Dócs Dávid (Mi Hazánk)

DÓCS DÁVID, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! A pénzügyminiszter úr vette a fáradságot, hogy saját maga terjessze elő ezt az őszi adócsomagról szóló javaslatot. Nagyon sajnálom, hogy többek között már az én észrevételeimet sem hallhatja személyesen, hiszen kiemelte, hogy Európában a legnagyobb mértékű adócsökkentés ment végbe hazánkban. Ha ez így is van, nem volt nehéz, hiszen nálunk a legmagasabbak az adók, például az általános forgalmi adó is.

Az őszi adócsomag elsősorban a 2024. január 1-jei adóváltozásokat tartalmazza, melyek közül üdvözlendőnek tartjuk például a jövedéki adó visszaigénylési összegének a megháromszorozódását, a falusi CSOK illetékmentességét, valamint hogy a közművezetékek 2024. január 1-jétől részben, majd 2025. január 1-jétől pedig egészen adómentessé válnak.

(10.30)

Értékeljük továbbá, hogy a javaslat elfogadása esetén számos adminisztratív könnyítést hozna ez a csomag, például az e-áfa bevezetésével, amit az e-szja mintájára kíván létrehozni a kormány.

Kardinális vívmánynak viszont nem mondható, adózási szempontból meg pláne, hogy a javaslat elfogadása esetén 27 százalékról 18 százalékra csökkenne a desszertjellegű sajtkészítmény, azaz a túrórudi áfája, valamint csökken a borok áfája is. Nem vitatja senki, hogy egy rossz napot talán könnyebben át lehet vészelni mindkét termék fogyasztása után, ám azt gondoljuk, hogy ez vajmi keveset segít a mindennapok problémáiban.

A pénzügyminiszter szerint az elmúlt években 80 szolgáltatás és élelmiszer áfája csökkent. A Mi Hazánk Mozgalom ezzel szemben annak is örülne, ha a hazánkban uralkodó rekordmagas inflációt, az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedését, valamint a magyar gazdák tönkretételét orvoslandóan azt a 24 terméket próbálnák ebbe a körbe bevonni és az áfájukat 5 százalékra csökkenteni, amelyeket az Agrárminisztérium gyakorlatilag behozatali tilalommal próbál megvédeni, de azt gondoljuk, hogy ez a próbálkozás vajmi kevés, hiszen láthatjuk, hogy a világgazdasági folyamatok nem nekünk kedveznek, és ha a magyar mezőgazdasági vállalkozók nem kapnak valamilyen komolyabb segítséget, ha az áruik nem lesznek versenyképesebbek akár a hazai piacon is, akkor egész egyszerűen tönkre fognak menni.

Segítené továbbá a magyar embereket, ha az üzemanyag áfáját csökkentenék, de ezt nem tervezi a kormány. Olyannyira nem, hogy európai uniós megfelelési kényszerre hivatkozva emelik az üzemanyagok jövedéki adóját is, holott a szabályozás szerint nem valószínű, hogy a kőolaj ára a 2020. évihez képest 50 dollár alá menne, vagy az euró árfolyama 430 forint fölé emelkedne.

A jövedékiadó-emelés megközelítőleg literenként 40 forint pluszterhet fog jelenteni minden magyar embernek, minden családnak, aki gépkocsit vagy bármilyen üzemanyag-pusztító berendezést használ, ami azt jelenti, hogy ez egészen elképesztő. Az meg még elképesztőbb, hogy a megemelt jövedéki adót is megadóztatja az Európában rekordmagas általános forgalmi adóval a kormány, ami azt gondolom, hogy talán már a nonszensz kategóriát súrolja. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy a megemelt jövedéki adót már ne adóztassa tovább a kormány, valamint ne éves, hanem havi euróárfolyam alapján kövesse a jövedéki törvény annak mértékét.

Gazdasági környezetben forintban kimutatható, tehát nemcsak adminisztratív adókönnyítést nem igazán tartalmaz sajnos ez a javaslat. Egészen elképesztő és gyalázatos, hogy az extraprofitadó helytelen felhasználása helyett most még egy év adómentességet is adna azoknak a big tech cégeknek a reklámadó alól, amelyek egyébként hazánkban is rekordmagas bevételekre tesznek szert. Pláne érthetetlen ez annak függvényében, hogy ha megvizsgáljuk a tavaly szeptemberben befolyt adók összegét, akkor láthatjuk, hogy az idei évben ugyanebben az időszakban 10 százalékkal kevesebb adóbevétele volt a magyar kormánynak. Köszönhető ez természetesen a rekordmagas inflációnak, a reálkeresetek elértéktelenedésének, így a fogyasztás visszaesésének.

Dicséretes tehát, hogy a kormány csökkenteni tervezi a magyar vállalkozásokat terhelő adminisztrációs terheket, ugyanakkor a jelen gazdasági környezetben sokkal nagyobb szükség lenne a pénzben is kimutatható könnyítésekre. Valóban szép gesztus az oltalom alatt álló palackozott bor magánszemélynek való munkáltató általi adómentes juttatásának megteremtése vagy a túrórudi áfájának csökkentése, de ennél itt sokkal többre, komolyabb és határozottabb kormányzati beavatkozásra lenne szükség.

És nem elfogadható az a védekezés, hogy nincs az adókönnyítésre keret, ugyanis lett volna remek lehetőség, ha nem hosszabbították volna meg a reklámadó mentességét további egy évvel. Azt gondoljuk, hogy ez egy rendkívül gyáva húzás volt, pláne azután, hogy az egykori igazságügy-miniszter, Varga Judit a tavalyi évben egy sajtótájékoztatón óriási vívmányként közölte, hogy a magyar kormány 3,8 milliárd forintnyi adóbevételt szerzett a Facebooktól, holott ennek a sokszorosát is szerezhette volna akkor, ha ezt az adómentességet nem tartotta volna fenn a következő egy évben is.

Éppen ezért azt gondoljuk, hogy ezt a reklámadót nemhogy egy évvel nem kéne meghosszabbítani, hanem azonnal, sőt talán még visszamenőlegesen is be lehetne vezetni, pláne annak tudatában, hogy a Facebook ‑ nem tudom, hogy ki a felhasználója és ki nem ‑ a héten gyakorlatilag részben fizetőssé tette a szolgáltatását, ami azért felháborító, mert amíg ők megsarcolják a magyar embereket, addig a magyar kormány gyakorlatilag ezt eltűri, és ennek egyébként semmilyen hasznát nem élvezi a magyar költségvetés.

És azt gondoljuk, hogy a háborús infláció okozta gazdasági terheket, amelyeket a magyar kormány folyamatosan propagál, végre ne a magyar emberek fizessék meg, hanem azok haszonélvezői, a nagy multik, éppen ezért őket kell megadóztatni, főleg úgy, hogy láthatjuk, hogy a külföldi multinacionális cégek nemcsak hogy adómentességet kapnak az országban, hanem sok száz milliárd adófizetői forinttal támogatja a kormány az ő beruházásaikat, szemben egyébként a kis- és középvállalkozások, kkv-k sokkal hatékonyabb támogatásával szemben.

Számos kérdés merül fel: meddig tervezi még a kormány a reklámadót felfüggeszteni és miért? Miért nem a nagy multik, miért nem a Facebook vagy a Google fizessen végre a magyar emberek helyett? Ez a sok-sok milliárd forint kieső árbevétel elegendő lehetett volna például a magyar vállalkozások támogatására, ezen belül is például a katás adókedvezmény további fenntartására. Ezt hogyan kívánja a kormány kommunikálni a választók felé? Hiszen erről aligha Brüsszel tehet, ez egy elhibázott adópolitikára következtet. Több európai ország ugyanis már megtette ezt a bátor lépést, és ezért a big tech cégeket már megadóztatta, ezzel is a saját költségvetését erősítve.

Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nagyon örvendetes az, hogy a minimálbér összege 15 százalékkal emelkedik, ráadásul nem is január 1-jével, hanem már december 1-jével. A probléma csak az, hogy a vállalkozások jelenleg is az éhhalál szélén vannak és a túlélésre játszanak. Éppen ezért a kormány némi adókedvezménnyel talán honorálhatta volna ezt a gesztust a munkáltatók felé, hiszen ez segítség a munkavállalóknak, de nem segítség a munkáltatóknak; és az a közeg, ami hazánkban uralkodik vállalkozói szinten, egyre fojtogatóbb. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy össztársadalmilag a nehéz gazdasági helyzet átvészeléséhez a túrórudi kevés lesz. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk padsoraiból.)