó megszüntetése, és miért akarja Brüsszel ezeket eltörölni.
Az Európai Bizottság elhibázott stratégiai és hibás szankciós politikája példátlanul súlyos energia- és energiaár-válságot okozott egész Európában. Ezzel együtt az Európai Unióban a gáz és az áram ára Magyarországon ma a legkedvezőbb a lakossági fogyasztók számára.
A kormány 2021 végén döntött úgy, hogy a változó kamatozású hitelek törlesztése egy korábbi kamatszinten történjen, és ne az azóta megemelkedett kamatokon. Az intézkedéseknek köszönhetően a lakossági kamatstop eddig 380 ezer családot védett meg a magas kamatokkal szemben; az ügyfelek számára összességében átlagosan 420 ezer forint törlesztőrészlet megtakarítását eredményezte.
Felléptünk az árspekuláns multik indokolatlan áremeléseivel szemben. Egy ország gazdasága számára nemcsak a vállalatok, hanem a háztartások és a családok működése, jelentős ársokktól való védelme is fontos. Tavaly és idén évente 1000-1100 milliárd forintos extraprofitadó finanszírozza a rezsicsökkentést, azaz a legfontosabb árstopot, mellyel az online árfigyelő rendszer és a kötelező banki szankciók mellett védjük a családokat.
Mindezeket veszélyeztetik a brüsszeli intézkedések, ezért ezek megvédését tartjuk a legfontosabbnak, és ezek megerősítését várjuk a napokban indult lakossági felmérésünktől is. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(15.50)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Fónagy János — 2023-11-20, interpelláció szóban megválaszolva. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/90-84.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-90-84,
title = {Dr. Fónagy János — 2023-11-20, interpelláció szóban megválaszolva},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/90-84.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}