Steiner Attila

STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mielőtt a törvényjavaslatot részletesen bemutatnám, kérem, engedjék meg, hogy hangot adjak az Országgyűlésben is annak a sikeres eredménynek, amire Magyarországon mindenki büszke lehet, ugyanis hazánk az elmúlt években világszinten is ritkaságszámba menő módon úgy tudta folyamatosan a gazdasági növekedését fokozni, hogy emellett fokozatosan és jelentős mértékben vissza tudtuk szorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását hazánkban. Nemzetközi vállalásainkat idő előtt teljesítettük, és jelentős mértékben sikerült csökkenteni az üvegházhatásúgáz-kibocsátásunkat, és azon kevés országok közé tartozunk, ahol 1990 óta jelentősen csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. Nálunk ez 37 százalékos csökkentést jelent, és 2030-ig akár elérhetjük az 50 százalékos kibocsátáscsökkentést is.

Elkötelezettek vagyunk klímapolitikai céljaink teljesítése mellett. Az Országgyűlés 2020-ban elfogadta a klímavédelemről szóló törvényt, amely jogszabályi szinten is rögzíti a közép- és hosszú távú klímacélokat, például a károsanyag-kibocsátás csökkenését, a megújuló energiaforrások részarányának növelését, illetve azt, hogy 2050-re Magyarország is klímasemleges országgá szeretne válni, és ezt Magyarország az elsők között rögzítette törvényi szinten is.

Az elkötelezettségünk és az eredményeink, azt gondolom, hogy nemzetközi szinten is már látszanak. Legutóbb a World Economic Forum készített egy globális listát, ahol az energiaátmenettel kapcsolatos eredményeket értékelte, és ezen a listán Magyarország globális szinten a nagyon előkelő 18. helyet foglalja el. Ezzel a régióban messze az elsők vagyunk, és olyan, nálunk sokkal fejlettebb államokat előztünk meg, mint Kanada, Belgium vagy Luxemburg.

Ami pedig a konkrét törvényjavaslatot illeti, ez a törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy az európai uniós jognak megfeleljünk, ugyanis megszületett az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust létrehozó uniós rendelet, az úgynevezett CBAM-rendelet, valamint a hozzá kapcsolódó bizottsági végrehajtási rendelet is, és ennek megfelelően a hazai végrehajtáshoz szükséges kiegészítő szabályozás megalkotása ennek a törvényjavaslatnak a célja.

De miről is szól ez a rendelet, illetve a Bizottság végrehajtási rendelete? A szén-dioxid-kibocsátás fedezésére úgynevezett EUA szén-dioxid-kvótákat kell megvásárolni, és ez jelentős költségeket jelent éves szinten az érintett ipari létesítményeknek. Ezeknek a költségeknek egy része idáig a nemzetközi kereskedelemnek kitett szegmensek esetében úgynevezett ingyenes kvótákkal, ingyenes kiosztással került mérséklésre, és a fennmaradó pluszköltségeket a vállalatok részben beépítették a legyártott termékek árába, amik így a harmadik országokban gyártott termékekhez képest egy versenyképességi hátrányba kerültek. Vagy ugye, az volt a másik opció, hogy ezt nem építették be az árakba, hanem a vállalatok vállalati szinten felvállalták ezeket a pluszköltségeket és így a saját nyereségüket csökkentették.

A CBAM-rendeletnek az a célja, hogy az Unió belső piacán bizonyos iparágakban, mint például a cementipar, a villamos energia, a műtrágya, a vas, az acél, az alumínium, illetve a hidrogén előállítása tekintetében globálisan továbbra is versenyképes tudjon maradni az Európai Unió, annak ellenére, hogy közben a szigorodó fenntarthatósági kritériumokat pedig folyamatosan teljesítjük. Ennek érdekében az EU-ba importált érintett termékekre a javaslat lényege alapján kivetésre kerülne egy extra díj, amit az importált árukra kell kivetni, annak függvényében, hogy mennyi üvegházhatásúgáz-kibocsátással járt annak a terméknek a legyártása az Európán kívüli területeken.

Az uniós rendeletben foglaltak bevezetése fokozatosan történne meg. Alapvetően 2026-tól lenne éles a rendszer, viszont bizonyos rendelkezéseit már 2023 októberétől kell alkalmazni. Egy átmeneti időszak indul el, és ez egészen 2025. december 31-éig fog tartani, és ebben az időszakban alapvetően ez még csak egy jelentéstételi kötelezettséget fog jelenteni az érintett vállalatok részére. Itt ugye, főleg az importőr vállalatok azok, amelyek ennek a rendeletnek a hatálya alá esnek, anélkül, hogy egyelőre pénzügyi ellentételezést kellene bármilyen módon is fizetni, és ahogy említettem, a rendszer 2026. január 1-jétől lesz éles, amikor viszont ez a díj már kivetésre is kerül.

A törvényjavaslat a 2025. december 31-éig tartó átmeneti időszakra vonatkozó hazai végrehajtási szabályozást állapítja meg. Javaslatot tesz a törvényjavaslat az illetékes tagállami hatóság kijelölésére, ez a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság lenne. Továbbá a törvényjavaslat az érintett vállalkozások jelentéstételi kötelezettségével kapcsolatos eljárási szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Tehát magának a törvényjavaslatnak az a célja, hogy átültessük az uniós jogot, és a harmadik országból behozott termékek esetében is megjelenjen az üvegházhatású gázok kibocsátásának költsége. Illetve a fő cél az lenne, hogy az Európai Unió területén gyártott termékek is minél versenyképesebbek legyenek a globális kereskedelem esetében.

(10.50)

Mi üdvözöljük, hogy versenyképességi kérdések ismételten az európai uniós politikai diskurzus egyik fő témájává válnak. Én azt gondolom, hogy erre nagyon is szükség van, ugyanis az elmúlt években drasztikusan csökkent Európa versenyképessége, és ez jelentős mértékben az elhibázott brüsszeli szankcióknak, illetve a szankciós energiaválságnak is köszönhető.

Úgyhogy nagyon fontos, valamit aktívan tegyünk ezek ellen a folyamatok ellen, és mindezek fényében kérem az Országgyűlés valamennyi frakcióját, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)