Illés Boglárka (Fidesz)
2023-10-10 · 82. ülésnap · Ismerteti a bizottság véleményét · 6:15Szöveg5 233 karakter · 8 bekezdés · JSON
ILLÉS BOGLÁRKA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. október 9-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról, valamint az EU 2017/625 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló H/5534. számú határozati javaslatot. Az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Mondhatjuk, hogy a közös agrárpolitika már az uniós csatlakozási tárgyalások idején is az egyik legnagyobb hatású területnek, témakörnek számított. Azonban a csatlakozási tárgyalásaink idején a GMO kérdésként még igazából fel sem merült, vagy legalábbis erre kevésbé kellett kitérnünk. Miért? Azért, mert akkoriban, ahogy miniszterhelyettes úr is elmondta, és az előterjesztő részéről is elhangzott, az egész Európai Uniót a teljes tilalom politikája határozta meg és jellemezte. Azonban az Európai Unióban csak 2004-ig tartott ez az állapot. 2006-ban a magyar Országgyűlés együttesen alakította ki a géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos magyar stratégiát. Ezt a magyar stratégiát, pontosabban az ebben a stratégiában foglaltakat 2011-ben az Alaptörvény alkotmányos szintű, mondhatni, betonszilárdságú védelemben részesítette. Ekkor ugyanis az egészséghez való jog érvényesülését a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférést, valamint a környezet védelmének biztosítását egyértelműen elősegítette.
Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar belpolitikát tanulmányozva sajnos ritkán bukkanhat a szemlélődő olyan témákra, amelyekről közel egyformán vélekedne mindkét oldal, vagy legalábbis hasonlóan. Azonban úgy gondolom, hogy az élelmiszereink és vizünk minőségének megőrzése vagy a magyar termőföld és az agráriumban dolgozók teljesítménye, illetőleg a teljesítményük elismerése és védelme sokáig ilyen témának tűnt. Még idén egypár héttel ezelőtt is az Európai Ügyek Bizottságának szeptember 25-én tartott ülésén, ahol az Agrárminisztérium illetékes munkatársával együtt alaposan megvizsgáltuk, górcső alá vettük a jogszabálytervezet tartalmát, ott is úgy tűnt, hogy a baloldal képviselője, pontosabban, aki eleget tett a képviselői esküjéből fakadó feladatának, és részt vett az ülésen, vette a fáradságot, hogy jelen legyen, és bekapcsolódott a vitába, úgy tűnt, hogy ő is támogató álláspontot vesz fel és foglal el ebben a kérdésben, ami a szubszidiaritás vizsgálatát illeti.
A tegnap nap folyamán azonban mégis megtörtént, hogy a tisztelt Ház előtt a témát érintő kivételességi javaslatról szóló döntésnél többen nemmel szavaztak. Bízom benne, hogy ez csupán tévedés lehetett, és ezért még dollárok nem gurultak.
Bízom benne, mert a mai vita tárgya az Európai Bizottság egy újabb, ahogy már elhangzott, hatáskört elvonó, káros és ‑ mondjuk ki ‑ a magyar emberek egészségét veszélyeztető javaslat. Egyrészt veszélyes azért, mert a GMO-növények tekintetében az eddigi tagállami jogokat egyszerűen annullálni kívánja, és újabb hatásköröket kíván telepíteni a Bizottságra. Másrészt veszélyes azért, mert a génkezelt növényeket kategorizálni kívánja úgy, hogy létrehozza a génkezelt növények egy olyan csoportját, amelyet teljesen ki akarnak venni az eddigi uniós szabályozás hatálya alól. Úgy kívánják ezt megtenni, hogy a tagállamoktól is el kívánják venni annak a jogát, hogy megakadályozzák a területükön való termesztését és forgalmazását. Ez már többször elhangzott, de fontosnak tartottam, hogy ezt ismételten nyomatékosítsam.
Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy mind az előterjesztő által elmondottak, mind az általam felsoroltak alapján egyértelműen látszik, hogy a szubszidiaritási eljárás megindításának indokoltsága valóban fontos és fennáll. Látják ezt már Ausztriából, Lengyelországból, Szlovéniából, Németországból, Luxemburgból, Görögországból, Franciaországból, Horvátországból, Ciprusról, Romániából, Szlovákiából, Litvániából, Máltáról és Lettországból, tehát rajtunk kívül további 14 uniós tagállamból.
Álláspontunk megerősíti a 2006-os stratégiában és az Alaptörvényben 2011-ben lefektetett alapvetéseket, melyek szerint a magyar embereknek joguk van az egészséges élelmiszerekhez, és úgy gondolom, hogy nekünk pedig kötelességünk a jogi feltételeket biztosítani, vagy ha ebben az esetben kell, megvédeni.
Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy a szubszidiaritási eljárás megindításáról, tehát a magyar hatáskör megőrzésének és a brüsszeli bürokraták lopakodó hatáskörbővítésének a GMO-területén megálljt parancsoló javaslathoz módosítást sem írásban, sem szóban a Törvényalkotási Bizottság elé nem terjesztettek elő, illetőleg nem érkezett, nem hangzott el, ezért bízom benne, hogy ezen nemzeti konszenzust övező témában a tegnapi szavazatokkal ellentétben a baloldal képviselői is képesek lesznek a magyar emberek oldalára állni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)
HivatkozásJSON
karzat: Illés Boglárka — 2023-10-10, Ismerteti a bizottság véleményét. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/82-78.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-82-78,
title = {Illés Boglárka — 2023-10-10, Ismerteti a bizottság véleményét},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/82-78.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}