Bencze János (Jobbik)

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Nagyon remélem, hogy Farkas államtitkár úr fog válaszolni, ugyanis az országot járva… (Derültség a kormánypártok soraiban. ‑ Rétvári Bence: Lehet kérni?!) Egy szakmai kérdés, tehát lehet rajta mosolyogni, de az országot járva, a termelőkkel találkozva, komoly nagytermelőkkel találkozva a zöldség-gyümölcs ágazatban egy nagyon komoly problémát vetettek fel, az áfának a kérdését, ugyanis Magyarországon a zöldség-gyümölcs termékeket 27 százalékos áfa terheli. Ők itt több problémát felróttak, több személyt megkerestek, többek között Matolcsy György is kapott ebben az ügyben levelet, ők segítséget kérnek. Ugyanis a zöldség-gyümölcs ágazat termelői szempontból, hazai termelői szempontból a végóráit éli, olyan súlyos problémákkal küzd, amelyek egy részét az áfa okozza, és ők ebben kérnek segítséget.

Segítséget kérnek az úgynevezett áfaprobléma megoldására. Hogy megértsük, hogy miről van szó: ők elmondták, hogy a 27 százalékos áfa felhívás egy keringőre, felhívás magára az áfacsalásra, és akik szakmai körökben élnek, dolgoznak, pontosan tudják, kik ezek a körök, és ez hogyan működik. Ismerik ‑ nevezzük így ‑ az idézőjeles termelőket, akiknek nincsen földjük, ismerik ezeket a kereskedőket, ismerik ezeket a neppereket, és tudják, hogy kik alkotnak ilyen dobós cégeket; ugyanis a 27 százalékos áfacsaláshoz komoly apparátus kell, és 27 százaléknál ez meg is éri. Milyen kihatással van ez a magyar zöldség- és gyümölcstermesztésre? Egy külföldről behozott, legyen az Olaszország, Marokkó, Egyiptom, bárhonnan behozott zöldség-gyümölcsöt cégeken keresztül utaztatva leáfáznak, többször visszaigénylik utána, és az így maradt terméket már akár nulla forinttal is szinte tiszta nyereséggel tudják értékesíteni. Hangsúlyozom, ez a szakmabeliek véleménye, és a szakmabeliek hozzáállása, akik ebben élnek és dolgoznak.

Ők több megoldást javasoltak. Az első az volt, hogy csökkentsék a 27 százalékos áfát, csökkentse a tisztelt kétharmad a 27 százalékos áfát a környező országokhoz mérten 5, 8, akár nulla százalékra, mert így megszűnik az a biznisz, amit az áfacsalás képvisel. Nem éri meg áfát csalni, nem éri meg felépíteni a szervezetet; igaz, hogy egy körülbelül 20-30 fős kör nagyon komoly bevételtől esne el Magyarországon, de ez ne a bűnözők országa legyen! Ez az egyik javaslatuk. Mondjuk úgy, hogy lepattantak a rendszerről, azt mondták, hogy az áfához nem nyúlunk, kell a költségvetésnek a bevétel, és ez, képzeljék el, elhangzott mezőgazdasági bizottsági ülésen is, az ottani zöldség-gyümölcs ágazatos beszámolóban ugyanazt hallottam vissza, amit más termelőktől, más termelői szövetségektől hallottam, hogy segítséget kérnek ebben az ügyben; ugyanezeket a problémákat sorolták fel a bizottsági ülésen, meg lehet nézni a jegyzőkönyvben. A probléma tehát komoly, és ez a magyar zöldség-gyümölcs ágazat halálához, illetve hanyatlásához fog vezetni.

Itt jött be az a hír, hogy mégis hozzá lehet nyúlni az áfához ‑ önökön múlik. Ha a Túró Rudi áfáját, azaz a tejdesszertekét lehetett csökkenteni, itt is bele lehetne nyúlni. Ugyanis 120-130 milliárd forintról beszélnek a termelők és a hozzájuk tartozó szakértők, ennyi az áfacsalás értéke a friss zöldség-gyümölcsnél ‑ ezen kéne változtatni.

Amennyiben önök azt mondják, hogy mégsem nyúlnak hozzá az áfához, mert nem éri meg, hatalmas bevételkiesés, ők elfogadják azt, hogy önök harcoljanak értük Brüsszelben, harcoljanak azért, hogy a zöldség-gyümölcs termék Magyarországon speciális kategóriába essen, fordított áfás legyen. Ott a jó példa: a gabonapiacot így lehetett megtisztítani a kereskedőktől, a nepperektől.

Még egy kérésük van a termelőknek az önök irányába. Mindenki ismeri ezt a jelenséget, aki vidéken él, de akár nagyobb városokban is, a láthatóan kamuőstermelőket, akik akár leáfázott lengyel krumplit árusítanak őstermelőként egyetlen négyzetméter föld nélkül.

Arra kérik önöket ezek a termelők, hogy a tisztességes magyar termelőket támogatva vezessenek be ebbe az irányba nagyon szigorú ellenőrzést, ugyanis vidéken több száz vagy több ezer család és családi gazdálkodás megélhetése került veszélybe.

És van még a külföldről behozott, leolcsósított zöldség-gyümölcsnek egy hatalmas hátulütője, amiről beszéltünk az ukrán gabonánál, beszéltünk más szakmai témáknál: a vegyszerhasználat. Egyiptomban, Marokkóban, ez Európai Unión kívüli országokban olyan vegyszereket szabad használni, amelyek nálunk régen be vannak tiltva, és ezeknek a zöldségeknek, gyümölcsöknek ezt a vegyszertartalmát soha senki nem vizsgálja komolyan.

Nagyon egyszerű tehát a záró kérdésem: tisztelt államtitkár úr, melyik javaslatot tudnák támogatni? Akár a fordított áfa is megfelelne a termelőknek, de a legjobb lenne úgymond a lakosság szempontjából is a zöldség-gyümölcs termékek áfacsökkentése. Előre is köszönöm a válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

(9.40)