Dudás Róbert (Jobbik)

DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon röviden, akár egy szóval is lezárhatnám itt ezt a vezérszónoki felszólalást, és azt mondhatnám, hogy támogatjuk, támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. Nagyon fontosnak tartjuk, ugyanakkor viszont pár gondolatot mégis engedjenek meg, egyrészt, mert gondolatébresztő volt mind a kormánypárti hozzászólás, mind pedig államtitkár úr expozéja.

Amikor arról beszélünk, hogy az Európai Unión belül elsőként ratifikáltuk, illetve tettük meg a legszükségesebb lépéseket kormányzati, országgyűlési szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása érdekében, ez rendkívül üdvözlendő, és tényleg le a kalappal, mert saját bőrünkön érezzük.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tehát már nemcsak elméletben beszélünk globális felmelegedésről, hanem ha csak a tavalyi nyarat nézzük, aszályos időszakot kellett, hogy átéljen Magyarországon, azon belül a gazdák, a gazdák kiesései miatt pedig minden magyar ember. Ez egy intő jel volt. Sajnálatos, hogy nem ismerte föl az emberiség ezt jóval korábban, ez viszont nem jelenti azt, hogy ne kellene mindent megtennünk lehetőség szerint.

Még egyszer mondom: üdvözlendő, hogy egyébként mindent igyekszünk megtenni, ugyanakkor viszont azt se felejtsük el, hogy kis ország vagyunk, és több európai uniós vagy európai kis országot lehetne említeni, akik igyekeznek megtenni ennek érdekében mindent, és tegyenek is meg, félreértés ne essék. Viszont számos nemzetközi szervezet közgyűlésén ‑ legyen szó az Unióról, az ENSZ-ről vagy ezek valamely szakosodott szervéről ‑, ahol vagy a kormányfő vagy a kormány valamely tagja vagy a kormány valamely megbízottja és delegáltja időről időre részt vesz, és nem halljuk egyébként azt, hogy ezt a karbonsemlegességet szorgalmaznák.

(11.00)

Elképzelhető és én elfogadom ‑ illetve elfogadni igazán nem tudom, csak elhiszem az önök részéről ‑, hogy esetleg kényes téma lehet akár Kínával szemben ilyen jellegű kritikát megfogalmazni, Oroszországgal szemben, az Egyesült Államokkal szemben, és hosszan lehetne sorolni, hogy kik azok a nagy kibocsátók, akiknek köszönhetően tartunk ott, tart a globális felmelegedés ott, ahol éppen tart. Még egyszer mondom, Magyarország tegyen meg mindent annak érdekében, hogy Magyarország 2050-re elérje a kitűzött célt, lokálisan ez kötelességünk és egy fontos feladat, globálisan viszont nem érjük el a kívánt hatást és kívánt célt, ha a nagy kibocsátók ezt nem teszik meg. Igenis csatlakoznia kell minden nagy kibocsátónak a klímaegyezményekhez. És ez csak az elmélet, mert nemcsak csatlakozniuk kell, hanem a gyakorlatban is végre kell hajtaniuk azokat a változásokat, amelyek egyébként nemcsak rájuk, hanem az ő kibocsátásuknak köszönhetően a magyar emberekre is negatív hatással vannak.

Elhangzott, hogy 2030-ig nagy valószínűség szerint 50 százalékkal fog nőni a villamosenergia-felhasználás Magyarországon az előrejelzések szerint, és ez bizonyára így is van. Itt szeretném megjegyezni, hogy a jelenlegi napelemek elszámolásával kapcsolatos változások a lakosság terhein nem igazán segítenek. Egyrészt jelentős önerőt kell beletenniük. Voltak és vannak állami támogatások, de mindemellett jelentős önerőt kell beletegyenek ebbe, több millió forintot, hogy a háztartásuk energiaellátását tudják biztosítani. Olyan rendszerben pályáztak és olyan rendszerben készültek erre a korszerűsítésre, ami azóta megváltozott. Nyilván volt benne egy kormányzati visszakozás is, hiszen egy drasztikus lépés lett volna. Viszont amennyiben ez az elszámolás marad, ami a jelenlegi kormányzati terv, akkor egy újabb beruházásra van szüksége a lakosságnak, hiszen a tárolókapacitást is ki kell építeni. Én azt gondolom, hogy ez a városban élők, a jobbmódú környékeken élők számára is komoly megterhelést jelent, de higgyék el, hogy vidéken, a kistelepüléseken ez kivitelezhetetlen.

Szorgalmaznék egy olyan felmérést és olyan programot, amely megnézi vidéken azokat a településeket, ahol zömében régi, 80 vagy akár 100 évvel ezelőtt épült ingatlanokban élnek és fognak is élni, hiszen nincs lehetőségük arra, hogy korszerű ingatlanba költözzenek, arról nem is beszélve, hogy esetleg építsenek egy újat, és geotermikus energiával vagy bármi mással, egyébként nagyon jó és fontos energiaforrással fűtsék majd az ingatlanjaikat. Nem, ők ebben fognak élni. Tehát annak érdekében, hogy mindent megtegyünk a karbonsemlegesség céljának az elérése érdekében, nagyon fontos, hogy a kormány és az Országgyűlés mindent megtegyen, de ez pluszterhet ne rójon a lakosságra. Dolgozza ki a kormány azokat a terveket is, hogy a lakosságnak is segítsünk, hogy ők is a lehető legkevesebb hőveszteséggel ‑ legyen szó gázról, villanyról vagy bármiről ‑ tudják fűteni a lakásaikat és élni a mindennapjaikat.

Itt szeretném még zárójelben ‑ de talán nem is kell zárójel ‑ megjegyezni, teljesen érthetetlen, hogy a szélenergia miért nem jelent prioritást a kormány számára. Ma a korlátozások a lakott területektől bizonyos kilométer távolsághoz kötik ezeket. Ha átmegyünk az osztrák határon, mondhatni, hogy ott szélenergia-erdő létesült, kihasználva annak a területnek, annak a helynek az adottságait, kihasználva a benne rejlő lehetőségeket. Azt gondolom, hogy ezekre Magyarországnak, a magyar kormánynak is figyelnie kellene, sokkal jobban, mint teszi ezt.

S ahogy kezdtem, úgy zárom is a felszólalásomat: a Jobbik-Konzervatívok képviselőcsoportja támogatni fogja a törvényjavaslatot.