Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat mindhárom büntetőjogi kódex, a büntető törvénykönyv, a büntetőeljárásról szóló törvény és a büntetés-végrehajtási kódex, valamint ezzel összefüggésben további hét törvény módosítását kezdeményezi.

(15.30)

A módosítások célja az, hogy a büntetőjog mindhárom területén elsősorban a szakma által megfogalmazott igényekre adjon szakmai konszenzust élvező, modern, egyben előremutató válaszokat, ezáltal hatékonyabbá tegye a büntetőjog alkalmazását, és erősítse a törvények garanciális tartalmát.

A törvényjavaslat legnagyobb terjedelmű módosítása a büntetés-végrehajtási szabályozás területén véghez vitt paradigmaváltáshoz kapcsolódik, amely megújítja a büntetés-végrehajtás motivációs eszköztárát. Az új rendszer célja a fogvatartottak együttműködési hajlandóságának erősítése, valamint annak biztosítása, hogy a fogvatartottak motiváltak legyenek a társadalmi visszailleszkedést szolgáló programokban történő részvételben, készségeik és képességeik javításában.

E változás alapjait, irányait a tavaszi igazságügyi tárgyú törvényjavaslat fektette le. Az új szabályozás működőképessége a végrehajtási szabályok körültekintő és aprólékos előkészítését igényelte, amely az elmúlt több mint egy év, valamint az azt megelőző szakmai előkészítő munka során a jogalkalmazó szervek közvetlen bevonásával folyamatosan zajlott. Ennek következtében merültek fel olyan szabályozási szükségletek, amelyek a törvényi szintű szabályozás pontosítását, kiegészítését, módosítását igényelték. A szabályozás célja, iránya, koncepciója nem változott, a módosítások terjedelme sem jelentős, azonban e kiegészítések, pontosítások a megfelelő működéshez, törvényi garanciák érvényesüléséhez elengedhetetlenek.

Az új kategória- és kreditrendszer hatékony működése a végrehajtási reform központi eleme, ezért az egységes jogalkalmazás biztosítása a szabályozási cél elengedhetetlen eleme. Jelen esetben a törvényjavaslat célja a büntetés-végrehajtás motivációs eszközrendszerének és végrehajtási szabályainak minél hatékonyabb reformja. A törvényjavaslat e reformnak a teljessé tételét végzi el, amelyre egyben kodifikációs technikai szempontból csak úgy kerülhetett sor, hogy a teljes módosítást egységes szerkezetben a jelen törvényjavaslatban kellett elhelyezni.

Az új rendszer tartalmi értékelése terén a rendszer előzményeire térve érdemes felidézni, hogy a szabadságvesztés letöltésének végrehajtási fokozatai ‑ fegyház, börtön, fogház ‑ hosszú ideje meghatározták büntető-igazságszolgáltatásunk működését. Az eddigi struktúra kifejezte az elkövetett bűncselekmény súlyát és az elítélt társadalomra veszélyességét. Azonban ez a korábbi rendszer nehézkessé tette az elítéltek további szakmai szempontú csoportosítását, ami számos működési problémát okozott a büntetés-végrehajtásban. Az új rendszerben a végrehajtási fokozatok változatlanok maradnak, de némileg más funkciót és eltérő hangsúlyt kapnak. A fokozatok meghatározzák ugyan az elítéltek kezdeti besorolásának kereteit, de lehetővé válik, hogy az elítéltek motiválása érdekében a büntetés-végrehajtási szervezet szakmai szempontokon alapuló besorolási és elkülönítési szempontrendszere nagyobb teret nyerjen.

Az új besorolási rendszerben egy egyszerűsített, ötfokozatú kategóriarendszer jön létre, amely lehetővé teszi a fogvatartottak homogén csoportokba történő besorolását, az intézeti lehetőségek optimális kihasználását. Az elítéltek biztonsági és fogva tartási kockázatát figyelembe véve a szakmai szempontok fontos szerepet kapnak a büntetés-végrehajtás rendjének meghatározásában.

Tisztelt Ház! A szabályozással új motivációs eszközként jön létre a kreditrendszer. Ez az eszköz objektív és átlátható módon segíti az elítéltek kategóriák közötti váltását. A kategóriarendszerbe történő besorolást követően az elítéltek felelősségi körébe tartozik, hogy a kreditpontok megszerzésével vagy levonásával milyen életutat járnak be. A fogvatartottak megfelelő magaviselete és együttműködése esetén átláthatóan és kiszámíthatóan válik elérhetővé a kategóriarendszerben történő előmenetel, ahogy átlátható és közvetlen következménye lesz a felróható magatartással együtt járó visszasorolásnak is.

A kreditrendszer az elítéltek magaviseletét, együttműködési készségét és reintegrációs tevékenységét is értékeli. Mindez közvetlenül ösztönzi az elítélteket a saját életviszonyaikat érintő felelősségvállalásra, a büntetés-végrehajtás rendjének betartására és a reintegrációs tervben való közreműködésre. A büntetés-végrehajtás rendszerszintű módosítása a jogkövető magatartás elismerésére és az egyéni büntetési célok megvalósulásának elősegítésére épül.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A büntetés-végrehajtás megújítása mellett a büntető anyagi jog területén is fontos jogfejlesztő tevékenység azonosítható a most tárgyalt törvényjavaslatban.

A gyógyszerhamisítás büntető törvénykönyvbeli tényállásának a módosítása ‑ a vonatkozó uniós joganyaggal összhangban ‑ azt célozza, hogy az olyan gyógyszerekkel kapcsolatos forgalomba hozatal, kereskedelem és más elkövetési magatartások is büntethetők legyenek, amely gyógyszereknek az eredete nem igazolható.

Ha a gyógyszer kikerül a legális ellátási láncból, akkor az a továbbiakban nem biztonságos, gyógyászati célú felhasználása nem fogadható el. Ki kell emelni, hogy a jogalkotói szándék is arra irányult, hogy az ilyen gyógyszerek forgalmazásával szembeni hatékony fellépés biztosított legyen. Ugyanakkor a jogalkalmazói visszajelzések alapján a jelenlegi jogalkalmazói gyakorlat e körben elégtelennek bizonyult, ami a büntető törvénykönyv és a szabálysértési törvény pontosítását, kiegészítését tette szükségessé. Az érintett jogalkalmazó szervekkel folytatott szakmai konzultáció eredményeként kialakított szabályozás immár kétséget kizáróan alkalmas lesz a hatékony és teljes körű hatósági fellépés biztosítására.

A büntető anyagi és eljárási szabályokat is érinti az a módosítás, amely az internettel kapcsolatos tevékenység korlátozását teszi lehetővé. Mindezt olyan jogintézmények által, amelyek már jelenleg is lehetővé teszik, hogy az eljáró szervek korlátozásokat írjanak elő az elkövető, illetve a terhelt számára. Az internet nem csak a mindennapok általános információforrása, hanem a hivatalos, pénzügyi ügyintézés eszköze is, de szükséges lehet a munkavégzéshez vagy a családi kapcsolattartáshoz is. A törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy mindezektől a jogszerű tevékenységektől elzárja a bűncselekményt elkövető személyeket, hanem az, hogy korlátozza az internet olyan felhasználását, amelyek az elkövetett bűncselekménnyel konkrét összefüggésbe hozhatók.

Egyértelművé kell tenni például, hogy egy szexuális visszaélést elkövető személynek megtiltható, hogy kiskorúak által is használt társkereső alkalmazásokat használjon. Az internet használatának korlátozása a pártfogó felügyelet, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályai között határozható meg, ezzel a korlátozások megsértésének végrehajtási keretei is adottak a hatályos jogrendszerben.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat eljárásjogi rendelkezései is részben az informatikai fejlődés kihívásaira, illetve lehetőségeire kívánnak reagálni, amikor a büntetőeljárás hatékonyságát és a garanciális tartalmát erősítik.

Az első kiemelendő pont az, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi a formailag helyes, de alaptalan, ügyiratellenes pótmagánvád visszautasítását. Ez egy fontos lépés a büntetőeljárásoknak az alaptalan vádaktól való megtisztításában. A rendelkezés célja az, hogy ne lehessen valakit jól megfogalmazott, de teljesen alaptalan, üres vádakkal hosszadalmas büntetőeljárás hatálya alatt tartani.

A törvényjavaslat fel kívánja gyorsítani a kiskorúakkal kapcsolatos bizonyítási eszközök beszerzését is. Ennek érdekében felhatalmazza a nyomozó hatóságot, hogy sürgős esetekben ideiglenesen kizárja a kiskorú érdekeit sértő törvényes képviselőt az eljárásból. Ezzel például sürgős esetben azonnal kihallgatható egy kiskorú a sérelmére elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban úgy, hogy a bűncselekményt feltételezhetően elkövető törvényes képviselő ne legyen jelen az eljárási cselekményen. Természetesen a törvényes képviselő kizárása nem jár a kiskorú személyek kiszolgáltatottságával, akik megfelelő védelme ebben az esetben is biztosított, továbbá az új szabályok mellett is be kell szerezni a törvényes képviselő kizárására egyébként felhatalmazott ügyészség határozatát. A visszaélések elkerülése érdekében a szabályok megsértése is megfelelő garanciális szabályokkal szankcionált.

Tisztelt Ház! Az új szabályok rugalmasabbá teszik a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények esetén a bírósági tanács összetételét. Ez az újítás elősegíti, hogy ezekben a bonyolult ügyekben a társbírói részvétel lehetőség, ne pedig sokszor teherként jelentkező kötelezettség legyen.

(15.40)

A törvényjavaslat lehetővé teszi továbbá, hogy ha a megfelelően értesített jogosult nem veszi át a részére kiadni rendelt bűnjelet, akkor meghatározott időszak eltelte után az állam megszerezhesse a bűnjel tulajdonát. Egy ilyen tulajdonváltás nem automatikusan következik be, hanem a hatósági határozat alapján, és csak akkor, ha annak tartalmát a jogosult ténylegesen megismerte.

A jogalkalmazói visszajelzések alapján a jogosultak ezzel kapcsolatban tetten érhető mulasztása irracionális adminisztratív terheket és költségeket eredményezett a mindennapokban, amelynek racionalizálása elengedhetetlenné vált.

Az új rendelkezések megkönnyítik a virtuálispénztárca-szolgáltatókon tárolt bűnügyi vagyon biztosítását is, ami jelentősen segíteni fogja a bűnözés vagyonszerző funkciójának visszaszorítását és a sértetti reparációt is.

Szintén elsősorban gyakorlati szempontból van jelentősége annak a módosításnak is, amely egyszerűsíti a bírósági jegyzőkönyvvezetést. Az új szabályok alapján az írásbeli jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető a jelenleg is irányadó határidőn belül utólag is elkészítheti. Ez a rendelkezés beilleszthető abba a büntetőeljárást érintő folyamatos innovatív, modernizációs folyamatba, amely az elmúlt éveket is jellemezte, és jól tetten érhető a jelen törvényjavaslat más rendelkezéseiben is.

A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a rendelkezésre álló technikai lehetőségek előremutató módon kihasználhatóvá váljanak, a bírósági jegyzőkönyvek a bíróság és a résztvevők igényeinek megfelelően ‑ akár gépi adatfeldolgozás támogatásával ‑ magas színvonalon is elkészülhessenek, miközben megmaradnak az írásbeli jegyzőkönyv elkészítésére irányadó alapvető keretek, ideértve a határidőket is. Ezzel hosszú távon nemcsak a bíróságok munkaterhe enyhülhet, hanem az igazságszolgáltatás minősége is javulhat. A fentiekhez képest a gyakorlati szempontok helyett hangsúlyosabb elméleti jelentősége van annak, hogy a törvényjavaslat bevezet egy új jogorvoslati lehetőséget a vádon túlterjeszkedő, a vád tárgyává nem tett bűncselekmény miatt történt elítéléssel szemben.

Az e körben azonosíthatóan felmerült, nyilvánvalóan jogellenes helyzet kezelésével kapcsolatos jogalkalmazói bizonytalanság felszámolása érdekében, ha a bíróság egy olyan cselekmény tekintetében ítélkezett, amely a vádnak nem képezte tárgyát, a jövőben e jogorvoslat alapján önálló lehetősége lesz a döntés hatályon kívül helyezésére és az eljárás megszüntetésére, a jogsérelem azonnali, hatékony orvoslására.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak alapján önök is hallhatták, hogy a törvényjavaslat célja a büntetőjog valamennyi területének organikus jogalkalmazói tapasztalatokon, az Igazságügyi Minisztérium által a jogszabályok hatályosulásának a jogalkalmazó szervekkel karöltve végzett folyamatos vizsgálatán alapuló továbbfejlesztése, amely körből külön ki kell emelni a büntetés-végrehajtási jog hatékonyságának javítását, reintegrációs szerepének erősítését, a fogvatartottak önként vállalt fejlődésének támogatását célzó módosítást.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)