Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A felszólalása alkalmat ad arra, hogy egyrészt a tegnapi nemzeti ünnep hangulatában, ahhoz kapcsolódva a tisztelt Országgyűlés figyelmébe ajánljam az Alaptörvényünket, másrészt pedig szeretném folytatni a miniszterelnök úr által idézett alaptörvényi rendelkezéseket; ez egészen pontosan az Alaptörvény U) cikke.

Az Alaptörvény U) cikke kimondja, hogy az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak többek között az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért (Novák Előd: Ezek lózungok!); a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért; a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért; az európai civilizációs hagyományok értékeinek módszeres pusztításáért; az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól való önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért; a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, a szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért; az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásért, 200 ezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért; mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.

A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében.

Az Alaptörvény U) cikke kimondja, hogy a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.

A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat lényegében tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.

A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető ‑ jelzem, hogy ez törvényben megtörtént (Novák Előd: Nem igaz!) ‑, az ebből származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani.

Ezek a rendelkezések, tisztelt képviselő úr, egészen pontosan az Alaptörvény negyedik módosításával kerültek az Alaptörvényben beiktatásra. Az Alaptörvény negyedik módosításáról a tisztelt Ház 2013. március 11-én szavazott. Nos, képviselő úr, sajnos ön és képviselőtársai, azok, akik akkor is képviselők voltak, nem szavazták meg ezeket a rendelkezéseket. (Novák Előd: Salátatörvény!)

Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy mindannyiunk tanulságául szolgál, hogy aki itt az előbb felszólalt a parlamentben, az nem szavazta meg az Alaptörvénynek a kommunizmus bűneit elítélő rendelkezéseit. (Rétvári Bence: Szégyen! Szégyen!) Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)