Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Egyetértek az előttem szóló képviselőtársammal abban, hogy már gyermekkorban el kell kezdeni azt a személetformálást, ami ahhoz az alapvető változáshoz hozzásegíthet minket, ami a hulladékgazdálkodás jobbítását eredményezheti. Valóban sorskérdés, hogy a körforgásos gazdaság megvalósítását minél inkább és minél előbb meg tudjuk valósítani, ugyanis nyilvánvalóan egészen elképesztő kihívásokat jelent az a hatalmas nagy hulladékmennyiség, amit a jelenlegi gazdaságfilozófia mentén ráborítunk, rászabadítunk a természetre.

Elhangzott a kormánypárti vezérszónoktól az a vállalás, amit néhány éve fogalmazott meg a kormány, hogy harcot indítanak az illegális hulladéklerakók ellen, és hogy ebben jelentősebb eredményeket tudtak elérni. Ezzel vitába kell szállnom. Amit én tapasztaltam az elmúlt időszakban, az a szűkebb hazám területén megvalósuló ilyen hulladéklerakók elszaporodását jelenti. Tehát azt tudom mondani, hogy rosszabb lett a rendszer az elmúlt időszakban.

(14.30)

Sőt, azt tudom mondani, hogy vannak olyan rendszerszintű problémák, amelyek, mondhatjuk, hogy lehetetlenné teszik, hogy ezt a küzdelmet eredményesen folytassuk.

Csak egyetlenegy példát szeretnék idehozni, nem kifeszítve a vita kereteit: mi azt látjuk, hogy sajnos nem tudott fellépni a kormány még az ellen sem, hogy rendszerszinten hozzák be, jellemzően egyébként Olaszországból a műanyag hulladékot Magyarországra ilyen-olyan mondvacsinált engedélyekkel, a feldolgozás szándékával. Ugyanakkor jól láthatóan, a jogszabályokat megkerülve, azokkal visszaélve óriási mennyiségű és méretű illegális hulladéklerakókat alakítottak ki csak az elmúlt években. A legdurvább ilyen eset Tolna megyében, Tamásiban történt, ahol sok ezer tonnányi műanyag hulladékot halmoztak úgy fel, hogy a kormányhivatal engedélyt adott erre a tevékenységre, holott ez a fajta tevékenység, pontosabban az a telephely jól láthatóan ennek a tervezett tevékenységnek egyáltalán nem felelt meg. És annak ellenére, hogy mi is felhívtuk, és ott a helyi civilek is a kormányhivatal és a hatóságok figyelmét, hogy micsoda súlyos veszélyforrást jelent, ugye, legfőképpen a tűzbiztonság szempontjából az a telephely, utána még körülbelül egy hónapon keresztül hordták kamionszámra a hulladékot.

Ebben az ügyben személyesen kétszer kellett hogy feljelentést tegyek, hogy a hatóságok egyszer elkezdjenek vele foglalkozni, és nagyon hosszú időnek kellett eltelnie, míg ezt a helyzetet felszámolták. Tehát képzeljük el, itt ‑ Tolna megyében vagyunk, ugye ‑, Tamási kisvárosban néhány száz méterre a lakóházaktól egy hatalmas műanyaghulladék-hegyet alakítottak ki. Hát, nemrég láthattuk a szomszédos, hozzánk közeli Eszék esetében, hogy micsoda katasztrófát tud okozni, amikor egy ilyen hulladéklerakó meggyullad, ott egészen elképesztő volt annak a következménye. És sajnos ez a helyzet több esetben is kialakult Magyarországon az elmúlt időszakban azt követően, hogy egyébként a kormány megtette ezt a vállalást.

Ugye, nem messze Pécs mellett, Mánfa település határában is elhelyeztek egy önkormányzati tulajdonú területen Olaszországból származó műanyag szemetet, és Egyházasharaszti településen is egy ilyen hulladéklerakóról hallhatunk újra és újra a hírekben. Ebben az ügyben is feljelentést tettem.

Egy döbbenetes eset volt múlt év tavaszán, hogy nemcsak hogy felhalmoztak illegálisan egy ilyen műanyaghulladék-lerakatot, de még meg is gyulladt az Pécs keleti részén egészen döbbenetes hatásokat generálva, hosszú kilométerekről lehetett látni ennek a hatásait, és rendkívül komoly veszélyhelyzet alakult ki. Én ebben az ügyben egyébként szintén csak feljelentést tettem, és az némileg megnyugtató volt, hogy nem olyan régen tájékoztatott a hatóság, hogy fegyházbüntetést kértek arra, aki elkövette ezt a cselekményt ‑ hozzáteszem, hogy visszatérő volt már ezen cselekedetek esetében. De egyértelmű, hogy akkor lehet érdemben küzdeni az ilyen hulladéklerakók, illegális hulladéklerakók ellen, hogyha rendszerszinten ezt a tevékenységet, amit nyilvánvalóan gazdasági haszonszerzés érdekében folytatnak, meg lehetne állítani, továbbá ha a hatóságoknak olyan jogszabályokkal és más eszközökkel eszközöket adunk a kezébe, hogy ki tudják szűrni az ilyen szándékot, az ilyen tevékenységet, és fel tudjanak lépni. Ezeket a lépéseket még várjuk a kormánytól.

És akkor rákanyarodva a jelenlegi rendszerre: nagyon sokat vitatkoztunk már a hulladékgazdálkodás rendszeréről, problémáiról és a jelenlegi helyzetéről ‑ most nem kívánok ebbe az irányba elkanyarodni, annak idején az LMP világossá tette, hogy ezt a koncessziós rendszert nem támogatja ‑, ugyanakkor a jelen javaslatban vannak, láthatóan vannak olyan elemek, amelyek a jobbítás szándékával születtek meg, és ennek a rendszernek a korrekcióját jelentik. Úgyhogy mondhatjuk, hogy a módosítási szándékok többsége pozitív, és jó hatással lesz majd erre a rendszerre.

Ugyanakkor vannak súlyos kritikáink is, főleg azt szeretném kiemelni, hogy a hulladéklerakót működtető állami cégeknek nem kell környezetvédelmi céltartalékot képezniük az esetleges környezetkárosítás és a rekultiváció költségeinek fedezésére, ugye, ezt mi problémásnak látjuk; ahogy hasonlóképpen azt is, hogy az államnak már nem kell célelőirányzatot biztosítani a központi költségvetésben az elhagyott hulladék felszámolásával, továbbá a jogszabályban állami feladatként meghatározott, a körforgásos gazdaságra történő átállással és a hulladékgazdálkodási vizsgálatokkal kapcsolatos költségek fedezésére. Ezeket problémásnak ítéljük.

Még egy gondolatot engedjenek meg! Sokat vitatkoztunk már a különböző napirendi pontok kapcsán az iparstratégiáról, amit most megvalósít a kormány, ugye, amely alapvetően akkumulátorgyárak elképesztő mennyiségű és mértékű behívásáról, támogatásáról szól, miközben tudjuk, hogy már most is óriási kihívást jelent az akkumulátorhulladékoknak a kezelése, elhelyezése, az ehhez kapcsolódó kötelezettség, az ebben rejlő veszélyeknek a rendszere. Ugye, látjuk azt, hogy még nem végzett a kormány úgymond a szándékai szerint azzal az iparstratégiával vagy azoknak a beruházásoknak a megvalósításával, amelyeket elterveztek, de már most óriási problémát jelentenek ezek az illegális hulladéklerakók. Én is ott jártam Ikladon, ahol egy telephelyen jogsértő módon tároltak veszélyes hulladékot ‑ nyilván ebben az ügyben is megtettük a jogi lépéseket. De itt ismét csak egy nagyon súlyos rendszerproblémáról van szó.

Látva a kormány ambícióit az akkumulátorgyártással kapcsolatban, ennek a veszélyeit is érzékelve, és azt, hogy mennyire kaotikus úgymond ezzel kapcsolatban a kormányzati kommunikáció, én indítványoztam hétfőn Szijjártó miniszter úr miniszteri meghallgatásán, hogy legyen végre lehetőség arra, hogy egy tematikus bizottsági ülés keretében beszéljünk erről a kérdésről, erről a kihívásrendszerről, az érintettek körének a bevonásával tárjuk fel, hogy valójában mégis milyen kihívással szembesülünk, és milyen módon lehetne a már most látható problémákat kezelni. Az nagyon pozitív volt, hogy Szijjártó miniszter úr támogatólag nyilatkozott, és javasolta, illetve el is mondta, hogy a minisztériuma részt vesz ebben, és elkezdtük az egyeztetéseket annak érdekében, hogy az ágazat érintettjeit meghívjuk, meghívjuk nyilván az ipari szereplőket, a különböző hatósági szereplőket, a zöld civil szervezeteket és mindazon szakmai irányok képviselőit, akik ebben fontos információkat tudnak adni vagy biztosítani számunkra.

Úgyhogy megpróbálunk ilyen módon is egy lépést tenni annak érdekében, hogy a kihívások rendszerét feltárjuk, és ilyen módon tudjunk reményeim szerint közösen megfogalmazni olyan intézkedéseket, amelyek e súlyos kihívásokra a megfelelő válaszokat előre tudják vetíteni. Köszönöm szépen.