{"cycle": 42, "id": "90-224", "date": "2023-11-20", "ulnap": 90, "seq": 224, "speaker": "Ander Balázs (Jobbik)", "p_azon": "a716", "faction": "Jobbik", "kind": "Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése", "role": null, "event": "Bizottsági jelentések vitája T/5387 A Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény végrehajtásáról", "iromany": "T/5387", "duration_s": 721, "position": null, "chars": 9623, "paragraphs": ["ANDER BALÁZS, a Költségvetési Bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2022-es büdzsé végrehajtásával kapcsolatos törvényjavaslat költségvetési bizottsági kisebbségi véleményeként azt tudom elmondani, hogy noha a Pangloss mesteri alapelveket követő kormánypárti narratíva szerint a lehetséges kormányzatok legjobbikának irányítása alatt élünk, és gyakorlatilag minden rendben van vagy legalábbis jófelé halad, ezzel ellentétben a Jobbik-Konzervatívok véleménye más, és ezért a 2022-es költségvetés végrehajtása miatt sok dicséret nem illeti részünkről sem a kormányt.", "Azt viszont kormánypárti oldalról még a zárszámadásban is elismerték, hogy összességében mintegy ezermilliárdos tervezési hiba csúszott a költségvetésbe, mert hibásan mérték fel a makrogazdasági folyamatokat. Ha példának okáért az inflációs és a kamatpályát nézzük, akkor ezeknél 550 milliárd forintnyi összeget tévedtek a tervezés során. Amit 2021-ben elfogadtunk, végül nagyon nem hasonlít a most tárgyaltra, hiszen időközben rendeleti úton hatvanszor módosították az eredeti büdzsét, mintegy 2693 milliárd forintnyi összeget, a kiadási főösszeg majdnem tizedét átmozgatva. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 6 nap és 18 óránként kellett hozzányúlni a költségvetéshez. Ennek ellenére nincs felelőse a magyar embereket roppant súlyosan érintő problémáknak.", "A forint euróhoz viszonyított árfolyama nem valamiféle elháríthatatlan külső adottság, tragikus vis maior miatt vált a 2010. esztendőben tapasztalt 266-os szintről mostanra 380 körülivé. Őszinte magyarázatot itt is hiába várnak a magyar családok a kormánytól vagy az MNB-től, akárcsak az úgynevezett háborús infláció kapcsán.", "Amellett, hogy az árfolyamgyengülés és az infláció mindent átírt, volt egy másik hozadéka, hiszen a megugró árak megugró áfabevételeket jelentettek a kormányzat számára. Csakhogy ez más olvasatban a magyar családokra kivetett ezermilliárdos kormányzati különadóként is felfogható.", "Az infláció kapcsán is elképesztő erőfeszítéseket tett az állami propaganda, hogy azt egy az egyben az orosz-ukrán háborúra kenjék. Arra viszont már nincs érdemi válasz, hogy máshol, például Romániában akkor miért jóval alacsonyabb a pénzromlás mértéke, mint nálunk.", "Arra is hiába várják a választ a magyar családok, hogy miként fordulhatott elő egy alsó hangon is 40 százalékos élelmiszerár-infláció egy olyan alapvetően kiváló agráradottságokkal rendelkező országban, mint hazánk, és kerülhettünk be horribile dictu a legrosszabb számokkal rendelkező államok TOP 10-es szégyenligájába. Az ígéretek szerint lassan be kellene érnünk Ausztriát, de mostanra egy folyószámlával bíró átlagos magyar polgár 40 ezer forintnyi mínusszal zárja a hónapot, és a családok több mint 40 százaléka számára igen súlyos vagy megoldhatatlan gondot jelentene egy elromlott háztartási gép cseréje, mert ennyi megtakarítással sem bír, azt ugyanis felzabálta az infláció.", "A gyengülő forintárfolyam, valamint a brutális államadósság miatt befizetendő extraadók legfőképpen a gyermekes családokat nem kímélik. A 27 százalékos rekordáfa még a gyermekneveléshez szükséges cikkeken ‑ pelenka, bébiétel ‑ is ott vannak, és nyugodtan nevezhetjük egyfajta büntetőadónak, ami egyre lejjebb löki Magyarországot azon a demográfiai lepusztulási lejtőn, aminek következtében pár évtized múlva jó, ha 7,5 millióan leszünk, és amely népesedési csődhelyzet olyan brutális társadalmi problémákat fog eredményezni, amibe ugyan jobb bele sem gondolni, de mégis egyre inkább muszáj lesz.", "Messzemenően támogatjuk a saját sorsukért felelősséget vállaló, többgyermekes nagycsaládok széles körű támogatását, de demográfiai fordulatot elérni csak akkor lehet, ha üzennek-üzennének a még gyermekteleneknek, illetve azoknak, akiknek már van gyermekük és vágynának egy másodikra is, de a szülőföldön való boldogulás nehézségeit látva ettől elriadnak.", "A kormányzati tervek 5400 milliárd forintnyi áfabevételt vártak, ehelyett 6800 milliárd folyt be a büdzsébe. A Jobbik-Konzervatívok véleménye szerint egy ekkora pluszösszeg csupán ötödéből is meg lehetett volna oldani a másfél évtizede befagyasztott családi pótlék megduplázását, amely kiegészítő összeg családi kártyára érkezhetett volna.", "De szükségesnek érezzük egy állami hátterű bérlakásépítési program beindítását, vagy példának okáért az úgynevezett kalandvágyból még nem külföldre kényszerült munkanélküliek ingyenes átképzését, hogy a munkaerőhiányra hivatkozva ne azon morfondírozzanak, hogy miként hozzanak hazánkba 2030-ig 500 ezer új munkást, a harmadik világ ázsiai migránsmunkásait, akik igenis elveszik a magyarok munkáját, de ha nem, akkor meg a béreket törik le. Azzal, hogy a kormány könnyűvé tette az ázsiai migránsmunkások behozatalát, igen veszélyes folyamatoknak ágyaz meg. A magyar dolgozók lecserélése mindenesetre semmiképpen sem nemzeti érdek.", "Szólni kell az államadósság alakulásának negatív tendenciáiról is. Az elmúlt 13 év alatt nem sikerült megoldani ezt a problémát. A balliberális időszak végén évente kamatteherként kilapátolt ezermilliárd forint mostanra 2100 milliárd fölé ugrott, és egyes piaci elemzők prognózisa szerint ez az elkövetkezendő években akár 2500-3000 milliárd forintra is emelkedhet. Külön aggasztó, hogy a devizarész, tehát a külföldnek való kitettség is növekszik. A magyar életerőt folyamatosan apasztó döbbenetes államadósságsarc nagyságát jól érzékelteti, hogy az egész oktatási rendszerre költ annyit a magyar állam, mint erre a költségvetési tételre. Ha bölcs és előrelátó politikával sikerülne ezt a kiadási tételt a felére csökkenteni, lenne lehetőség az egészségügy hathatós rendbetételére, a nemzetstratégiai ágazatnak tekinthető és a magyar jövőt jelentő oktatási szektor fejlesztésére, de kézzelfogható mértékű bérlakásépítési programra vagy éppen az általunk többször javasolt családi kártya bevezetésére is. Ehhez azonban a magyar gazdaságot patrióta, szuverén pályára kellene állítani, hogy az végre ne legyen olyan mértékben kiszolgáltatva a külföldi szereplők irányába, mint jelenleg. Külső megoldás helyett ‑ nyugati multik vagy kínai cégóriások ‑ végre bízni kellene a magyar emberekben.", "A szülőföldön való boldogulás joga minden honfitársunknak megjár, azonban a tárgyalt zárszámadás is alátámasztotta, hogy a tavalyi költségvetés nem erről szólt. Az a szavazatvásárlásról, a szavazók megtévesztéséről szólt. Azt a fikciót próbálták elhitetni az emberekkel, hogy a magyar gazdaság és költségvetés remek formában van. Sajnos erről gyorsan lehullott a lepel, mert év végére a gazdasági növekedés eltűnt, recesszióba fordultunk, megugrott az infláció.", "(18.50)", "Érdemes megnézni a számokat, hogy mihez is vezetett a gazdaságpolitikájuk. Tény, hogy a tervezett 3 százalék helyett 14,5 százalék lett az infláció, ez pedig az emberek életszínvonalát is drámai módon befolyásolta. Az is tény, hogy a pénzforgalmi deficit a tervezett 3152 milliárd helyett 4672 milliárd forint lett, ami 48 százalékos túllépés, és amúgy a GDP 6,2 százaléka. Vajda képviselőtársam találó megállapítása szerint a 2022-es újraindítási költségvetés inkább amolyan hibrid, osztogató-fosztogató választási költségvetés lett, ami először adott, aztán elvett, gyakorlatilag átverve a választókat.", "Mindez világosan megmutatta, hogy miért nincs értelme már tavasszal költségvetést csinálni, hiszen a tárgyév akkor még olyan messze van, a feltételek annyit változnak időközben, hogy az egészet át kell írni. Igaz, ennek megvan a maga oka, mint arra Csárdi képviselőtársam is rámutatott. A legnagyobb trükk, hogy alultervezik az inflációt, hogy ezzel teremtsenek pluszforrásokat. Ez annyira jól sikerült, hogy az áfából, az szja-ból valamint társasági adóból összesen 2263 milliárd forintnyi pluszbevétele keletkezett a kormánynak.", "Azt is láttuk, hogy mire nem fordították ezt a rengeteg pluszforrást. Nemet mondtak a tanárok tisztességes béremelésére. Nemet mondtak a szociális dolgozók béremelésére. Nemet mondtak a lakások leszigetelésére és a megújuló energiák fejlesztésére. Nemet mondtak az egészségügy talpra állítására, így aztán a tárgyalt év végére 62 milliárd forintra emelkedett a kórházak kifizetetlen adósságállománya. S ugyan arányait tekintve ’22-ben ugyanannyit költöttek egészségügyre, mint ’21-ben, de a GDP-arányosan csupán 4,7 százalék elmarad az EU-s 7,5 százalékos átlagtól ‑ miként azt Komáromi képviselőtársunk megállapította. De volt plusz 61 milliárd a nagy kínai projektre, azaz a Budapest-Belgrád vasútra, valamint 45 milliárd állami propagandára és konzultációra meg a NER-es holdudvart építő felesleges beruházásokra, valamint a multik agyontámogatására. Mindeközben maradt a bűnös tétlenség például az élelmiszer-önellátás elérése területén is.", "Mindezek alapján jogos az a kritika, amely szerint a zárszámadási törvény gyakorlatilag felesleges, hiszen semmiféle jogi és más relevanciája nincs, érdemi értékelés helyett csak a kormány önfényezését tartalmazza.", "A költségvetési folyamatok a Fidesz-kormány időszakában teljesen átláthatatlanná váltak, nem tud érvényesülni az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a költségvetés gazdaságpolitikát meghatározó irányadó eleme. A már évek óta áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen államháztartási folyamatokat a kormányzat a kényszereknek és a megfontolásainak megfelelően bármikor saját hatáskörben módosíthatja.", "A veszélyhelyzet állandó megújítása, a rendeleti kormányzás a költségvetési folyamatok feletti totális kormányzati kontrollt jelent, aminek megfelelően kényük-kedvük szerint bármikor belenyúlhatnak a büdzsébe, ezért a zárszámadást egyik ellenzéki frakció sem tartja elfogadhatónak. Köszönöm a figyelmüket."]}