Varga Mihály (Fidesz)

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010-ben hivatalba lépett kormány világos, egyszerű és tiszta alapelveket követ az adópolitikában. A munkát és a jövedelmet terhelő adók mértékét csökkentjük, a közkiadásokhoz ‑ tehát egészségügy, oktatás, közbiztonság, honvédelem és így tovább ‑ szükséges bevételeket pedig a fogyasztási típusú adókon keresztül szedjük be. Nyilván ezt kiegészítik további intézkedések, elsősorban a családpolitikára vonatkozóan: első házasok adókedvezménye, gyermekek után járó adókedvezmény. Ez tehát az adópolitikánk kerete. A kormány 2010 óta követett másik alapelve, hogy az adókat nem emelni kell, hanem beszedni. Ez teremt alapot az adócsökkentéshez és a gazdaság teljesítményének növeléséhez.

Míg a baloldal a saját kormányzása idején 40-szer hajtott végre adóemelést, addig a polgári kormány 2010 óta már több mint 80 alkalommal csökkentette az adókat. Ezzel Magyarország az Unión belül az egyik legnagyobb adócsökkentést és gazdaságfehérítést valósította meg, nemcsak a magyar kormány szerint, hanem az Európai Bizottság és az OECD idevonatkozó adatai szerint is.

A kormány jelen törvénymódosítással egyfelől már megőrzi az elért eredményeket. Miről van szó? Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadójáról, családi adókedvezményekről, az első házasok kedvezményéről, a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességéről. Ezeket az elmúlt években értük el, ezeket meg fogjuk őrizni.

(9.10)

Másfelől a kormány a háború és az energiaválság okozta nehéz gazdasági körülmények ellenére is folytatja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés politikáját. A módosítások az adók további egyszerűsítését, összevonását vagy kivezetését eredményezik. Csökkentik az adómértékeket, és jelentős változást hoznak az adózókra háruló bürokratikus terhek terén is. A kormány ezenfelül folytatja a gazdaságfehérítést, amely területen hazánk 2010 óta az Európai Bizottság jelentése szerint szintén az Európai Unió éllovasává vált. Ezt a folyamatot az adórendszer egyszerűsítése maga is elősegíti, de a gazdaságfehérítést további célzott intézkedésekkel is támogatjuk.

A módosító törvényjavaslat számos újdonságot hoz. Ezek részletezése előtt engedjék meg, hogy néhány dolgot külön kiemeljek! Az alanyi adómentesség szabályainak változásával csökkennek a kis- és középvállalkozások adminisztratív terhei, egyszerűbbé válik számukra a határokon átnyúló kereskedelem. Az intézkedések segítik a hazai startupok könnyebb indulását, a hazai borászati termékek népszerűsítését.

A tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékossággal élő gyermekeket nevelők számára további kedvezményeket fogunk elindítani.

Az üzemanyagok esetében csaknem háromszorosára növeljük a jövedéki adóból visszaigényelhető összeget, ez 3 forint 50-ről 10 forintra fog nőni, amennyiben képviselőtársaim is támogatják majd az előterjesztést.

Folytatjuk az egyes szektorokat érintő különadók fokozatos kivezetését, a reklámadó felfüggesztését egy évvel meghosszabbítjuk, a közműadót első körben részben, majd 2025-től teljesen kivezetjük.

Változnak az e-nyugtára és a nyugtaadat-szolgáltatásra vonatkozó áfaszabályok is. Végezetül pedig, az e-pénztárgéprendszer bevezetésével Magyarország elsőként teheti általánossá az elektronikus nyugtát az Európai Unióban.

Tisztelt Ház! A személyijövedelemadó-szabályozást érintően a törvényjavaslat elsősorban egyszerűsítést jelentő módosításokat tartalmaz az adózók számára, méghozzá számos területen. Ezek közül a legjelentősebb az egyéni vállalkozók közteherviselésére vonatkozó általános szabályok átfogó, koncepcionális egyszerűsítése.

Az Európai Bizottsággal folyó tárgyalások részeként Magyarország vállalta, hogy olyan munkacsoportot állít fel, amely adóegyszerűsítést fog megfogalmazni. Nyáron ez a munkacsoport létre is jött. Ebben a kormányzati szereplőkön túl részt vettek olyan gazdasági kamarák ‑ az amerikai, a német és így tovább, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ‑, valamint adószakmai szervezetek, amelyek közösen dolgoztak ki egyszerűsítő javaslatokat. Tekintettel ezek konszenzusos munkacsoporti megtárgyalására és elfogadására, ezeket a kormány, egyetértve ezekkel, feltüntette az adótörvény-javaslat módosításában. A kormány tehát messzemenőkig támogat minden olyan kezdeményezést, ami az érintettek számára a leginkább kedvező megoldás irányába visz, így a javaslattal kapcsolatos további egyeztetéseknek sincs akadálya. Ezeket az elmúlt napokban felvetett kérdések tekintetében meg is fogjuk tenni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmaz néhány, az adófizetési kötelezettséget kedvezően érintő rendelkezést, illetve jogalkalmazást segítő módosítást is. Kiegészül például a tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelő magánszemélyek többlet családi kedvezményének szabálya. Így a kedvezmény olyan 18. életévét betöltött magánszemély után is figyelembe vehető, aki magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.

Törvényi szintre kerül az a veszélyhelyzeti kormányrendeletben már kihirdetett szabály, amely alapján ‑ a hazai borkereskedelem fellendítése érdekében ‑ mentesül a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól az eredetvédett borászati termék juttatása.

További kedvező változás, hogy a munkáltató 2024-től a jelenlegi évi egy alkalom helyett évente három alkalommal adhat a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű, úgynevezett csekély értékű ajándékot.

Bevezetjük a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmát, amely a 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítésében bír jelentőséggel. Az adómentesség mindkét esetben a megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértéke alapján meghatározott összegig lesz majd érvényesíthető.

A kifizetők, munkáltatók adminisztrációs kötelezettségét mérsékli az a javasolt intézkedés, amelynek értelmében 2024-től az eddig havi gyakoriság helyett csak negyedévente kell bevallani a béren kívüli juttatásokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ismeretes, 2024. január 1-jétől már nem alkalmazható a magyar-amerikai kettős adóztatást kizáró egyezmény. Ezen időpontot követően a másik államból származó jövedelem adóztatására mindkét állam a saját, belső jogszabályai alapján lesz jogosult, és az ilyen jövedelmet nem egyezményes országból származó jövedelemként kell majd kezelni. Ezért szükségessé vált egyes adószabályok megfelelő módosítása is. A hatályos szabályok szerint az egyezmény megszűnését követően az Egyesült Államokból származó kamat egyéb jövedelemnek minősülne, amely jelentősen növelné a magyar magánszemélyek személyijövedelemadó-kötelezettségét. A javaslat ezért kezdeményezi, hogy az OECD-tagállamban belföldi illetékességgel rendelkező személy által fizetett kamat ne minősüljön úgynevezett egyéb jövedelemnek, így arra továbbra is a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell majd alkalmazni.

Módosul a magánszemélyek külföldi jövedelemadójára vonatkozó beszámítási szabály is. A módosítás értelmében ‑ hasonlóan az amerikai gyakorlathoz ‑ nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amelynek kivetése és megfizetése olyan jövedelemre tekintettel történt, amely jövedelem esetében a jövedelemszerzés helye Magyarország.

Tisztelt Ház! A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének érvényesítése kapcsán kezdeményezzük, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében az arányosítás mellőzésével valamennyi képzésben töltött nap figyelembe vehető legyen.

2024-től törvény mondja ki, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a foglalkoztató által fizetett közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, továbbá megszűnik a háztartási munkával összefüggésben fizetendő regisztrációsdíj-kötelezettség. Ezen intézkedések révén újabb két adóval csökken Magyarországon az adók száma.

Egyes uniós állami támogatási rendeletek átvezetése is megtörténik ebben a törvényjavaslatban. Többek között az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének módosítása és az ingatlanok esetében igénybe vehető új energiahatékonysági adókedvezmény bevezetése is megtörténik. Bízom benne, hogy a megújított szabályozás révén is sok adózó tudja majd igénybe venni ezt az adókedvezményt.

Tisztelt Ház! A kormány célja a kisvállalati adó egyszerűségének megőrzése, illetve, ahol célszerű, a folyamatok további egyszerűsítése. Ennek keretében javasoljuk, hogy annak a kisvállalati adózónak, amely az átalakulással történő megszűnését követően is teljesíti a kisvállalati adózás feltételeit, ne kelljen 24 hónapot várnia a kiva ismételt választására, hanem az átalakulást követően, azzal egyidejűleg rögtön választhassa azt.

(9.20)

A javaslat a kiva-adókedvezményt hozzáigazítja a kutatók után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény 2024-es változásához. Ez alapján legfeljebb a minimálbér kétszeresével lehet majd csökkenteni a kisvállalati adóalapot.

Tisztelt Országgyűlés! Bár néhány sajtóorgánum a számos könnyítés közül mindössze a túrórudi áfakulcsát ragadta ki, ezzel kapcsolatban jelezni szeretném, hogy a nemzeti kormány 13 év alatt 80 élelmiszer és szolgáltatás áfakulcsát csökkentette. 80 élelmiszer és szolgáltatás áfakulcsa csökkent, és a benyújtott törvényjavaslat ezt a kört fogja tovább bővíteni. Ezúttal azonban szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy egy technikai kérdésről van csupán szó, tekintettel arra, hogy az úgynevezett desszertjellegű sajtkészítmények áfakulcsát hozzá fogjuk igazítani az egyéb tejtermékekre általánosan érvényes kedvezményes áfakulcshoz. Magyarországon általában ennek az élelmiszernek az összetevői között jelentős mértékben szerepel a tej, úgyhogy ezt fogjuk most pontosítani ezzel a módosítással. Azt is szeretném megjegyezni, hogy 2010 előtt a baloldali kormányok nem csökkentették, hanem emelték az élelmiszerek áfakulcsát.

A javaslat ezen túlmenően is tartalmaz érdemi módosításokat. Ezen módosítások közül inkább a jogharmonizációs célú, illetve az adóadminisztrációt csökkentő, a vállalkozások további digitalizációját segítő, ösztönző módosításokat emelném ki.

Az uniós jog változásával kapcsolatos, a kis- és középvállalkozások határon átnyúló tevékenységét segítő módosítás értelmében 2025-től lehetővé válik, hogy az Európai Unió bármely tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozások anélkül részesüljenek alanyi áfamentességben egy másik tagállamban végzett tevékenységük esetén, hogy ott letelepedjenek. Ehhez elegendő, ha a székhelyük szerinti adóhatóságnál ezt a szándékukat bejelentik, és az Unióban teljesített éves szintű árbevételük nem haladja meg a 100 ezer eurót, valamint megfelelnek az adott tagállam által alkalmazott éves szintű alanyi adómentességi értékhatárnak. A feltételeknek megfelelő vállalkozásoknak nem kell bejelentkezniük abban a tagállamban, ahol az ügyleteiket teljesítik. Ezen tevékenységükhöz elegendő lesz a letelepedési tagállam által e tekintetben megállapított speciális adószám és egy negyedéves adatszolgáltatás az Unió területén teljesített ügyleteik bevételeiről, tagállami bontásban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az adóadminisztráció csökkentése és a digitalizáció ösztönzése keretében két jelentős módosítást is tartalmaz a törvényjavaslat az általános forgalmi adót illetően. Egyrészt a jövő évtől kezdődően lehetővé válik, hogy az áfabevallásokat a vállalkozások az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott adatok alapján webes felületen keresztül vagy gép-gép kapcsolat útján nyújtsák be. Ezáltal az adóhatóság olyan előzetes vizsgálatokat tud elvégezni a beküldött adatokon ‑ és ezekről visszajelezni a vállalkozásoknak ‑, amelyek számos, nem szándékolt hiba javítását teszik lehetővé, elkerülve ezáltal a szükségtelen és felesleges ellenőrzéseket és önellenőrzéseket. Ezzel párhuzamosan továbbra is megmarad a hagyományos formanyomtatványon történő benyújtás lehetősége is.

A másik kiemelendő módosítás a nyugtaadási kötelezettség újragondolását érinti a digitalizáció jegyében. Bizonyára mindenki szembesült már azzal, hogy az üzletekben eldobált nyugták halmaza található, vagy megesett, hogy esetleg nem találta a garancia érvényesítéséhez szükséges nyugtát. Na, ezekre a kérdésekre kínál megoldást az a módosítás, amely előírja, hogy a jövőben a gépi nyugtákat kizárólag elektronikus formában lehet kibocsátani. Az elektronikus nyugtákat, adott esetben a garanciával együtt, a vevő az úgynevezett nyugtatárban tíz évig érheti el. Ehhez a vevőnek egy mobiltelefonra és egy ingyenesen elérhető vevői applikációra lesz csak szüksége. Amennyiben a vevő a hagyományos formát részesíti előnyben, tehát továbbra is papíralapon szeretné a nyugtát megkapni, akkor lehetőség lesz arra, hogy ennek a másolatát elkérje, a gépi nyugtaadás mellett pedig fennmarad a kézi nyugta lehetősége is.

A digitális nyugta lehetőséget teremt arra is, hogy a szabályozás teljes körűvé tegye a nyugtákról az adatszolgáltatást. Tehát a vásárlások során kibocsátott nyugtákról már nemcsak az online pénztárgépek fognak adatot szolgáltatni, hanem az minden kibocsátott nyugta esetében kötelező lesz. Géppel kiállított nyugták esetében az adatszolgáltatást azonnal, automatikusan kell teljesíteni, míg kézi nyugta esetében erre egy webes felületen lesz majd lehetőség. A tervek értelmében gépi nyugtaadásra lehetőség lesz az online pénztárgépek mellett úgynevezett e-pénztárgépekkel is. A változásokra történő felkészülés érdekében ezek a módosítások csak 2025-től fognak majd hatályba lépni, tehát több mint egy év lesz az elfogadás után arra, hogy mindenki felkészüljön erre a lehetőségre.

A fogyasztási és forgalmi típusú adóknál maradva, a jövedéki adózást érintő módosítások elsődlegesen az uniós jogharmonizációt szolgálják. Brüsszel évek óta követeli, hogy Magyarország emelje meg az uniós szintnél alacsonyabb jövedéki adó szintjét, Magyarország pedig évek óta kockáztatta a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy ennél a szintnél alacsonyabban határozta meg a jövedéki adó mértékét. Emellett a hazai logisztikai ágazat versenyképességének biztosítása érdekében csaknem háromszorosára, literenként 3,5 forintról 10 forintra nő a kereskedelmi gázolaj jövedékiadó-visszatérítésének az összege.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ágazati adókat illetően a törvényjavaslat több kedvező változtatást is tartalmaz. Az Országgyűlés korábban a reklámadót az idei év végéig felfüggesztette. E felfüggesztést a törvényjavaslat kiterjeszti 2024 végéig. A közművezetékek adója esetében 2024-től a hírközlési vezetékek, 2025-től pedig az összes közművezeték adókötelezettsége meg fog szűnni.

Az adóeljárási szabályok is tovább egyszerűsödnek 2024-től. Csökkennek az adózók bürokratikus terhei, több könnyítés jön, és a gazdaságfehérítés is folytatódik. Az elmúlt 13 évben negyedére csökkent az adóelkerülés mértéke, az adózói jogok pedig tovább bővülnek. A kormány számos online intézkedése vált példaértékű modellé világszerte. Ez a munka folytatódni fog. Magyarország az Európai Unióban elsőként teheti általánossá az úgynevezett e-pénztárgépet, amely egyszerű használatot és költségcsökkentést jelent a vállalkozóknak. Záródnak a kiskapuk a feketéző automatások körében is. Az illegális szereplők kiszűrésére alkalmas az ingatlan üzemeltetőjétől érkező új adatszolgáltatás, amely védi a tisztességes piaci szereplőket és jótékonyan hat a költségvetési bevételek alakulására is.

Tisztelt Ház! Amikor a kormány 2010 után hozzálátott a munkaalapú gazdaság felépítéséhez, akkor ennek részeként az adópolitikában is gyökeres változás, szemléletváltás történt. Az elmúlt időszakban az adókat és az adózáshoz kapcsolódó adminisztratív feladatokat ennek megfelelően folyamatosan csökkentjük és egyszerűsítjük. Az adóhivatalnál ezzel párhuzamosan a korábbi büntető, számonkérő alapállást ügyfélbarát szemlélet váltotta fel. Ennek a változásnak a nyilvánvaló társadalmi hatásokon túl gazdaságpolitikai jelentősége is van, ugyanis az adóalany a kormány szemléletmódja szerint a magyar gazdasági teljesítménynek a főszereplője, akire a gazdaságpolitika ma már partnerként tekint. Olyan partnerként, amely nélkül a kormányzati gazdaságpolitikát nem lehetne hatékonyan megvalósítani. Az adómódosításokat évről évre úgy tervezzük és hajtjuk végre, hogy az adórendszer egyre inkább ezt a szemléletet tükrözze. A jelenlegi törvényjavaslattal egy újabb jelentős lépést tehetünk ennek az általános célnak az eléréséért, a gyakorlatba történő átültetéséért.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat tehát segít rögzíteni az elmúlt években elért eredményeket, miközben illeszkedik a kormány adócsökkentő politikájába is.

Tisztelt Ház! Ezért kérem, hogy szíveskedjenek a törvényjavaslatot megtárgyalni, támogatni és elfogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(9.30)